Rész, Fejezet
1 1 | udvari bolond.~- Mit? ... a nekem szánt nő oly vén volna?~-
2 2, II | meg anyjának, elveszem, ha nekem adja Zsuzsit. - Az asszony
3 2, II | azt az egyet se szánta nekem. Körmünkre érett a dolog,
4 3, I | kisebbeket meg akarják verni, ... nekem kell a kisebbeknek pártjukat
5 3, III | pattogott a biró, hogy nekem kinálja kelmed.~- Majd csak
6 3, V | bort! - kiáltja Péter.~- Nekem kettőt! - kiáltott még nagyobbat
7 3, VI | nem tudja kelmed mondani nekem, hogy édes fiam... így...
8 3, VII | prófontot.~- Nem mondta nekem senki, hogy katonává legyek.~-
9 3, VII | én, teins uram, mert azt nekem kellett volna ide hoznom,
10 3, VII | Péter vitte be a levelet.~- Nekem adta ugyan biró uram, -
11 4, I | orraikat fintorgatták, a mi nekem némi elégtétel volt, hanem
12 4, I | maradtam.~Leültetett, de nekem rettentő kinosan jutott
13 4, I | ilyenkor felém fordult; s nekem azon kinos gondolat gyötörte
14 4, II | és hatalmas szent Dávid?~Nekem is akadtak pajtásaim, kik
15 4, II | lélekkel gondolám, hogy nekem mindenik tetszik, csak szólamlanék
16 4, II | hazudsz.~- Neked?~- Nem nekem, hanem annak a hölgynek,
17 4, II | legalább ezt az egyet hagyja nekem, hisz neki úgy is elég van.~
18 5, I | könyvet a fejében, - hanem nekem nagyon bizonyosan mondták
19 5, I | könyveimet.~- Sohase könyvezzen nekem, hanem ujságot mondjon róluk;
20 5, II | pénzt, ha azt mondják, hogy nekem van a legkülönb agaram kilencz
21 5, II | tanulni; s íme szomszéduram nekem egy valóságos tanulmánypéldány
22 5, V | panaszkodik ő - higgy nekem, hogy ilyenkor részint a
23 5, VI | eredménynyel jöttek ki, nekem is csúsztattak valamit a
24 6, I | valamitek, ne fogjátok reám.~- Nekem ne mondogasd, - felelt rá
25 6, II | aztán a titulája neki.~- Nekem is elég volna a pénze, -
26 6, III | azt elfogadta volna.~- Nekem sem szólt, de azért mégsem
27 6, IV | várjuk el a jó hirt.~- De nekem lesz az szégyen, ha meg
28 6, IV | a kocsiban hallhatták, - nekem is elég ez a baj, hát még
29 6, IV | szólt a gróf elszomorodva, - nekem ez a nap olyan örömömre
30 6, VI | szólt az öreg Kántor.~- Nekem meg van itt tizenkét fiam -
31 7, I | szapulni, elég tiszta az nekem; csak Varjas uram lássa,
32 7, I | hanem előbb mondja meg nekem Varjas úr, mi lelte? Húsz
33 7, I | Koldus vagyok én magam is, - nekem nincs kenyérkeresőm senki,
34 7, II | tán azt hiszi ön, hogy nekem szives mulatságot teszen
35 7, III | Vallomásait, bizonyosan nem nekem fogja tenni, - mondá ingerlőleg
36 7, III | rendkivüli erőlködésébe került.~- Nekem ma nem kellett volna alkalmatlankodnom, -
37 7, III | akar büntetni? - hát szabad nekem arra gondolnom, hogy e szobába
38 7, III | itélőtehetségem erejét, vagy nekem a jelek ellenkezőt jelentenek; -
39 7, IV | ifiur, - hanem mondjon nekem valami jót, - pöröm hogy
40 7, IV | olyan hírt akar mondani nekem? - mondja Varjas végképp
41 7, IV | Meghalok! oda vagyok! papot nekem! - orditott Varjas.~- Tudtam,
42 7, V | Kinek? - kérdé a lány.~- Nekem, - felel amaz.~- Nem értem, -
43 7, VI | Ahogy tetszik venni, nekem az mindegy, az öreg asszonyság
44 7, VI | nem igéretet; magától, ki nekem még egy gombolyag czérnát
45 7, VII | boldogtalan!~- Ennyit szánt nekem? - kérdi Ágnes.~- Ennyivel
46 7, VII | tizezer forint, a mivel nekem tartozik.~- Ki tartozik? -
47 8, II | hát nyeld le a szót, van nekem más dolgom.~- Jól van, jól, -
48 8, II | beszélgetésre, egyszer majd nekem is jutna valami eszembe,
49 8, II | Hát mért nem szóltál nekem előbb? - dörgött a lángba
50 8, III | Eszembe sem jutott soha, nekem elég, hogy ép kezem-lábam
51 8, III | Csak azt gondolom, hogy nekem milyen jól esett volna,
52 8, III | volna, ha valaha valaki nekem úgy tett volna.~- Hogyan?~-
53 8, III | tele hangon mondja a fiú.~- Nekem? ... soha!~Ha az öreg Tamási
54 8, IV | kell, de nem kendnek, hanem nekem; pedig kiforditottam már
55 8, V | ember kétszer megsajnálná.~- Nekem megmondhatod, Örzse, jobban,
56 8, V | elmegyek egy szó nélkül.~- Nekem sem szólsz, Örzse? - buslakodék
57 8, V | újra kiment sirva.~- De nekem nem nyafogsz! kiabált az
58 8, VIII| meg szemeit, és feleljen nekem nyugodtan, ... hogy Keresztessel
59 8, VIII| nem tudom uram, - ... mert nekem az uram dolgába nem volt
60 8, VIII| történt itt, kérem, mondja meg nekem is?~Elmondá az ügyvéd, mire
61 9, I | mondja a budai ember, van nekem pénzem, csak az orvosságot
62 9, I | Azért engedjék meg önök nekem a szertekalandozást, tán
63 9, II | mondja a herczeg; hanem nekem is legyen szerencsém hasonló
64 11 | kérek mindenkit, mondja meg nekem, körülbelül mennyie legyen
65 11 | felel a koldus, - ha nekem házam volna, gazdag ember
66 11 | gondolattal ébredt föl: ha nekem fél helyem volna! Meg sem
67 11 | Uram s én istenem! - ha nekem ilyen négy ökröm volna,
68 11, I | hanem Budai szomszéd! Ha nekem olyan fölnőtt fiam volna,
69 11, I | fia van, az csinál bajt, - nekem meg lányom van, a miatt
70 11, I | van a dolog, tegyen meg nekem egy barátságot.~- Szivesen
71 11, II | keresse azoknak párját, ne nekem.~- Csak én volnék gazdag,
72 11, V | majd veszek én mást, aki nekem tetszik, - mondja nagy méreggel
73 12, IV | fiára mutatva.~- Olyan bajom nekem is van - mondja vissza nevetve
74 12, IV | nevetve amaz, - csakhogy nekem azt leány formában adta
75 12, IV | másik, - csináljunk vásárt, nekem egy asszony kell.~- Kedves
76 13 | derék öreg asszonyra, ki nekem kis diákkoromban egy-egy
77 13 | azt is megbánja, hogy néha nekem oly keserves prédikácziókat
78 13 | szájtátó lett volna.~Mutatta nekem szegény asszonynéném menyasszonyi
79 13 | volt az egész vidék, és nekem igen tetszett, midőn a férfiak
80 14 | Simonyinak azt mondja:~- Na, nekem végem van, ha ez a tintanyaló
81 15, I | lehet elegendő esze - t. i.: nekem; - holnapután Pozsonyba
82 15, I | Mi tagadás benne: a nő nekem kimondhatatlanul tetszett;
83 15, I | de nem próbálta. - Mit nekem? gondolám, ezerszer láttam
84 15, I | vöröshagymával kell borogatni; nekem is azt rekomendálták odaát
85 15, I | lakunkhoz mind a hárman.~Nekem a macskazene sok fájdalmat
86 15, I | kegyelmes az ő lelkének. Nekem nem kell a külföldnek se
87 15, I | kézzel... de te azt gondolod, nekem; ne félj, gyerek, nem állok
88 16 | valamit; mert elhihetik nekem, hogy a gyönyörű lepkéről
89 16 | az apa.~- Édes apám kend nekem! - mondá a lány, csakhogy
90 16 | jó előre rákezdé:~- A mit nekem szánt kigyelmetek!...~(Szegény
91 17 | pedig ki nem állhatom; - nekem is van egy diák fiam, mindig
92 17 | Ne féljetek fiúk, mig nekem lesz, nektek is lesz, ne
93 18, 3 | a leány.~- Csak nyujtsa nekem kezét.~- Kezemet? - ismétlé
94 18, 4 | szüret után, - nem mondasz nekem semmit?~- Nem, kedves papa;
95 18, 4 | azért mondám, hogy mondj nekem valamit, lepj meg valamivel.~-
96 18, 4 | ezt is engedje el; mert nekem ugy tetszik mégis, mintha
97 18, 4 | hogy neked titkod van.~- Nekem? - mondja a leány teljes
98 18, 4 | valamit, mint tud.~- Könnyü nekem találgatni, mikor a hadnagy
99 18, 4 | találgatni, mikor a hadnagy nekem maga mondta.~- Ah, a vakmerő
100 18, 5 | is szeret.~- Hol mondtad nekem, édes fiam?~- Badacsonyban,
101 18, 5 | el, hogy a lány szeret.~- Nekem mondtad, édes Sándor fiam? -
102 18, 6 | mind eszemet,~ Békét nekem még sem hagy;~ Végső vesztem
103 18, 7 | mondva?~- Bizonyosan nem nekem, édes leányom, hanem saját
104 18, 7 | kinek szólt akkor.~- De hát nekem lett volna szabad tudnom
105 18, 7 | ideig nem, édes apám, s nekem ezt Kisfaludy megigérte.~-
106 19, II | tetejü házat, mintha csak nekem jó estét kivángattak volna.~
107 19, II | És a lány mit szólt?~- Nekem? kérdi az úr.~- Igen!~-
108 19, II | kérdi az úr.~- Igen!~- Nekem egy szót se szólt.~- Néma
109 19, III | megnézhetek, nem árt az nekem. Hány vén asszonynyal néztem
110 19, III | Neked szóltak, hugom!~- Nekem ám, hogy menjek immár haza.~-
111 19, III | Az sem él már, nincs nekem már senkim itt e földön.~
112 19, III | anyám, a többi meg most nekem olyan, mint egy sereg senki.~-
113 19, III | nagy világnak, de abban nekem való ember ritka telnék
114 19, III | falutokban, édes hugom, nekem se jobbra, se balra nincs
115 19, IV | hanem készpénz volt az nekem, hogy mig a nénémasszony
116 19, IV | mint az a vén asszony, nekem akkor bátran a fülem is
117 19, IV | Most ég a kályhában... nekem nem ülöd az én házam végét,
118 19, IV | az az egy másik is, a ki nekem odahaza maradhatott volna.~
119 19, IV | elveszett, busuljon érte más, nekem nem volt benne csak egy
120 19, V | én ökröm! Csak ez kellett nekem, mindjárt szemközt nézek
121 19, VI | hogy meglegyen a béke, még nekem is öreg napjaimban legyen
|