Rész, Fejezet
1 2, I | hogy a sok keserü között ott ne feledjen egy édesebb
2 2, I | csapófához.~Mintha most is ott látnám magamat, a nagy hasu
3 2, II | ni! no nem látja; róka ül ott a szilfaderékon.~Kézre kapom
4 2, II | vélem - jobb, ha mindenütt ott a kezem helye. Utoljára
5 2, II | uram, csak hallgasson rám! Ott hagytam el a szót, hogy
6 2, II | árokpartra dűlt, nem akarván ott az erdősarkon ácsorogni.
7 3, I | sarokba - pattogott az anyja - ott maradsz, mig bejövök és
8 3, II | ugyancsak tréfából a fogát is ott hagyja.~Ezt mind az ember
9 3, II | úgy mellben találta, hogy ott tüstént meghalt.~Nemsokára
10 3, III | eljárnak az isten házába; pedig ott ülnek ám minden vasárnap
11 3, VI | mosogatott, a lány pedig ott benn rakosgatott.~Talán
12 3, VII | egy kis ütközet is volt ott a kelmetek falujánál.~-
13 3, VII | meg egy kis lány maradt el ott valahol, úgy gondolom, a
14 3, VII | megvan, tekintetes uram! ott van a faluban az a lány...
15 4, I | engem el is vittek Pécsre.~Ott jártam két esztendeig oskolába,
16 4, I | fésüt az ablakba hozá, s ott igazítá rendbe, aztán unalmából-e
17 4, I | beszédem eszembe jut.~Csak ott folytatom, hogy a nő is
18 4, II | gyalog, eljött a fővárosba, ott élt és uralkodott, evett-ivott,
19 5, I | Debreczennél, flotta?~- Hisz ott az a nagy tenger! - utasíta
20 5, I | hogy mitőlünk is volt már ott valaki.~- Az igaz, szomszéduram, -
21 5, I | szomszéduram, - Reguly volt ott.~- Csitt! ... mondja a szomszéd, -
22 5, I | ablaka alá nem érnek, - ott pedig elhegedülik szomszéduram
23 5, I | hát nem mondta előbb, hogy ott volt az a Reguly szücs.~-
24 5, I | hanem hát mit keresett ott az a Reguly?~- Utazott tudományos
25 5, II | jó kompániánk volt, csak ott lett volna szomszéd, - bezzeg
26 5, II | nagy kár, hogy...~- Hogy ott nem volt, úgy-e? - kapott
27 5, II | agár, ló, vagy ilyesmi van; ott az én nevemet legelőször
28 5, V | kik minden aláirási iven ott vannak; jó, rossz! az mindegy,
29 5, VI | tekintetes úr, - hisz a mi kevés ott megfordul, ott benn is kell
30 5, VI | mi kevés ott megfordul, ott benn is kell a tudóstársaságban,
31 5, VII | bennünket.~- Hipp, hopp! ott legyek, ahol akarok.~- Jaj, -
32 5, VIII| nyelvtan szerént irok, azaz: ott a tulajdonneveken, és a
33 6, I | meg a szót az öreg újra, - ott ne hadd a morzsát, utasítá
34 6, I | ingerkedék amaz, - mióta ott a konyha körül ólálkodol?~-
35 6, I | mondanád meg, ... ki volt ott még más?~- Nem volt senki
36 6, III | volna kendet, mikor az este ott állt.~- Miért nem mondtad
37 6, IV | mint a hogy az asztalunkon ott van a paprika is; abból
38 6, IV | keresi zsebről zsebre, még ott is, ahova nem tette.~- Méltóságos
39 6, V | megmaradjon, t. i. hogy ott volt.~Ferkó annak idejében
40 6, V | volt.~Ferkó annak idejében ott volt a papnál, s a mit mondott,
41 7, I | hoz.~- No hát folytassa ott, ahol elhagyta; éppen már
42 7, I | kár volna átczipelni, hogy ott emlékeztessék rá.~- Varjas
43 7, I | szedett-vett portéka rothad ott.~- Már megint előhozza.~-
44 7, III | éppen véletlenül feledkezett ott benn, - s e hallgatagságból
45 7, V | eszményi vonal megvan, - ott hasztalan csavarog valaki
46 7, VI | nézett, nyitva lévén az ablak ott is; - éppen Rózát bámulgatta,
47 7, VII | ismételni, végzé be Sándor, ott hagyván Varjast.~* * *~Hazaért.
48 8, I | melyek legjobb helyen vannak ott fenn, mert az apjuk hajdanában
49 8, I | egyik a másikban meglátszik.~Ott van két nyoszolya, belerakodott
50 8, I | a két nyoszolyában.~Van ott még végtére egy pár kiválasztott
51 8, II | hazaszabadult, de a mit ott megtanult, úgy magába vette;
52 8, IV | haza az öreg.~Csakhogy ő is ott kezdte, ahol nem kellett,
53 8, IV | akadt el a szeme, - lakott ott egy fösvény ember, ki csak
54 8, IV | szólamlik meg a dob? hogy ott kótyavetyén féláron kapja
55 8, IV | ki nem fizetem az árát, ott marad az ötszáz forint is.~-
56 8, IV | Tamásiékhoz, mit csinálnak ott?~ ~
57 8, V | tekintene haza, - maholnap ott is alszik, úgy ott feledi
58 8, V | maholnap ott is alszik, úgy ott feledi magát, - mondja tovább
59 8, V | ablaknak, nem vélte, hogy ott néz be a másik.~Mondom,
60 8, V | vitte volna ki a gyöpre, s ott ábéczézett volna kend vele
61 8, V | Isten.~- Jól van, maradjon ott, - mondja amaz, - hanem
62 8, VI | mondja az asszony, - ott lesz az valahol.~- Hiába
63 8, VIII| nem is bántottuk máig, ott van most is, úgy, ahogy
64 8, VIII| csudálkozó népet magát hagyván ott künn.~- Tekintetes uram!
65 9, I | az országos vásárt, hogy ott bécsi czipőt vegyen, pedig
66 9, I | Angliában ez megjárja; mert ott enyhébb a lég, és nem oly
67 9, II | azonkivül pedig fegyvereik is ott maradtak.~Az utmutató a
68 10 | VAGY ~ÖRDÖG JÁR A FALUBAN.~Ott, hol a czitrom terem...~-
69 10 | maradjon itthon.~Tehát ott, ahol a czitrom terem, s
70 10 | pattogatott kukoriczát; mondom, ott van egy nevezetes falu,
71 10 | tánczvigalom volt, s míg ott fönn a zenehang izgatá a
72 10 | hasonlit Magyarországhoz, hogy ott is megehül az ember, és
73 11, II | Ferkó, az esze szüntelen ott járván, hogy ki mer a lány
74 11, II | lelket, hanem jaj neki, ha ott éri; pedig ha tudná, hogy
75 11, III | elől, kendtek meg utánam.~- Ott leszünk - mondja a harmadik; -
76 11, III | azon is megalkudtak, megint ott kezdi Budai:~- Hát aztán?~-
77 11, III | csináltattál egy pár kabátot, hogy ott is meg legyen irva a te
78 11, III | ríva fakad, a mint az apa ott kezdi, hogy: lányom, legyen
79 11, III | mondja Budai lassabban, Irma ott közelben foglalván helyet.~-
80 11, VI | láthatja.~- Az ajtón?~- Igenis ott, nagyságos uram.~- Hisz
81 11, VI | Talán a kutyák mászkálnak ott.~- Az meglehet - mondja
82 11, VI | tünődött, hogy ki mászkálhat ott, ha csak maga az öreg nem.~-
83 11, VI | ablakon, hát saját fiát látja ott benn, kiről azt gondolta,
84 12, I | nem egy esztendeig állt ott a kaloda, s némely ember,
85 12, II | hagyjuk mi Holló uramat ott, ahol van, ráfér a szappan
86 12, IV | kapja; s ha majd egyszer ott lesz, a többi az ő gondja.
87 12, V | árpa? Az még hagyján, hanem ott lehet az utczavégben a tilalomfa,
88 12, V | Örzséékhez s néhány óráig ott tölti az időt.~Igy ment
89 12, V | folyóval, sirját találá ott.~Azonban volt rémülés a
90 12, V | legnagyobb a baj, legközelebb van ott az úristen; s minthogy ezt
91 12, VI | VI.~Ott vagyunk most tehát, hol
92 13 | kinek vezeték-nevében ugy ott van az Y betü, mintha határkőnek
93 13 | találkozhatni itt vagy ott az utczának sarkán.~Ez is
94 13 | kellett siratókat fogadni, ott volt az egész vidék, és
95 14 | mindenért.~Ugy is lett, Simonyi ott maradt, de nem merték bántani,
96 14 | A férj meglepetve állt ott, később megszoritá a fiatal
97 15, I | mégysz országgyülésre, van ott okos ember elég; vigyázz,
98 15, I | bementem... kijöttem, ott voltam a réginél, - egy
99 15, I | kószált a gondolat, végre ott lelők magunkat, hogy ha
100 15, I | jössz. Voltam ugyan már ott, mondhatom, pompás képek
101 16 | hát a te munkádat?~* * *~Ott állt a falu, a maga helyén,
102 16 | de meg nem is keresgél ott csillagot, inkább keresné
103 16 | parancsolás.~- Van-e piszkafa ott kinn?~- Nem tom'... apám
104 16 | út melletti kereszthez, ott vár reád Pista.~- Ott leszek, -
105 16 | kereszthez, ott vár reád Pista.~- Ott leszek, - mondá a leány -
106 16 | Mult az idő, Pál Istvánnak ott járt az esze, ahova Örzse
107 16 | megvan!~Jó darabig várt ott hasztalan, és a fagyos idő
108 16 | megizente Pistának, hogy ott várja az apja!~Kitellett
109 16 | elfáradt, a képével is járt ott, ahova azelőtt csak csizmatalpát
110 17 | velünk ez a história, - ott a hegyoldalban, a budai
111 17 | akasztotta, csakhogy lógott ott már más is, az a kék köpönyeg,
112 17 | fogattuk vele, - aztán pedig ott hagytuk.~Mind hasztalan,
113 18, 2 | magával megyen a házára s ott élődik negyven napig; azért
114 18, 2 | sümegi plébánostól és egyéb ott lakó tekintetes uraktól
115 18, 2 | Tudom most is azután mászkál ott, ha akadna valami alkalmas
116 18, 2 | katonája nem strázsálná ott a hegytetőn.~- Ma-holnap
117 18, 2 | a hegytetőn.~- Ma-holnap ott fönn is lakik az a bolond
118 18, 2 | Ha már mégis szüret volna ott fönn!~- De Badacsonyba csak
119 18, 2 | tiszt, - éppen most látom ott a balsoron köpönyegben,
120 18, 2 | elcsalták a vendéglőbe, ott egy kis falatozás után készen
121 18, 5 | katona, jól tudja, hogy ott a szigornak nem adják okát:
122 18, 5 | is hozzágondolta, hogy: ott majd csak akad valaki, ki
123 18, 5 | egész világban, a katona ott mindenütt megfordul, majd
124 18, 6 | Te rabságom kezdete.~Ott tudtam meg, ki légyen ő,~
125 18, 6 | nincs vég,~ Szeretem őt ott is még.~A találkozásnak
126 18, 6 | Sümegre ment az atyai házhoz, ott fejezé be a Kesergő szerelmet,
127 18, 7 | barátom?~- Elmegyek, aztán ott leszek én is, mint máskor, -
128 18, 7 | akarok, akár nem; aztán én is ott leszek.~- Már látom, egyiknek
129 19, I | Már hol volna uram a tüz ott a levegőben?~- Hol-e? hát
130 19, I | mennydörgős mennykő megterem, ott az a kis szikra is kikerül,
131 19, I | maga.~- A sánta Kata is ott biczeg a kaszás után! -
132 19, I | Látom uram, látom!~- Aztán ott van a futó, a kis gönczöl, -
133 19, I | farka - a hajnali csillag... ott van a többi, a mit mindenki
134 19, I | már az esteli eget, mintha ott fenn laktam volna, mert
135 19, I | mig a falunkba vetődtem, ott bakterrá szegődtem... a
136 19, I | felültében.~- Talán bizony ott is aratott János gazda,
137 19, II | orgonának valamennyi sipja, meg ott lehetett tizenkét falunak
138 19, II | világ felé, itt is falu, ott is falu, valahol csak terem
139 19, II | kutya már mellettük volna, ott álltam már én is szemközt
140 19, II | mellékutnak tartott.~Most tehát ott álltunk, én is, a leány
141 19, II | pedig... a mint mondám az is ott állt, meg én is.~- Hisz
142 19, II | gazda, hogy mind a ketten ott álltak - szólék közbe kocsisomnak,
143 19, II | beszédének.~- No... persze hogy ott álltunk én is meg a lány
144 19, II | elszakadva János.~- Aztán... ott állt kelmetek, és kend talán
145 19, III | nincs sürgős utam, maradok ott, ahol jó tanyára lelek.~-
146 19, III | sem! nem hal...lod, esik ott... kinn az eső?~- Holdvilágos
147 19, III | kendnek gondja.~Jó az isten, ott nincs hiba,~De nagy kár
148 19, III | Mert az isten keze-lába,~Ott van a kend szorgalmába:~
149 19, III | kiszökött a faluból, most ott üresen áll, csak kályha
150 19, IV | Nem szól senki, pedig ott láttam a benyilóajtónál...
151 19, IV | tudom, hogy nem az enyém áll ott.~- Már pedig haragszik valaki,
152 19, IV | majd nálam.~Ezzel aztán ott hagytam a tele czifra korsót,
153 19, IV | kerültem a vigadó népséget. Ott volt ugyan Örzse, hanem
154 19, IV | volt ugyan Örzse, hanem ott volt aztán az az egy másik
155 19, IV | mint módom esett, megint ott kinn voltam.~Reggel felé
156 19, IV | Egypár tyukász henyélt ott - mint láttam az időt, mert
157 19, IV | kortyolgatás, beszélgetés között ott kapott a dél is.~Reggel
158 19, IV | végig öltögetett.~Ezzel ott hagytam a bámuló háznépet,
159 19, IV | saraglyába másztam; el is aludtam ott.~ ~
160 19, V | vagyok én most ébren, és ott van egy faluban két bakter?~
161 19, V | valamiképen én is vigyem őtet.~Ott voltunk az ablak alatt,
162 19, V | előbb találkozott velem ott, ahol beszéltem.~- Ha olcsó
163 19, VI | haza értünk, a hirünk is ott volt.~Tán az egész falu
164 19, VI | négy esztendős fiam hál ott, a ki már javában legelteti
|