Rész, Fejezet
1 2, I | a havat, hogy Szájadyék éppen a veremre menjenek, hova
2 3, I | szerszámot, s minthogy ma éppen olyan új szabott, és töretlen
3 3, II | faluban, mert az ellenség éppen a falut lövöldözte, a kocsikról
4 3, III | vénebbek is előkerültek, s éppen az elöljárósággal egyetemben
5 3, III | hogyan fekszik és hogy éppen ennél feküdt, arra nem is
6 3, IV | féloldalt az egyik nyelves - éppen Ferkónak az anyja. Kend
7 3, IV | megvan az emberben a jó éppen úgy, mint a gonosz; olyan
8 3, V | Ferenczéknél meg volt a nagy öröm, éppen kerek ötszáz forint volt
9 3, V | hire kerekedett, s minthogy éppen előtte való nap más ember
10 3, V | ablakon rálásson.~És hogy éppen Györkéné keze alatt nőtt
11 3, V | is asztal mellé ültek, s éppen egymás mellé került a két
12 3, VII | sokat gondolkodott, hogy éppen azt katonának mérje.~Benn
13 3, VII | utóbb Péterre gondolt, hogy éppen legjobbkor lesz eltenni
14 3, VII | várok.~- Tégedet keresünk éppen, - mondja a káplár kijöve
15 3, VII | legényhez fordulván, mondja, - éppen a falutokból való, egy levéllel
16 3, VII | úr, azért csak maradjon, éppen jó helyre jött, - elmehet
17 4, I | megállapodtam egy pályánál, melyben éppen Tüzkő Mihály tisztelendő
18 4, I | próbakőre teszi, szállásra éppen egy másod évi jogászszal
19 4, I | szenvedtek a hitért; de hisz éppen nem is vágytam mártirságra;
20 4, I | hanem az első kirándulás éppen olyan volt, mint a kezdett
21 4, I | vagy szemhéjam, vagy tán éppen az orrom téntás, és én így
22 4, I | különben kiszidott, vagy tán éppen megmosdatott volna a csók
23 4, I | bácsit!~A kis lány arra éppen semmi kedvet sem érzett,
24 4, II | gondolva, hogy a kis szamár éppen nem illik a világi életbe,
25 4, II | világi életbe, s ha már éppen Pesten találkozunk, bizonyosan
26 4, II | Pesten volt; míg a másik éppen azért káromkodott, hogy
27 4, II | azért káromkodott, hogy éppen nem látszik meg!~Én beléptem
28 4, II | beszédét végezé, s minthogy éppen szemközt nézett, érzem a
29 4, II | váczi-utczában elvesztett valamit; éppen nagysád ablakai alatt.~-
30 4, II | volna, hogy az egészből éppen azt nem tudtam, hogy ő a
31 4, II | Ez is megtörtént, s midőn éppen öt órát ütne, hölgyem egy
32 5, II | azért nem süllyedtem el.~Éppen egy koldus ment el mellettünk,
33 5, III | van, hogy szomszéduramat éppen a falhoz vágja.~Talán elvétették
34 5, III | egy lábon hegedüljenek?~- Éppen egy lábon.~- Hisz ilyet
35 5, V | mondom én, hát nincs meg?~- Éppen az a legnagyobb fájdalmam.~-
36 5, VII | De, ha megigérem, hogy éppen olyan helyre viszem, hol
37 5, VIII| nagy betü?~- Hisz, uram, ez éppen tiszteletből történik -
38 6, I | holdvilág az udvarba, s éppen a közepébe látott egy tálnak,
39 6, I | melyet rossz bugylijával éppen középen akart megszegni,
40 6, I | nénémasszony, ha tudniillik éppen valami nénémasszony is hallgatja
41 6, I | szólt a leánynak, de hogy éppen a lány ezt szeresse, azt
42 6, I | még az ablakra is lessek.~Éppen bejött a lány.~- Örzse! -
43 6, I | megöl sem mondhatom, - pedig éppen akkor látta meg Ferkót az
44 6, I | felé nézvén, honnét Ferkó éppen elhúzódott.~- Ha mindent
45 6, II | szomszédja hallotta.~- Nini, éppen amott megy az ifjú gróf
46 6, II | kalapját is megemelintvén, s éppen akkor ment el mellettük
47 6, III | mellékén kenyérdarabok hevertek éppen az ő földjük végiben, hihetőleg
48 6, IV | reszkető tisztelendő urat, s éppen a falu birája is beérkezvén,
49 6, IV | sem hitte.~Kántor István éppen arról tanakodott otthon
50 6, IV | lépett be az ajtón.~Még éppen a nagy mérgében találta,
51 6, V | lelkiismeretlennek életét, s mintha csak éppen Jancsira szabta volna a
52 7, I | folytassa ott, ahol elhagyta; éppen már azzal ijesztett, hogy
53 7, I | a mit olyankor mondtam, éppen nem olyan, hogy én azzal
54 7, I | hogy Ágnes asszony kezei éppen azon mozdulatot tevék, melyből
55 7, II | szorítván a kalapot, melyről éppen annyi volt lekefélve, mennyit
56 7, II | voltam háladatlan; mert éppen azon fáradságokért tettem
57 7, III | elszabadult a jó kedv, és éppen az öreg úr mulatta magát
58 7, III | s a háznak kedvencze nem éppen véletlenül feledkezett ott
59 7, III | Ilyen kegyetlen bánásra éppen engem kelle kiválasztani?~-
60 7, III | kiválasztani?~- Ön erre éppen annyi érdemmel bír, mint
61 7, V | osztozunk, - mondja Sándor éppen azon pillanatban, midőn
62 7, VI | lévén az ablak ott is; - éppen Rózát bámulgatta, miként
63 7, VI | tőle tellett, kiveté, s éppen a szomszéd ablakán beesett.~ ~
64 7, VII | Róza a bejövő Sándorhoz, - éppen most vetették be az ablakon.~-
65 8, VI | hanem a készpénzből hiányzik éppen ezer forint.~- Uram, Jézus!
66 8, VI | Tamásiné jajgatása mellé éppen odaillett volna.~Hány ember
67 8, VI | különben, - dörmögé félhangon éppen az a kőszivü gazember.~-
68 8, VI | kigyelmetek! - esdeklik az asszony éppen Keresztes felé fordulván.~-
69 8, VIII| igaz, de becsületes gyerek, éppen Keresztes szolgája Imre.~-
70 8, VIII| meg, édes öregem.~- Mért éppen holnapig? kérem alázatosan.~-
71 8, VIII| csak a biró szólamlott meg, éppen Keresztes András.~- Ha más
72 9, I | magam is magyarországi, s éppen budai vagyok; nagyobb igazságért
73 9, I | pártot elválasztó falat is éppen a zivatar omlasztotta össze;
74 9, I | még valamit mondani, mi éppen nem tartozik tán azon szarvasvadászathoz,
75 9, II | éltek a vadlopókkal, kik éppen a vidékbeli leghatalmasabb
76 9, II | vadlopást mérsékelni birják, s éppen ezért, miképen kerithetik
77 9, II | kimenekülnek.~Egy órai hajtás után éppen Tamásiba érnek, s a mi több,
78 9, IV | kifogás sincsen.~A hajtásra éppen úgy készittetett terv, mint
79 9, VI | prefektus, kit a támadás éppen hátulról ért; mert mindkét
80 9, VII | seb? - kérdi a herczeg.~- Éppen nem. - Nyugtatja meg az
81 9, VII | Razumovszky is jelen volt, s éppen az ő kérdezkedése adott
82 9, VII | szókimondó ember volt, s éppen ezért nagyon kedvelték az
83 10 | hisz mi lehetne más; mert éppen megint benyit s megint dörmögi:~-
84 11, I | nagyságos szomszéd úr is éppen olyan bajban van, mint ő
85 11, I | megvallom, hogy a napokban éppen a mérnök úrhoz kivántam
86 11, II | keressük meg a fiát, ki éppen most beszél Vámody úrral.~-
87 11, III | hogy véghetetlenül szereti, éppen úgy, mint az apa tallérait;
88 11, III | megjöttünk? - kérdi Vámody.~- Éppen most.~- Láttuk a mérnököt?~-
89 11, IV | leczkéjében, Budainak ő kelme is éppen ilyen drágára szabta föl.~
90 11, V | Megvan a kérés már, - éppen az ő lányát akarom.~Ferkó
91 11, VI | gondolatot mondott ki az öreg, ki éppen azon korban volt, midőn
92 11, VI | melyen valaki, nyomon menve, éppen Vámody úr cselédházának
93 12, I | legénynek, ki az apai vagyonból éppen most mult ki, - jó szerszám, -
94 12, IV | hogy a szomszéd fiastul éppen a nyakát törje ki. Régen
95 12, IV | esze, - úgy némely ember éppen akkor bolondul valami fiatal
96 12, IV | esztendős elmult.~Holló Péter éppen ilyenképpen járt, ... addig
97 12, IV | tagadhatja, ha kérik; hanem éppen ezért, ha egyenesen nem
98 12, IV | kötötte a titoknak végét éppen az embernek nyelvéhez, elég
99 12, V | tódult, azért a beleesés éppen legrosszabbkor esnék, ahogy
100 12, VII | homályban később kiveheté, éppen Holló Péter vala maga.~Később
101 12, VII | kapáját, a kertbe ment el éppen valamivel előbb.~Az öreget
102 12, VII | küldte a legény után, s éppen midőn az Hollót lesé, akkor
103 12, VII | mondván a fiúnak, hogy őt is éppen ma fogta kézen Holló, és
104 13 | Schnellernének önhöz?~- Semmi! éppen semmi! ... mai napon nem
105 13 | nagyon későn ne jöjjön, s éppen a kellő órában az udvaron
106 13 | beszél a tisztelendő ur, éppen rád illik; mert azokról
107 13 | embereknek hosszu nyelve éppen annyit rágalmaz le becsületedből,
108 14 | hatalmasan legyőzheti, s minthogy éppen úgy szóliták meg, hogy nem
109 14 | majd megette a méreg, s éppen azért a fenyegetés is komolyabb
110 14 | kissé megbillentették, mi éppen elegendő volt arra, hogy
111 14 | azonban már késő; mert valaki éppen fölfelé jő, s a három diáknak
112 14 | Kecskeméten.~A mészárosság éppen nem akadályozta, hogy olykor
113 14 | szerencsésen visszanyargalt.~Éppen akkor ért haza, mikor pajtásai
114 14 | ételt fölhozták, Simonyinak éppen ugy, mint legényének is,
115 14 | bámulta a gyönyörü lovakat, s éppen azért az igazgatóval meg
116 14 | Magyarországba Biharmegyébe került éppen Nagy-Váradra, hol éppen
117 14 | éppen Nagy-Váradra, hol éppen Csáky gróf is rendesen tartózkodott,
118 15, I | bádogedény látszaték. Mellettem éppen kőpad volt, arról tartám
119 15, I | Kérdezkedtem Barabás után; éppen a harmadik teremben volt,
120 15, I | siettem Rákfayhoz. Otthon volt éppen; örült, nyakamba borult,
121 16 | mindjárt Pál Istvánon magán.~Éppen hallom, mikor kikiált a
122 16 | meguramozván az apját, minthogy éppen olyan nagyon ráérett a parancsolás.~-
123 16 | Mérgesen fordult az ablak felé, éppen akkor üritette a lány a
124 16 | némely ember mikor sug, éppen olyan zörejjel teszi, mintha
125 16 | helyre a keresztet, mely éppen a hitnek az ő jele.~- De
126 17 | KÖPÖNYEG.~Heten valánk, éppen, mint a gelsei ördögök,
127 17 | volna, de nem tett; ha már éppen azért a kevésért is pokolra
128 17 | rajta kapta szegényt, mikor éppen pénteken reggelre egy nagy
129 17 | hallom - mérnökké lett - éppen odavaló, mert ha minden
130 17 | hiszem ugyan, azért akarom éppen ezt nélkülözni, ... mondá
131 17 | farsang farkán voltunk, és éppen a nyakára hágtunk utolsó
132 17 | Bementem az öreghez, kit éppen egy vaskályhának összesározásánál
133 18, 1 | párjának szándékát, nem mondott éppen ellent, hogy az ő fehér
134 18, 1 | esztendeig viseli, s midőn éppen esztendős házasok lesznek:
135 18, 1 | házánál úgy rendelkezett, hogy éppen mire új köpönyeget kellett
136 18, 2 | Bajosan - véli a tiszt, - éppen most látom ott a balsoron
137 18, 3 | könyvet pedig általában éppen nem olvastak, - mert a mit
138 18, 3 | vegyültek, hol a fiatalok éppen zálogosdit játsztak, mely
139 18, 3 | mit a szerelem adhat; és éppen ezért mindketten azon egy
140 18, 3 | parancsából ugy, hogy az udvaron éppen a czigányok ülőhelye alatt
141 18, 3 | hadnagy mindenütt apját lesvén éppen az ajtóban állt, mikor Szegedy
142 18, 4 | van dolga, kire száz közöl éppen kilenczvenkilencz lenne
143 18, 4 | okozni nem akart, főleg midőn éppen az ő boldogságát akarta
144 18, 4 | titkát jó zár alá tette.~- Éppen neked, édes Rózám, - mondja
145 18, 5 | könnyen történhetett; mert éppen akkor este kerestem a kocsist
146 18, 5 | fölforditja velem a világot. Hisz éppen mikor a czigányok leginkább
147 18, 6 | szerelmeit nem ismerné, s éppen azt hiszem, hogy e fájdalomnak
148 18, 7 | Négyen ültek a kis teremben, éppen a szükséges személyzet az
149 19, II | jobbra! ... ki is mentem, éppen Mihálynap előtt egy héttel, ...
150 19, II | kutyától ijedtében, minthogy éppen már feléjük ugrott; hanem
151 19, III | óra ketyegett a falon, és éppen mikor elhallgattunk, dugta
152 19, IV | egy hang és a mint láttam éppen a vén néni ki a benyilóból
153 19, V | fészerhez mentünk, ahol éppen négykézláb megkötve feküdt
154 19, V | mészárossal és látom ám, hogy éppen ez az, a ki három esztendővel
|