Rész, Fejezet
1 1 | udvari bolonddal, nemsokára maga is utánuk indulandó lévén.~
2 2, I | kimondhatna az ember, - per maga titulált. Szinte jól esik
3 2, I | utat.~- Ugyan hol jár a maga esze? - kiáltanak rám a
4 2, I | csiklandik. Szépségéről hihetőleg maga is tudott valamit, hisz
5 2, I | csak lesd, hát mire rendelt maga helyett papot?~- Elmennék
6 2, II | kiment nyulat lesni, hej! maga sem hitte, hogy nyulat les,
7 2, II | kárt tesz az öreg; pedig maga mondta feleségének:~- Te
8 2, II | látszának. Vakabi, minthogy már maga is úgy tele volt, tarisznyáját
9 2, II | mely nagyokat szökve, rugta maga után a havat, s - uccu -
10 2, II | apám se fekszik ám többet maga jó szántából árokpartra
11 3 | A KI MÁSNAK VERMET ÁS, MAGA ESIK BELE.~Míg valakinek
12 3, III | szólt megint a koldusnő, ... maga is özvegy, csak a maga árváira
13 3, III | maga is özvegy, csak a maga árváira győzzön eleget keresni,
14 3, IV | Inkább dobálná ki párjával a maga gyerekét az ablakon, - toldá
15 3, V | kereset.~Egyik is, másik is, a maga prédája miatt nem igen feszegette
16 3, VII | Péter! - kiálta be biróuram maga a szomszéd ablakon, gyalogforspontban
17 3, VII | a kinálás, hirtelenében maga sem tudta, mennyi bort ivott
18 3, VII | csakhogy biz az lement a maga útján.~- Most már elmehetsz,
19 3, VII | az apja csak nem küldi a maga fiát katonának?~- Én is
20 3, VII | érdemlettem, azzal a levéllel a maga fiát tette meg helyettem.~-
21 3, VII | hogy a ki másnak vermet ás, maga esik bele.~ ~
22 4, I | ám olyan sűdő-ember, mint maga, hanem most már mégis van
23 4, II | hisz mirevaló lett volna maga, a nagy és hatalmas szent
24 5, I | napig várnak is.~- Pedig maga azt hitte, hogy majd azok
25 5, I | nem mondta előbb, ... ej maga kópé, ... hát nem mondta
26 5, II | kész pénzért sem kapnánk.~- Maga csak nem akar hozzám jönni?
27 5, II | ingyen ad ilyen agarat, mely maga fog.~- Tehát pénzen vette?~-
28 5, II | négyszázat, szomszéduram! már az maga megéri azt a pénzt, ha azt
29 5, II | fizesse ki szomszéduram maga, mert maga rugdalta ki a
30 5, II | szomszéduram maga, mert maga rugdalta ki a csizmát, midőn
31 5, IV | ő.~- Bizony nagy bolond maga, - hát vénségére jutott
32 5, IV | másnak böjtöt prédikál, de maga sunkát eszik; és még kevésbé
33 5, VI | Toldi úr nem tehet mindent maga; - hisz szegény dolgozott
34 6, I | negyvenet, s akkor is még maga mondaná neki: szerelmem,
35 6, I | legény mit gondoljon? ő maga ugyan soha sem szólt a leánynak,
36 6, III | Az ördög csak segíti a maga legényeit, ne búsuljunk,
37 6, III | ráolvastak volna, fölkelt s a maga ökreit a kút felé terelte
38 6, III | makkról álmodozik, alig hitt a maga szemének, mikor azt a tele
39 6, IV | leszállt a kocsiról, s mintegy maga előtt indította valamennyit
40 6, IV | mondok, hanem azt kérdem, maga volt az a lány délután?~-
41 6, V | az könnyen beszélt... maga sem tudta talán, hogy micsoda
42 6, V | tanuságról beszélt... ő maga meg szó nélkül is nagyokat
43 6, V | magát, s a mint Ferkót is maga mellett látta, szinte azt
44 6, VI | parancsoljon velem!~- Örzse a maga leánya úgy-e?~- Igenis! -
45 7, I | asszonynak? elég az hozzá, hogy maga is elég okot adott arra,
46 7, I | hej! ha rágondolok arra a maga raktárára, hány mindenféle
47 7, I | nem akarom én hallani a maga örökös egyforma lármáját,
48 7, III | szánt ön engemet?~- Azt ön maga sem hinné, ha mondanám is.~-
49 7, IV | mert ezt előre kigondolta maga, hogy más is vissza kivánja!~-
50 7, IV | úr? mert én tudom, hogy maga meg nem áll azon a két rossz
51 7, IV | Meghiszem, ... de hisz azért a maga nevét is ösmerik, - csak
52 7, IV | vértől.~- Olyant, a mit maga sem hisz!~- Tehát... hát...
53 7, IV | talyigán jár más is, mint maga? - riadt föl az ügyvéd.~-
54 7, VII | a papirt anyjának adá, maga pedig könytelt szemekkel
55 7, VII | megcsipte Varjast.~- Hát maga! bolondot űz én belőlem,
56 7, VII | van Varjas úr, - minthogy maga mondja, hogy tizezer forinttal
57 7, VII | össze ezt a fonalat, nem maga fonta, hanem én.~- Tehát
58 7, VII | fonta, hanem én.~- Tehát maga fonta ezt Ágnes asszony? -
59 7, VII | mondják a tanúk; hiszen maga mondta előbb és ezt másutt
60 8, II | magába vette; ahelyett, hogy maga kiszokott volna belőle,
61 8, II | Míg ő kivül járt eszével a maga kerítésén, otthon is felnőtt
62 8, III | gazduram? mikor az utczán maga beszélt vele.~Tamási Pálné
63 8, III | aztán a lány magára szedte, maga is jól tudta, hogy a mennyit
64 8, IV | előbb mondám. Minthogy a maga falujából úgyszólván, mint
65 8, V | gondolatok egymást könyökölték, maga sem tudta, hogyan adja tudtukra
66 8, V | ütközet után, s mintha előbb maga akarna végképpen jóllakni
67 8, V | észrevett ugyan, hanem mivel ő maga háttal ült az ablaknak,
68 8, V | volna a tornáczba, mig kend maga a falu farkán nyargalt.~
69 8, VI | Istenadta le sem vetkőzött már maga.~Keresztes fülelni kezdett,
70 8, VI | szó úgy lelken kapta, hogy maga sem tudná tán miképpen,
71 8, VII | Imre bevontatná a kocsit, - maga beballagott.~Sáros volt
72 8, VIII| ahogy szegény boldogtalan maga odaragasztotta.~- Maradjon
73 8, VIII| megvizsgáltam az ablakot, nézze meg maga is, - de jól nézze meg,
74 8, VIII| van, s ha meg nem adja, maga lássa mi lesz a vége.~-
75 9, I | nem fogadott magyar embert maga mellé vadásznak, vagy egyéb
76 9, I | könyvében, hogy a magyar ember maga kárán vagy legalább saját
77 9, II | kiséretében a kiszemelt állatot maga lelőhette, ha tudniillik
78 9, VI | prefektus a további kémlést, maga pedig nyugvásra alkalmas
79 9, VII | vettessenek föl, miket czövekekkel maga kijelölt.~- Tiszttartó barátom,
80 11 | ha rábizná az úristen a maga dolgát: ezzel a kunyoráló
81 11, I | pénzét, ráfogja, hogy de maga sem tudja a számát.~Különbség
82 11, I | se hosszát nem látja a maga földjének.~Mondom, ilyenforma
83 11, I | olyan bajban van, mint ő maga, de csak hagyta tovább beszélni.~-
84 11, I | csinálna az ilyen gyerek, ha maga volna, - nem hogy egy kissé
85 11, I | mit?~- Még nem tudom.~- Maga egy szemmel is többet lát,
86 11, II | hogy az ember néha még a maga szemének sem hiszen.~Ferkó
87 11, III | melyiket úgy rajzolnak, hogy maga felé hajlik a keze.~Épen
88 11, III | a vizet mozgás kedvéért maga hordja, sőt Ádám ő nagyságát
89 11, III | a hajas burgonyát mindig maga sütötte, s ilyenkor nagy
90 11, III | volna, ha nagyságos uram maga alkudott volna vele, - mondja
91 11, III | foglalván helyet.~- Kópé maga édes Budaim, ... denique
92 11, V | útban senki, vegye el kelmed maga.~- Én azt mondom, muszáj! -
93 11, V | megtetszett az a lány, vegye el maga.~- De majd veszek én mást,
94 11, VI | mászkálhat ott, ha csak maga az öreg nem.~- Fogjunk farkast, -
95 11, VI | hogy az miért van?~Vámody maga náddal befödte a vermet,
96 11, VI | szeretném tudni.~- Na, na, kópé maga édes Budai szomszéd - tudom
97 12, II | belerítt - pedig a vén bolond maga is jól tudta, hogy csak
98 12, IV | s mintha a szót, mit maga magának mondott meghallotta
99 12, IV | Örzse után, hogy szinte maga is megdöbbent, midőn észrevette,
100 12, IV | észrevette, hogy kettévált, - ő maga tudniillik az utczaajtóban
101 12, IV | leültette, s addig beszélt maga is a szükségről, meg minden
102 12, V | baj megvolt, hanem hogy maga ne legyen, jött utána a
103 12, VI | gyarló emberi ész szabhat, és maga sem tehet róla, hogy a jóságos
104 12, VII | éppen Holló Péter vala maga.~Később Örzsének az apja
105 12, VII | hogy nem.~Tehát az öreg maga is zúdult állapotban vala,
106 13 | asszony addig beszélve, hogy maga magát megríkatta; hanem
107 13 | férjére mutatva, kit ő a maga "németjének" nevezett.~-
108 13 | környezetében semmi hátramaradást.~Maga körül napról napra látta
109 13 | minden zsáknak megkerült a maga foltja.~Vásár, leányvásár,
110 14 | a padlásról, és Simonyi maga rendezte el, hogyan tartsák
111 14 | hozzányulót fenyegette; hanem maga bement a fogságba.~A diákot
112 14 | kardját sohasem emelgette maga fölött, hanem jobb kezét,
113 14 | akadályozzák.~Simonyi azonban maga is kifeküdt a szabad ég
114 14 | csak élhet valahogy; mert a maga lovából még is csak előbb
115 14 | becsületére fogadtatá, hogy sem maga, sem emberei nem fogják
116 15, I | mondják: a ki a malomba jár, maga is ellisztesedik; valami
117 15, I | külföldnek se portékája, se maga, se fia, se leánya; én testestől,
118 15, I | költözködni kész leend. Maga idejében urambátyámnak bokros
119 15, I | évenkint egy káposztás tungot maga kiürit, eszik, iszik jóizüen,
120 15, I | belőle kiverni a lelket. Maga ugyanazt hiszi, hogy nem
121 16 | Ott állt a falu, a maga helyén, hivják akárhogy,
122 16 | egy szeretője, pedig szép.~Maga is az volt; ugy kell neki.~
123 16 | átjönnek a kérők.~* * *~Maga maradt a gazda... erre az
124 16 | akkor hallatszott, mikor maga Vincze nem hallatszott,
125 16 | az jobban mondva, hogy ő maga ki nem szaladt végig verni
126 16 | addig Pál István ment a maga utján, minduntalan a bot
127 16 | a busuló legénynek, a ki maga legjobban szerette volna,
128 17 | ilyeneket tenne, - de a maga csinyét aztán minden ember
129 17 | ember, ha tükörben látja, maga is röhögi.~Egyébiránt a
130 17 | elhiresült huszár, mert a mint ő maga elbeszéli, egy ütközet alatt
131 17 | egy tehén megnyalta, és ő maga azt gondolta, hogy a szegény
132 17 | szólni tudna, megmondhatná maga, mennyiszer czipeltük mi
133 17 | megvolna s beszélni is tudna, maga lehetne a legjobb bizonyságunk;
134 17 | mondá a mérnök.~- Hej, maga kópé, hisz akkor most gyertyánál
135 17 | nyomott a kilincsen, hogy ő maga is majd ajtóstul bedült.~-
136 17 | szól.~- Hát mi járatban van maga? - kérdé tőle az öreg, nagyot
137 17 | Azt mondták, hogy... maga egy öreg ember már...~-
138 17 | mint látja.~- Aztán, hogy maga itt lakik, ebben a szegletházban!~-
139 17 | hanem a mint látom, maga féltében beszélni is alig
140 18, 1 | elvásott gombok helyett ő maga olyant varrt föl, a minőt
141 18, 2 | nem jön, visszük; és nem maga lesz a legelső, kit erőnek
142 18, 2 | melyről ez időben már ő maga sem merné mondani, hogy
143 18, 3 | lőn olyan utazásra, hogy maga sem tudta, merre viszik.~
144 18, 3 | Zsigmond szinte szeretett volna maga lenni, hogy csupa fájdalomban
145 18, 3 | fájdalomban a multakért, mint maga monda: kedvére kisirhatná
146 18, 3 | parancsolja ő nagysága, ki maga is megvallotta, hogy ilyen
147 18, 3 | volna békiteni az öreget, ha maga nem kereste volna a fájdalmat;
148 18, 3 | Kisfaludy Mihály uram már maga is ugy intézett, hogy sok
149 18, 4 | elárulta magát, mint azt maga is merte volna hinni.~Hiába,
150 18, 4 | rozsda.~- Persze, édes apa, maga engem félt a rozsdától?~-
151 18, 4 | találgatni, mikor a hadnagy nekem maga mondta.~- Ah, a vakmerő
152 18, 5 | hirtelen változáson, Kisfaludy maga sem örvendett a változásnak,
153 18, 5 | kedves apám, bizony isten maga még jobban fölforditja velem
154 18, 5 | majd megkerül a zsáknak maga foltja; tehát csöndes jó
155 18, 6 | nem ölé e fájdalom, hisz maga mondja a IX-ik ének két
156 19, I | valamennyi! - mondá erre maga.~- A sánta Kata is ott biczeg
157 19, I | felment mindennapra. A falu maga is szegény volt, a bakter
158 19, I | sem látszik ki, bár csak maga élhetett meg, ha csakugyan
159 19, II | csititotta édes apámat, mert maga a pap gyönge egy ember volt, ...
160 19, II | volna az úr, mikor édes apám maga litániázott, - aztán néha
161 19, II | jó fajta malaczot.~- Hát maga hova került?~- Már hogy
162 19, II | fonton mérnék, a melyiken maga azt a sovány tehén husát; -
163 19, II | és futott a mint tudott a maga erejétől, meg a mint a lány
164 19, II | akkor?~- Baj ám, - mikor a maga nyelvével sem tud szólni
165 19, III | is szép rendén elmondta a maga dolgát, pedig jobban láttam
166 19, III | pedig jobban láttam én, mint maga a leány! Aztán ebből is
167 19, III | De ha nincsen kelmed maga? a mint mondja.~- Azért
168 19, III | a mit biró uram mondott; maga pedig ugy odáig volt, hogy
169 19, III | is eszi;~Mind azt kelmed maga teszi,~Mert az isten keze-lába,~
170 19, IV | a csendes nyugovónak, de maga csak fél fülével alszik,
171 19, IV | veheti az ember hasznát a maga nyelvének a más füle miatt! -
172 19, IV | hogy azelőtt, a mint ő maga beszélte, fele jövedelmét
|