bold = Main text
     Rész,  Fejezet                                           grey = Comment text

4501    14        |                kérdőre ne vonhassák őket. A fiuk alig győztek lefutni,
4502    14        |                valaki éppen fölfelé jő, s a három diáknak nem marad
4503    14        |               velük Simonyi, ki leestében a deszkában megkapaszkodott,
4504    14        |                 bosszuja ennyi volt, hogy a pajtásoknak gúnyolódva monda: -
4505    14        |            kevesebb, mint huszár-óbester.~A fiunak folyton elkövetett
4506    14        |                szentül hitték, hogy ebből a kölyökből semmi sem lesz.~
4507    14        |                   méltóságra olyan is jó, a ki a debreczeni toronyóra
4508    14        |              méltóságra olyan is jó, a ki a debreczeni toronyóra mellől
4509    14        |                 deszkán nem meri kiszedni a verébfiukat; hanem huszáróbesternek
4510    14        |      huszáróbesternek már aztán megjárja, a mint az is lett, csakhogy
4511    14        |          tudniillik mészáros Kecskeméten.~A mészárosság éppen nem akadályozta,
4512    14        |                nem feledt.~Lakozásuk volt a mészárosoknak, s a remekelő
4513    14        |                   volt a mészárosoknak, s a remekelő legény ez uttal
4514    14        |                  késő éjszakán is tartott a mulatság, s a diákok lesték
4515    14        |                  is tartott a mulatság, s a diákok lesték a jó alkalmat,
4516    14        |               mulatság, s a diákok lesték a jó alkalmat, hogy a jó mulatságot
4517    14        |                lesték a jó alkalmat, hogy a jó mulatságot elronthassák,
4518    14        |         csapatosan járkáltak az utczákon.~A vőlegény Simonyival a násznagyhoz
4519    14        |           utczákon.~A vőlegény Simonyival a násznagyhoz akarván átszaladni,
4520    14        |           násznagyhoz akarván átszaladni, a setétben néhány diákra botlottak.~-
4521    14        |                 vagy? kérdi az egyik diák a vőlegényt, kivel összeütődött
4522    14        |             vőlegényt, kivel összeütődött a sötétben.~- Mit kérded,
4523    14        |                 kérded, tintanyaló! felel a mészáros, át akarván a diákokon
4524    14        |              felel a mészáros, át akarván a diákokon törni, kik azonban
4525    14        |              egyik elkiáltja magát:~- Üsd a mészárost!~A vezényszó nem
4526    14        |                 magát:~- Üsd a mészárost!~A vezényszó nem hiában hangzott
4527    14        |              hiában hangzott el, csakhogy a háború mégis a diákokra
4528    14        |                   csakhogy a háború mégis a diákokra nézve ütött ki
4529    14        |              nézve ütött ki rosszul; mert a két bősz mészáros elkeseredetten
4530    14        |                  diák félholtan terült le a földre a vőlegény öklétől.~
4531    14        |              félholtan terült le a földre a vőlegény öklétől.~Erre tágult
4532    14        |            öklétől.~Erre tágult az ut, de a vőlegény mégis megijedt,
4533    14        |                    nekem végem van, ha ez a tintanyaló meghal!~- Nézzük
4534    14        |                mondja Simonyi visszamenve a földön heverő diákhoz; de
4535    14        |           megijedtek, midőn hallják, hogy a diák a főbiró fia volt.~-
4536    14        |                midőn hallják, hogy a diák a főbiró fia volt.~- Fogd
4537    14        |                egy pár diák, látván, hogy a mészárosok közel vannak;
4538    14        |                mészárosok közel vannak; s a zajra odacsődült tömeg a
4539    14        |                  a zajra odacsődült tömeg a mészárosokra akart rohanni.~-
4540    14        |                 Szaladj, - mondja Simonyi a vőlegénynek - én majd helyt
4541    14        |                  merték bántani, minthogy a hozzányulót fenyegette;
4542    14        |             fenyegette; hanem maga bement a fogságba.~A diákot végre
4543    14        |                   maga bement a fogságba.~A diákot végre eszére hozták,
4544    14        |                   végre eszére hozták, de a mészárosnak lakolnia kellett;
4545    14        |            huszonötöt vágtak.~Elvégződvén a dolog, Simonyi összeszedte
4546    14        |                  az isten.~Meglehet, hogy a mészárosnak igaza volt;
4547    14        |                nagyon korán belátta, hogy a katonákkal nem lehet tréfálni,
4548    14        |             tréfálni, azért megadta magát a vak engedelmességnek, és
4549    14        |                  egész hadseregben.~* * *~A káplárság nem nagy méltóság;
4550    14        |           rendesen oly vakmerő volt, hogy a francziák már rendesen megösmerék;
4551    14        |            megösmerék; különösen pedig az a furcsa szokása volt, hogy
4552    14        |                 furcsa szokása volt, hogy a kardját sohasem emelgette
4553    14        |                  lovát pedig neki ereszté a franczia előőrsöknek, kik
4554    14        |                   kik rémülve nyargalának a vad fiu elől, ki mindig
4555    14        |                mint inkább leszoríthatták a lóról, s a hét között egy
4556    14        |                 leszoríthatták a lóról, s a hét között egy tiszt lévén,
4557    14        |             Simonyi folyvást káromkodott, a francziák pedig nevettek,
4558    14        |                hogy Simonyinak egyik keze a lóhoz volt kötve, és gyalog
4559    14        |                   és gyalog ment az uton.~A korcsmánál hat, köztük a
4560    14        |                  A korcsmánál hat, köztük a tiszt is leszállt a lóról,
4561    14        |                köztük a tiszt is leszállt a lóról, s valamennyi kantárt
4562    14        |               lóról, s valamennyi kantárt a hetediknek a kezébe adták,
4563    14        |           valamennyi kantárt a hetediknek a kezébe adták, Simonyi pedig
4564    14        |               kezébe adták, Simonyi pedig a lóhoz csatolva busult.~Később
4565    14        |                  azonban észrevette, hogy a franczia katonák sokáig
4566    14        |                  katonák sokáig maradnak, a kinnlevőnek pedig a hét
4567    14        |             maradnak, a kinnlevőnek pedig a hét lóval elég dolga van,
4568    14        |                 hét lóval elég dolga van, a mint az egyik ló rángatta
4569    14        |                 mint az egyik ló rángatta a kantárszárt, s a franczia
4570    14        |                 rángatta a kantárszárt, s a franczia odafigyelt, Simonyi
4571    14        |         odafigyelt, Simonyi lábánál fogva a francziát kilökte nyergéből,
4572    14        |              javában busúltak érte, s még a bográcsban levő húshoz is
4573    14        |                    kérdi Simonyi, lenézve a párolgó husra.~- Érted busúltunk.~-
4574    14        |                 Az egész ezredben örültek a vitéz katonának, s ezen
4575    14        |                   lőn Simonyinak, mert ez a jó mód neki sok kényelmet
4576    14        |                  kényelmet szolgáltatott.~A fiatal szállásadónak gyönyörü
4577    14        |       kimondhatatlanul szerette, valamint a férj is nejét, kit bármikor
4578    14        |              akadtak olyan dolgok, melyek a férjnek távozását múlhatatlanul
4579    14        |                  megkivánták, s egy ízben a férj harmadnapig kimaradandó
4580    14        |               elmult; hanem másnap reggel a Simonyi mellé osztott közember,
4581    14        |                mert ezeknek asszony kell, a mint értettem.~- Csak nem
4582    14        |                 mint értettem.~- Csak nem a háziasszonyt akarják ellopni?~-
4583    14        |                  Éppenséggel azt akarják, a mint a szóból értettem;
4584    14        |           Éppenséggel azt akarják, a mint a szóból értettem; mert hogy
4585    14        |             szóból értettem; mert hogy én a szabad ég alatt hálok, hát
4586    14        |                szabad ég alatt hálok, hát a szobalány nem is gyanította,
4587    14        |                 tizenegy óra tájban.~Jött a szobalány, tehát nem akartak
4588    14        |                  és azt kérdi, hogy van-e a háznál valami hely, melyet
4589    14        |                  emberrel többet fogadjon a házhoz, azonban férjének
4590    14        |                  ugy, mint legényének is, a szobaleány egy nagy üveg
4591    14        |               készen tartott üvegbe tölté a bort, hogy a szobalány tervét
4592    14        |                 üvegbe tölté a bort, hogy a szobalány tervét ne akadályozzák.~
4593    14        |                  azonban maga is kifeküdt a szabad ég alá, s tizenegy
4594    14        |                   órakor észrevette, hogy a kőfalhoz hágcsót támaszt
4595    14        |                  kőfalhoz hágcsót támaszt a lány, s midőn azon a férfi
4596    14        |              támaszt a lány, s midőn azon a férfi lejött, a lány ismét
4597    14        |                midőn azon a férfi lejött, a lány ismét a házba sietett.~
4598    14        |                férfi lejött, a lány ismét a házba sietett.~Már a második
4599    14        |                ismét a házba sietett.~Már a második is átlépett, s a
4600    14        |                  a második is átlépett, s a beszédből érté, hogy még
4601    14        |                   hogy még egy van hátra. A mint a harmadik már a hágcsónak
4602    14        |                 még egy van hátra. A mint a harmadik már a hágcsónak
4603    14        |              hátra. A mint a harmadik már a hágcsónak közepén volt,
4604    14        |                   hágcsónak közepén volt, a két elsőnek a nyakába esik
4605    14        |               közepén volt, a két elsőnek a nyakába esik a pányva, és
4606    14        |                két elsőnek a nyakába esik a pányva, és csikósmódra megcsipik,
4607    14        |            csikósmódra megcsipik, mielőtt a harmadik segíthetne, azonban
4608    14        |                 segíthetne, azonban pedig a vasmarku közlegény azt is
4609    14        |                különben mindjárt ráfojtom a kötelet.~A megrémült három
4610    14        |              mindjárt ráfojtom a kötelet.~A megrémült három ember szép
4611    14        |               ember szép hallgatagon ment a zugba, hova Simonyi bezárta
4612    14        |                bezárta őket anélkül, hogy a szobalány csak valamit is
4613    14        |                   észrevett volna.~Másnap a lány egész nap zavart volt,
4614    14        |                egész nap zavart volt, mit a katonák észrevettek, de
4615    14        |               gyanittatának, hanem várták a férjnek hazajövetelét.~Az
4616    14        |                  rendelkezvén kérdi, hogy a három ember számára hova
4617    14        |                   küldje az ételt?~- Majd a legény elviszi, csak tessék
4618    14        |              pecsenyét is.~Simonyi látván a pecsenyét, azt mondja:~-
4619    14        |              mondja:~- Nagyságos asszony, a pecsenye itt marad!~- A
4620    14        |                   a pecsenye itt marad!~- A mint gondolja, Simonyi úr.
4621    14        |                  az asszony, nézvén, hogy a szakácsné miként rakja össze
4622    14        |               össze az edényeket.~Simonyi a zöldségről is levetette
4623    14        |                   zöldségről is levetette a szakácsnéval a sültet.~-
4624    14        |                  levetette a szakácsnéval a sültet.~- Na, de az már
4625    14        |                  így elrendezett mindent, a készenálló legény hátra
4626    14        |                 Alkonyat felé megérkezett a férj, kit ölelő karok vártak,
4627    14        |                  azon kivül foglyok is.~- A szállásrendelvényt, ha szabadna
4628    14        |                      Nincsen, uram! felel a kérdett.~- Tehát azt utólagosan
4629    14        |                   emberek lehetnek? kérdi a háziúr egész kiváncsisággal.~-
4630    14        |                 legényemmel, éjnek idején a keritésen átmásztak.~- Mivel
4631    14        |                 asszonyt akarták ellopni.~A férj meglepetve állt ott,
4632    14        |               állt ott, később megszoritá a fiatal huszárnak kezét,
4633    14        |                uram; mert tudja meg, hogy a huszárnak az a legnagyobb
4634    14        |                  meg, hogy a huszárnak az a legnagyobb becsület, ha
4635    14        |                   legnagyobb becsület, ha a másét is megvédelmezheti.~* * *~
4636    14        |                 is megvédelmezheti.~* * *~A háboru elszólitá innét Simonyit;
4637    14        |           elszólitá innét Simonyit; hanem a lipcsei ütközet után már
4638    14        |            szállására, hol bámulva néztek a váratlan vendégre; de midőn
4639    14        |                  gyönyörü leány lépett be a szobába; s minthogy már
4640    14        |                 az ölelkezést megkezdték, a leányok is szivesen megcsókolák
4641    14        |                  óbestert.~- De ezért már a világ végéről is visszajöttem
4642    14        |                   néhány napot töltött el a kedves háznál, hol ő magának
4643    14        |                  háznál, hol ő magának és a magyar névnek oly szép becsületet
4644    14        |                      Mantuában egykor nem a legmulatságosabb ideje volt,
4645    14        |              ideje volt, midőn e város és a vár a francziák által bezároltatott.~
4646    14        |                    midőn e város és a vár a francziák által bezároltatott.~
4647    14        |               tejfelünk nincsen, most meg a turó is elfogyott; hanem
4648    14        |                  turó is elfogyott; hanem a mit magukkal a várba visznek,
4649    14        |           elfogyott; hanem a mit magukkal a várba visznek, elég lesz
4650    14        |                   addig, míg el nem fogy.~A huszár még csak élhet valahogy;
4651    14        |                 csak élhet valahogy; mert a maga lovából még is csak
4652    14        |                előbb kap, mint más; hanem a szegény baka keservesen
4653    14        |         keservesen néz borjujára, melyből a megenni való régen bőgött
4654    14        |            annyiból jobb dolga volt, hogy a bennszorult angol követet
4655    14        |                követet neki kellett volna a francziákon átvágni, csakhogy
4656    14        |             francziákon átvágni, csakhogy a francziák ezt megtudván,
4657    14        |                 átöltözötten szabadult ki a várból, midőn aztán Simonyi
4658    14        |                    midőn aztán Simonyi is a többivel egy és ugyanazon
4659    14        |           koplalásra szorult.~Midőn aztán a várból kiszabadult, pajtásainak
4660    14        |                  már gyalog kell kimennem a várból, legalább a tehénnek
4661    14        |               kimennem a várból, legalább a tehénnek a husából jó izűt
4662    14        |               várból, legalább a tehénnek a husából jó izűt eszem.~* * *~
4663    14        |          mutatványon jelen lévén, bámulta a gyönyörü lovakat, s éppen
4664    14        |                   egy emelvényre fölmenni a világért sem akar; hanem
4665    14        |                  világért sem akar; hanem a helyett szüntelen hátra
4666    14        |                mert ha én nem birok azzal a lóval, nem bir azzal más,
4667    14        |                 szerencse, ha élve jön le a lóról.~- Megengedi az ur,
4668    14        |                 hogy én rendbeszedjem azt a lovat? kérdi Simonyi a kétkedő
4669    14        |                azt a lovat? kérdi Simonyi a kétkedő igazgatót.~- Ezer
4670    14        |            Simonyi másnap reggel elmegyen a lovardába, utána pedig egy
4671    14        |            igazgató készen várta, s midőn a lovat elővezették, a huszár
4672    14        |                midőn a lovat elővezették, a huszár átvette a kantárt,
4673    14        |             elővezették, a huszár átvette a kantárt, Simonyi pedig kérte
4674    14        |                  vagy kémlelni, mit fog ő a lóval csinálni.~Ez is meglőn,
4675    14        |              midőn távozának, Simonyi int a huszárnak, hogy kapjon a
4676    14        |                  a huszárnak, hogy kapjon a lóra, járjon vele körül,
4677    14        |              midőn ő inteni fog, forditsa a lovat az emelvény felé!~
4678    14        |               lovat az emelvény felé!~Míg a huszár körüllovagolt, Simonyi
4679    14        |            körüllovagolt, Simonyi kibontá a lepedőt, melyben egy nagy
4680    14        |               Simonyi kézrefogott.~Intett a huszárnak, forditaná a lovat
4681    14        |             Intett a huszárnak, forditaná a lovat az emelvénynek, de
4682    14        |                  lovat az emelvénynek, de a ló megállt és hátranézett.~
4683    14        |                   csapott az orra felé, s a ló eszeveszetten vágtatott
4684    14        |              emelvényre, s onnét le, mint a huszár vezeté.~Négyszer,
4685    14        |                kelle e munkát, de azután, a mint neki forditá a huszár
4686    14        |               azután, a mint neki forditá a huszár a lovat az emelvénynek,
4687    14        |                mint neki forditá a huszár a lovat az emelvénynek, eszeveszetten
4688    14        |            anélkül, hogy hátranézne, vagy a kását megvárta volna.~Miután
4689    14        |                  volna.~Miután kipróbálta a lovat, a fazekat betakará,
4690    14        |                Miután kipróbálta a lovat, a fazekat betakará, előhívta
4691    14        |                 előhívta az igazgatót, ki a csudát nem birta megfogni,
4692    14        |                    annál inkább, minthogy a lovon a sarkantyúnak helye
4693    14        |                  inkább, minthogy a lovon a sarkantyúnak helye sehol
4694    14        |              Minden lovász végig próbálta a lovaglást, és a megzaklatott
4695    14        |                  próbálta a lovaglást, és a megzaklatott állat minden
4696    14        |                mennyre-földre kérte, hogy a titkot hadd tanulhassa meg.~-
4697    14        |             titkot hadd tanulhassa meg.~- A világért sem - felel Simonyi,
4698    14        |                   Simonyi, legalább az úr a világot körüljártában mint
4699    14        |                   tanu elbeszélheti: hogy a magyar ember is tud valamit!~* * *~
4700    14        |                   hányszor érdemlette meg a kitüntetést, melyet kérésre
4701    14        |                ütközet nagyon megpróbálta a katonai bátorságot, és Simonyinak
4702    14        |           Simonyinak elég alkalma nyílott a franczia lovassággal számtalanszor
4703    14        |               volt.~Nevezetes rohama volt a franczia vasasokra, kik
4704    14        |         tűrhetetlenségében követelé, hogy a győzelemhez szokott vasasok
4705    14        |              vasasok másnap hozzák helyre a csorbát.~Hasztalan, a másik
4706    14        |              helyre a csorbát.~Hasztalan, a másik nap még nagyobb kudarczot
4707    14        |                    Károly főherczeg látta a borzasztó munkát, és segédtiszteinek
4708    14        |                   küldé, hogy ő is látja, a mit az a fakó lovu tiszt (
4709    14        |                 hogy ő is látja, a mit az a fakó lovu tiszt (Simonyi)
4710    14        |             Méginkább hozzálátott Simonyi a munkához, s a francziák
4711    14        |         hozzálátott Simonyi a munkához, s a francziák engedni kezdenek,
4712    14        |           kergette őket; el is szaladtak, a merre mehettek, utánuk pedig
4713    14        |              merre mehettek, utánuk pedig a huszárok.~Lichtenstein herczeg
4714    14        |                  kész vagyok önnek kiadni a bizonyitványt, hogy kitünőn
4715    14        |                lehetne hordozni, most már a második kereszt is megvolna.~* * *~
4716    14        |                 vendég volt, és Simonyit, a vakmerő és szerencsés harczost
4717    14        |                harczost mindenki bámulta. A vendégek közt jelen volt
4718    14        |                  vendégek közt jelen volt a württembergi koronaörökös,
4719    14        |                  szállásának udvarán, hol a légyottra várók mind megjelentek,
4720    14        |                  több is volt, tudniillik a württembergi koronaörökös.~
4721    14        |        következett, s ugy lett vége, hogy a württembergi herczeg roppant
4722    14        |                 herczeg roppant árt igért a lóért.~- Senki többet! kérdi
4723    14        |                   Senki többet! kérdi még a herczeg, - mert uraim egy
4724    14        |                 lóért ennyi még potom ár.~A ló a herczegé lőn, és Simonyi
4725    14        |                  ennyi még potom ár.~A ló a herczegé lőn, és Simonyi
4726    14        |                  herczegé lőn, és Simonyi a tepliczi fürdőből sok boldog
4727    14        |               ujabb babérokat ment szedni a csatatérre.~* * *~Ezen csatározások
4728    14        |              Vandomme táborát szétverték, a szerteszét futamodott ellenségnek
4729    14        |        szétzilálására Simonyit rendelték.~A franczia gránátosok temérdek
4730    14        |          gránátosok temérdek gondot adtak a huszároknak, kik kényteleníttettek
4731    14        |             kényteleníttettek felerészben a lóról leszállni, s igy küszködni
4732    14        |                leszállni, s igy küszködni a gránátosokkal.~Simonyi nem
4733    14        |            gránátos tisztet, kinek mellén a becsületrend keresztje volt,
4734    14        |                mindenkép igyekezett, hogy a tisztet kézrekeríthesse;
4735    14        |             megkérte, hogy neki egyenesen a csatamezőről szerezzen egy
4736    14        |                   kemény dolog volt; mert a ki már egyszer ilyent kapott,
4737    14        |                 olcsóért nem is adja oda.~A küzdelem sokáig tartott,
4738    14        |             beszélni, elég az hozzá, hogy a tisztet szerencsésen megfogták
4739    14        |            tisztet szerencsésen megfogták a huszárok, és már mindenét
4740    14        |            mindent visszaadott neki, csak a keresztet tartá meg, bár
4741    14        |                  nehezen esett neki, hogy a derék tisztet ettől megfossza;
4742    14        |              megküldje azt, mit megigért.~A franczia tiszt Magyarországba
4743    14        |                véletlenül megösmerkedtek.~A franczia elbeszélé, mi körülmények
4744    14        |            lakásáig értek, és Csáky kérdi a francziát, vajon megösmerné-e
4745    14        |             francziát, vajon megösmerné-e a keresztet?~- Igen! mondja
4746    14        |                 keresztet?~- Igen! mondja a tiszt.~- De miről?~- A korona
4747    14        |             mondja a tiszt.~- De miről?~- A korona mellett egy repedés
4748    14        |                  egy repedés van! beszéli a tiszt, utána menvén Csákynak,
4749    14        |                 utána menvén Csákynak, ki a szomszédszobából előhozta
4750    14        |                 szomszédszobából előhozta a keresztet, s a franczia
4751    14        |                   előhozta a keresztet, s a franczia elé tartva kérdi:~-
4752    14        |              Ilyen volt?~- Ugyanez! felel a franczia meglepetve.~- Uram,
4753    14        |                 ilyent bírni; hanem mivel a sors megint így közelébe
4754    15,  I    |            hallgass, tanulj; azt mondják: a ki a malomba jár, maga is
4755    15,  I    |                 tanulj; azt mondják: a ki a malomba jár, maga is ellisztesedik;
4756    15,  I    |                    igy volt aztán, hogy ő a Gellért hegyet, én meg a
4757    15,  I    |                  a Gellért hegyet, én meg a rajta mászó legyet nem láttam. -
4758    15,  I    |              vállában kardszúrást kapott; a mint t. i. a szaladó nemességnek
4759    15,  I    |          kardszúrást kapott; a mint t. i. a szaladó nemességnek sorait
4760    15,  I    |          nemességnek sorait megállitandó, a nemes atyafiak után rúgtatott,
4761    15,  I    |                  kiálló kardba esett. Már a francziák is majd a nyakára
4762    15,  I    |                   Már a francziák is majd a nyakára jöttek; urambátyám
4763    15,  I    |                 urambátyám nem volt rest: a kisbaráti kukoriczába lopta
4764    15,  I    |               híres haditervet: miként ha a nemesség a kukoriczából
4765    15,  I    |          haditervet: miként ha a nemesség a kukoriczából előrúgtatna,
4766    15,  I    |                 kukoriczából előrúgtatna, a francziát mind a Dunába
4767    15,  I    |             előrúgtatna, a francziát mind a Dunába kergethetné.~Huszonnégy
4768    15,  I    |                  diploma, gazdag örökség, a számitó világban megütik
4769    15,  I    |                  számitó világban megütik a tizenhárom próbát; s igy
4770    15,  I    |               tizenhárom próbát; s igy én a Kelmen-családnak utolsó
4771    15,  I    |                 annyira érett, hogy, mint a lotyogókörtvély, verőpózna
4772    15,  I    |                 öreg - nincs benne tűz; - a tűz hiányzik! - kiálta fel,
4773    15,  I    |                tenyerébe vervén pipájából a hamut - még csak nem is
4774    15,  I    |                     Ez bizonyos faja volt a házi czélzásoknak, melyekkel
4775    15,  I    |             féloldalról megemlitvén, hogy a kisbaráti kukoriczában nem
4776    15,  I    |                kukoriczában nem volt vele a dohányvágó, mikor a francziák
4777    15,  I    |                  vele a dohányvágó, mikor a francziák a kukoriczaszárt
4778    15,  I    |             dohányvágó, mikor a francziák a kukoriczaszárt rá gyújtották.~
4779    15,  I    |         bokrosulának.~Pozsonyba érkeztem; a város, tudomás szerint,
4780    15,  I    |                tehetek.~Mi tagadás benne: a nő nekem kimondhatatlanul
4781    15,  I    |                 vagy árnyadó bokra felett a fülmile csattogott; szendén
4782    15,  I    |               dolgokkal nem bibelődtem; s a nőkkel való találkozás csak
4783    15,  I    |                vallomásra késztetének, mi a farsangi vigalmakban keringő
4784    15,  I    |                 módjával megtörténhetnék. A keringővel ugy valék, mint
4785    15,  I    |                   mint az egyszeri ficzkó a hegedüvel: tudta, de nem
4786    15,  I    |                  fonódott, - megindulánk: a dolog várakozásomon tul
4787    15,  I    |      várakozásomon tul ütött ki; párommal a bámuló csoportba tévedtem
4788    15,  I    |                    én trochaeusban jártam a tánczot, azaz: ő "zwei"-
4789    15,  I    |                  schrittben. - Belesültem a nagy mulatságba. Itt bukott
4790    15,  I    |            szemközt nézzek, minden esetre a hátam mögé kellett volna
4791    15,  I    |               mögé kellett volna állitani a másikat. - Egyetlen egy
4792    15,  I    |                  valami okosan megkezdem, a dolgot; - bementem... kijöttem,
4793    15,  I    |                      kijöttem, ott voltam a réginél, - egy kukkot sem
4794    15,  I    |             szemeink sűrűen találkozának; a nézést bátrabban kitűrtük,
4795    15,  I    |           kitűrtük, mi észrevétlen elvitt a néma bizalomig; ennek értelmezhetlen
4796    15,  I    |               volt, de midőn az egereknek a macskára kellett volna kötni
4797    15,  I    |              macskára kellett volna kötni a kolompot:~Előttem álldogált
4798    15,  I    |               mindent közölhetett; Jancsi a konyhába pipára gyujtani
4799    15,  I    |                mondani szokta; Lizinek is a téglázó vasa elégszer kihült,
4800    15,  I    |           elégszer kihült, s hogy Lizinek a szive lágyabb volt keményitett
4801    15,  I    |         szükségesek az emelkedéshez, mint a lépcső - földszintről az
4802    15,  I    |           emeletbe.~Jó magyar szokásként, a mi ma nem lehet, holnapra
4803    15,  I    |                 szivügyem is; panaszaimat a falaknak nyögém, sóhajtásimat
4804    15,  I    |                magának valami baja van?~- A fogam fáj; felelém rögtön
4805    15,  I    |                 fogam fáj; felelém rögtön a kérdezőnek.~- Tüstént hivok
4806    15,  I    |                     Tüstént hivok doktort a teins urfinak.~- Hagyd el;
4807    15,  I    |                   azt rekomendálták odaát a konyhában.~Alig tudám kiterelni
4808    15,  I    |               különböző kitörések követék a különböző gondolkozást.
4809    15,  I    |                Pozsony napi eseményeinek.~A "kék golyó"-nak rendes esti
4810    15,  I    |               esti vendége valék; körében a pajzán fiúknak nevettem
4811    15,  I    |                   pajzán fiúknak nevettem a készet; a vig pohárnak sem
4812    15,  I    |                fiúknak nevettem a készet; a vig pohárnak sem valék ellensége,
4813    15,  I    |                  szokott időben nem lelém a tanyán; estebédemet elköltvén,
4814    15,  I    |            elköltvén, czéltalan jártam át a még mindig élénk utczákat.
4815    15,  I    |                még mindig élénk utczákat. A népet szokatlan zajlásban
4816    15,  I    |            irányban előre tódulni, mentem a sokaság után; végére kiváncsi
4817    15,  I    |                  tolongásnak, de mellőzve a kérdezkedést, vártam a történendőket.~
4818    15,  I    |           mellőzve a kérdezkedést, vártam a történendőket.~Tágasabb
4819    15,  I    |                  Tágasabb térre érkezénk, a szájtáltogatók ezereihez
4820    15,  I    |                  kőpad volt, arról tartám a ritka szemlét.~A sipláda
4821    15,  I    |                   tartám a ritka szemlét.~A sipláda megszólamlott; az
4822    15,  I    |       megszólamlott; az ördög ha kérdezné a pokoltól, mit határoz egy
4823    15,  I    |              lehetne orditóbb lárma, mint a minő zaj fogadá a sipládának
4824    15,  I    |                    mint a minő zaj fogadá a sipládának epedő kinjait.
4825    15,  I    |              kinjait. Tanuja valék, mikor a karádi biró macskáját elevenen
4826    15,  I    |                 karmester, de volt serege a botnak: nem volt méla hangja
4827    15,  I    |           megkinzott accordjaitól. Bőgött a nép, lármázott; mit? kinek?
4828    15,  I    |                 kinek? miért? annak isten a megmondhatója.~A zajra következett
4829    15,  I    |              annak isten a megmondhatója.~A zajra következett tolongásból
4830    15,  I    |                  bérkocsi közé szorultam; a szilajkodó lovak közé új
4831    15,  I    |                öltözékű hölgyet, de magam a kőpadhoz csapatván, eszméletemet
4832    15,  I    |           balkarom csuklójából kifordult. A veszedelemből távozni akarék,
4833    15,  I    |               akarék, s ekkor ismerém meg a megmentettben imádottamat,
4834    15,  I    |         Bérkocsiban értünk lakunkhoz mind a hárman.~Nekem a macskazene
4835    15,  I    |            lakunkhoz mind a hárman.~Nekem a macskazene sok fájdalmat
4836    15,  I    |            karomat helyre rántották? mind a két pillanat kisértő vala,
4837    15,  I    |               kisértő vala, egyikben több a fájdalom, másikban több
4838    15,  I    |                    Ekkor tudám, mily erős a harcz, melyet önmagunk ellen
4839    15,  I    |              együtt valánk, és szótlanok. A kéz-illetésnek minden mozdulatában
4840    15,  I    |            értelmezés élt visszaemlékezés a multra, boldogság a jelenben,
4841    15,  I    |       visszaemlékezés a multra, boldogság a jelenben, és biztositása
4842    15,  I    |                  jelenben, és biztositása a jövő reményeinek.~Karom
4843    15,  I    |           szemüregeimben tűz égett, midőn a szenvedésnek kitöréseit
4844    15,  I    |               kitöréseit elnyomni akarám, a szelid nőtől arczom nem
4845    15,  I    |              nőtől arczom nem rejtheté el a belvihart, a védnek megosztott
4846    15,  I    |                  rejtheté el a belvihart, a védnek megosztott szenvedései
4847    15,  I    |                   lelkem erőt vett, s mig a férfiak a mellékterembe
4848    15,  I    |                erőt vett, s mig a férfiak a mellékterembe távozának,
4849    15,  I    |        mellékterembe távozának, megkezdem a nyilatkozatot.~Legelőször
4850    15,  I    |               dobog? - mondá aggodalommal a kis meglepett.~- Önért dobog
4851    15,  I    |              szoritva, - az utószónál már a bejövök léptei hangzanak;
4852    15,  I    |              felelé habozva Nina.~- Kérem a kisasszonyt, ne hagyja őt
4853    15,  I    |                   itt maradok... - felelé a legnagyobb zavarral, - mely
4854    15,  I    |             engemet örökre boldoggá tett.~A fentebbi szavakat úgy hiszem
4855    15,  I    |                    repült az idő, kószált a gondolat, végre ott lelők
4856    15,  I    |             leszünk.~* * *~- Benőtt-e már a fejed lágya, Andris? igy
4857    15,  I    |                 Andris? igy ir urambátyám a többek közt - örömmel hallanám,
4858    15,  I    |                  hallanám, hogy kinyilott a szemed. Tapogasd körül a
4859    15,  I    |                  a szemed. Tapogasd körül a világot; hát neked se szived,
4860    15,  I    |         gazdaasszonyom is elhurczolkodott a másvilágra, - most itt az
4861    15,  I    |                    amazt küld haza, ő tud a cselédek nyelvén beszélni;
4862    15,  I    |                   meg, felesége vigyázzon a házra, mit veszendőbe, amugy
4863    15,  I    |               házasodni sem akarsz; talán a bőrödet is a fiskusnak hagyod?~
4864    15,  I    |                akarsz; talán a bőrödet is a fiskusnak hagyod?~S több
4865    15,  I    |                    tüstént megmondám neki a határozatot.~- Én el nem
4866    15,  I    |           határozatot.~- Én el nem hagyom a teins úrfit.~- Hát ha Lizi
4867    15,  I    |              menjetek Isten hirével haza; a szükségesekről gondoskodom
4868    15,  I    |                    gondolám, most magamon a sor; befejezésül urambátyám
4869    15,  I    |                  rá nyavalodtál; - bezzeg a mi lányaink tettek ám ki
4870    15,  I    |                  mi lányaink tettek ám ki a hazáért; semmi külföldi!
4871    15,  I    |               hazáért; semmi külföldi! ez a jelszó, ezt mondom én is;
4872    15,  I    |                  csak egy matring czérnát a külföldről, mig én élek.
4873    15,  I    |              külföldi után sóvárog, vagy, a mi több, sváb leányt akarna
4874    15,  I    |                  sváb leányt akarna hozni a házhoz: legyen az ég irgalmas,
4875    15,  I    |                  lelkének. Nekem nem kell a külföldnek se portékája,
4876    15,  I    |                  minden perczben váraték; a feszült kedélyeket újabb
4877    15,  I    |            kedélyeket újabb mozgásba hozá a védegyletnek jótékony eszméje:
4878    15,  I    |            szólitaná meg, azonnal megütné a guta.~Az országgyűlés november
4879    15,  I    |                 női kelméket készítteténk a közeledő farsangra. A magyar
4880    15,  I    |        készítteténk a közeledő farsangra. A magyar nyelvgyakorlat szinte
4881    15,  I    |                időt vártuk nehezen, midőn a titkot bátyánk előtt szerencsésen
4882    15,  I    |             rendelkezhettem; de sajnálám, a bátyám utáni vagyont csupa
4883    15,  I    |               foganatossá teheték előttem a mennykőcsapást.~Megirtam
4884    15,  I    |                   jár, azt ugyan megjárja a szél, de meg nem üti! Ide
4885    15,  I    |                 öröklés reményeért, hanem a béke malasztjául hozta áldozatnak
4886    15,  I    |              malasztjául hozta áldozatnak a békülés napjaihoz.~Érett
4887    15,  I    |                  békülés napjaihoz.~Érett a remény, közös volt a családöröm,
4888    15,  I    |                Érett a remény, közös volt a családöröm, közeledtével
4889    15,  I    |                  családöröm, közeledtével a pillanatnak, melyben ég
4890    15,  I    |                Kelmennel többet hozandott a házhoz. Alig hajlánk házasságunk
4891    15,  I    |                 rikogatott bölcsőjéből, s a fiu nemcsak névvel, apám
4892    15,  I    |           tavaszát értük; Pest hemzsegett a vidéki néptől: műkiállitás,
4893    15,  I    |                   időtájban egy ebéd után a kereveten nőmmel és dadogó
4894    15,  I    |                   is; kvártélyt csináltam a lovaknak.~- Hova szállottál
4895    15,  I    |                   szállottál kocsiddal?~- A "fehér hattyu"-ba; tüstént
4896    15,  I    |                Nagyon jól van! ülj le oda a székre; beszéld el, hogy
4897    15,  I    |                kel, tib, láb, tesz, vesz, a mint kedve kerekedik; néha
4898    15,  I    |              nevet, néha meg ugy neki jön a bubánatnak, hogy az ember
4899    15,  I    |                aszongya - hogy gyerek áll a házhoz.~- Mit szól ilyenkor?~-
4900    15,  I    |                     aszongya: ideje volna a házhoz asszonyt venni.~-
4901    15,  I    |                Öregszik-e már?~- Nem igen a, erős most is, azt gondolná
4902    15,  I    |                 se lehetne belőle kiverni a lelket. Maga ugyanazt hiszi,
4903    15,  I    |                    hogy nem soká él; mert a mint elgondolkodik, tudja
4904    15,  I    |              tudja teins uram, nem vigyáz a szóra, rosszul ért valamit,
4905    15,  I    |                hogy nagyot hall, ez pedig a vénségnek az oka.~- Szegény
4906    15,  I    |                aztán, ha tüstént ki menne a lelke; de már ehhez az egy
4907    15,  I    |                van, az öreg teins ur volt a keresztapja, meg a csegedi
4908    15,  I    |                   volt a keresztapja, meg a csegedi molnárné. Most már
4909    15,  I    |                   öreg urnak találjuk meg a nyelét, lesz akkor öröm
4910    15,  I    |                 Jancsinak utasitást adtam a titkolózásra, mig a dolgot
4911    15,  I    |                 adtam a titkolózásra, mig a dolgot magam elintézném;
4912    15,  I    |          urambátyám - és eljöttem Pestre; a nagy kocsit nekipuczoltattam,
4913    15,  I    |                   szinte magam is vártam; a mult hetekben mindig urambátyámról
4914    15,  I    |             össze-vissza álmodoztam... de a fránya álma, az se teljesedik
4915    15,  I    |                    ember kell, szép öcsém a gátra, meg egy asszony,
4916    15,  I    |                   gátra, meg egy asszony, a ki lát, hall, parancsol.
4917    15,  I    |           nyugosztalja meg, csak úgy kong a ház; persze - katonás asszony
4918    15,  I    |              falusi ember könnyen elfárad a kövezeten.~- Szót beszélsz
4919    15,  I    |                Szót beszélsz öcsém; de ez a Pest megviseli az embert; -
4920    15,  I    |              Wesselényi arczképeik vannak a falon; ennek már nagyon
4921    15,  I    |              öcsém, majd kiugrik az ember a bőréből itt Pesten, milyen
4922    15,  I    |                   gyára volt Ausztriában, a védegylet óta pedig Pestre
4923    15,  I    |                 szót ne vétsek, öcsém, ez a czifra mellény honi-e?~-
4924    15,  I    |                      Hasztalan okoskodol; a multkor is szecskavágó helyett
4925    15,  I    |               urambátyám!~- Nem úgy verik a czigányt, házasodnod kell
4926    15,  I    |                 házasodnod kell még ebben a hónapban!~- Kár volna elhamarkodnunk
4927    15,  I    |                  Kár volna elhamarkodnunk a dolgot.~- Elhamarkodni?
4928    15,  I    |               remete akarsz maradni, vagy a barátoknak testálsz mindent?
4929    15,  I    |                  felgyújtok mindent, mint a fiskusra maradjon; ha akarod,
4930    15,  I    |                 nem tágit.~- Voltál-e már a műkiállitásban? Kérdé urambátyám.~-
4931    15,  I    |                 elhagy, te mégsem hajolsz a jó szóra. Már csak eszembe
4932    15,  I    |                  csak eszembe jutna annak a piktornak a neve.~- Barabás?~-
4933    15,  I    |                   jutna annak a piktornak a neve.~- Barabás?~- Az az:
4934    15,  I    |          Kérdezkedtem Barabás után; éppen a harmadik teremben volt,
4935    15,  I    |              földesúr leányának arczképe. A mennykőbe, gondolám, ez
4936    15,  I    |                  szerént, nem is kérdezem a másik arczkép tulajdonosát -
4937    15,  I    |            egymást; akkor is úgy futtában a fehérvári lóvásárban; a
4938    15,  I    |                   a fehérvári lóvásárban; a simontornyai barátoknak
4939    15,  I    |                 pattant barna leány volt; a leányuk nem volt honn: annál
4940    15,  I    |                 előugrattam szándékommal, a leány szép is, gazdag is,
4941    15,  I    |                   nálamnál.~- S oda adták a leányt?~- Biz oda ám - két
4942    15,  I    |                   meg! De ne fecsegjük el a szép időt, menjünk a képet
4943    15,  I    |                   el a szép időt, menjünk a képet megnézni, az úton
4944    15,  I    |                    az úton is elmondhatom a többit.~Sátorfánkat felszedtük,
4945    15,  I    |         Sátorfánkat felszedtük, s mentünk a redoute-épület felé.~- Ugy-e,
4946    15,  I    |                    eszed ágában sem volt, a mit hallottál?~- De nem
4947    15,  I    |           megleplek; hát még ha meglátod!~A redoutenak nagy lépcsőzetén
4948    15,  I    |                  lépcsőzetén felhaladván, a rendezett termeken keresztül
4949    15,  I    |                  arczképet, mily gyönyörü a lelkemadta; ha tiz évvel
4950    15,  I    |                  Miként mosolyg felénk az a szélső, mintha tudná, kire
4951    15,  I    |               Melyik az? - kérdezem.~- Ez a kilenczvennyolczadik; szólj:
4952    15,  I    |                  szép, mint pingálva van, a torony tetejére mászhatnál
4953    15,  I    |                eredetijével egyesíteni?~- A mint mondtam, megmondtam;
4954    15,  I    |                  vidám fiúnak.~- S nőd?~- A kilenczvennyolczadik szám
4955    15,  I    |         Urambátyám Barabástól nem kérdezé a másik arczkép tulajdonosát;
4956    15,  I    |                hihetőleg eltévedt, és tán a kilenczvenhetedik szám alatti
4957    15,  I    |                  leánya.~- Hát ipád?~- Az a gyáros, a kinél urambátyám
4958    15,  I    |                  Hát ipád?~- Az a gyáros, a kinél urambátyám vásárlást
4959    15,  I    |                 gyermekedhez.~* * *~Szent a béke, urambátyám nem győzi
4960    15,  I    |                  mondtam, hogy gyerek áll a házhoz!~ ~
4961    16        |               gondolod, eléri nyelved azt a nagy magasságot, melyre
4962    16        |              mikor fel akarnál nézni: még a nézésben is megfájdul a
4963    16        |                   a nézésben is megfájdul a nyakad?~Talán daczolni akarnál?
4964    16        |              fennáll!~Hát nem ösmered azt a nagy hatalmat, melynek elég
4965    16        |                 száz esztendő mulva annak a kőhalmaznak maradékát sem
4966    16        |                   ég; nem láttad fúni azt a semmit, a láthatatlan szelet,
4967    16        |                 láttad fúni azt a semmit, a láthatatlan szelet, melynek
4968    16        |                  megláthasd, milyen? s ez a semmi a tölgyerdőt is gyökeréig
4969    16        |          megláthasd, milyen? s ez a semmi a tölgyerdőt is gyökeréig
4970    16        |                  is gyökeréig hajtja: hát a te munkádat?~* * *~Ott állt
4971    16        |                  munkádat?~* * *~Ott állt a falu, a maga helyén, hivják
4972    16        |                          Ott állt a falu, a maga helyén, hivják akárhogy,
4973    16        |              hivják akárhogy, az mindegy; a nádas tetejü házak nem kérőztek
4974    16        |                 tetejü házak nem kérőztek a városba, - a nap ide is
4975    16        |                 nem kérőztek a városba, - a nap ide is besüt, s a komáromi
4976    16        |                     a nap ide is besüt, s a komáromi kalendárium ide
4977    16        |                 legyen meleg, s lesz-e hó a télen?~Azt is mondhatnám
4978    16        |             mondhatnám én: igy hivták ezt a falut, vagy ugy; de hála
4979    16        |                 ugy; de hála istennek nem a rétemet keresem a határban,
4980    16        |            istennek nem a rétemet keresem a határban, hanem embert,
4981    16        |                róla nagyobb rosszat, mint a többi; azt mondom, hogy
4982    16        |                 egytől egyig gyarló.~Hej! a legtöbbnek de kevés jó fér
4983    16        |             legtöbbnek de kevés jó fér be a száján, van ugyan a kanalának
4984    16        |                fér be a száján, van ugyan a kanalának dolga, mert hisz
4985    16        |                  mert hisz gondját viseli a szája izének; de ha elkésett
4986    16        |                 de ha elkésett az asszony a konyhán, mert a nyersfa
4987    16        |                   asszony a konyhán, mert a nyersfa mellett lassan melegedett
4988    16        |                 mellett lassan melegedett a lé... uram bocsá, a helyett,
4989    16        |            melegedett a lé... uram bocsá, a helyett, hogy annak az istenáldott
4990    16        |              elébe egy jó szót küldene ki a száján, még inkább azt káromkodva
4991    16        |                   elő példának okáért.~Ha a kése életlen volt, összevissza
4992    16        |              Istvánnak, vagy akárkinek is a kését köszörülje.~Ha nedves
4993    16        |                köszörülje.~Ha nedves volt a taplója; előkapta a Ponthiust,
4994    16        |                  volt a taplója; előkapta a Ponthiust, meg a Pilátust,
4995    16        |                 előkapta a Ponthiust, meg a Pilátust, pedig nem az ejtette
4996    16        |            Pilátust, pedig nem az ejtette a vászonkorsóba, hanem Pál
4997    16        |               hanem Pál István.~Meg mikor a kis borju belefordult a
4998    16        |                   a kis borju belefordult a kutba, ... neki esett az
4999    16        |               neki esett az apostoloknak, a helyett, hogy nagyobb kávát
5000    16        |               nagyobb kávát csinált volna a kutjára.~Elég az hozzá,