bold = Main text
     Rész,  Fejezet                                           grey = Comment text

1001     4,  I    |           bejöttem az ajtón.~- Bizonyosan a szél fujta ki a képét, ...
1002     4,  I    |                Bizonyosan a szél fujta ki a képét, ... na de milyen
1003     4,  I    |                    Közben-közben megszünt a munka, ajakamnál fogva fejemet
1004     4,  I    |                annyi eszem sem volt, hogy a kapu alatt megfésülködtem
1005     4,  I    |        megfésülködtem volna, - s ime, ezt a szégyent kell megérnem,
1006     4,  I    |             mondja ő, - ne így viselje ön a haját, - így nem jól áll
1007     4,  I    |                  haját, - így nem jól áll a választék jobbra, - majd
1008     4,  I    |             elegyengette.~Vigyáztam, hogy a mi lehull, majd fölszedem
1009     4,  I    |                  fölszedem és kidobom, de a hölgy kezében tartá, s midőn
1010     4,  I    |              hölgy kezében tartá, s midőn a fésülésnek vége lett, egy
1011     4,  I    |                  Csak ott folytatom, hogy a nő is közelembe jövén, s
1012     4,  I    |         gondolatban, hogy bizonyosan vagy a homlokom, vagy szemhéjam,
1013     4,  I    |                  éppen megmosdatott volna a csók helyett, - és vérem
1014     4,  I    |                vigyázhattam magamra, hogy a széken egyenesen üljek.~
1015     4,  I    |                  még most tanult járni; - a dajkát eltávolítá a nő,
1016     4,  I    |              járni; - a dajkát eltávolítá a nő, s a hölgy ölbe vevé
1017     4,  I    |                 dajkát eltávolítá a nő, s a hölgy ölbe vevé a kislányt,
1018     4,  I    |                   nő, s a hölgy ölbe vevé a kislányt, felém hozá, de
1019     4,  I    |                 vad, - mondja az anya. De a kislány mégsem akart hozzám
1020     4,  I    |                  Kis lányom, csókolja meg a bácsit!~A kis lány arra
1021     4,  I    |                    csókolja meg a bácsit!~A kis lány arra éppen semmi
1022     4,  I    |                 biztatta.~- Na, ne féljen a bácsitól, - nézze kis baba,
1023     4,  I    |               bácsitól, - nézze kis baba, a mama is megcsókolja! ...
1024     4,  I    |                  s én kezdek bosszankodni a - kis lányra, hogy még most
1025     4,  I    |               hogy még most is fél tőlem!~A hölgy a dajkát csöngeté
1026     4,  I    |                most is fél tőlem!~A hölgy a dajkát csöngeté be, s neki
1027     4,  I    |                   csöngeté be, s neki adá a gyermeket, hogy vigye a
1028     4,  I    |                   a gyermeket, hogy vigye a másik szobába; mi pedig
1029     4,  I    |           nyugtalaníta, hogy miként fogok a kimenetelnél köszönni: magamat
1030     4,  I    |                 azt mondjam: alászolgája?~A hölgy néhányszor a tükörnél
1031     4,  I    |           alászolgája?~A hölgy néhányszor a tükörnél rendezé magát, -
1032     4,  I    |              magát, - panaszolkodék, hogy a szobalány ma ügyetlen volt,
1033     4,  I    |                  szólnom, és szerencsémre a déli harangszó kondult meg,
1034     4,  I    |                 nem tartóztatom, - mondja a nő, s midőn az ajtónál meghajtám
1035     4,  II   |                alatt igen sok viz elfolyt a Dunán.~Pesten látjuk egymást.~-
1036     4,  II   |              látjuk egymást.~- Bizonyosan a középponti papnöveldében! -
1037     4,  II   |                 közül, azt gondolva, hogy a kis szamár éppen nem illik
1038     4,  II   |                kis szamár éppen nem illik a világi életbe, s ha már
1039     4,  II   |              lehetne kitünőbb helye, mint a papnöveldében.~- Bocsánatot
1040     4,  II   |                      Bocsánatot kérek, én a "Pilvax kávéházban" üldögélek,
1041     4,  II   |                  ember.~Nem tehetek róla, a sors ide vezetett, s nehogy
1042     4,  II   |               sors ide vezetett, s nehogy a közbeesett dolgokkal untassam
1043     4,  II   |                dolgokkal untassam önöket, a hatodik évnél kezdem, aztán
1044     4,  II   |           változtam.~Pest abban az időben a fiatalok Mekkája volt, azért
1045     4,  II   |                 kocsin, ki gyalog, eljött a fővárosba, ott élt és uralkodott,
1046     4,  II   |              adósságot csinált és letette a czenzurát, hazament s elmondta,
1047     4,  II   |               kedves fia Pesten volt; míg a másik éppen azért káromkodott,
1048     4,  II   |                  látszik meg!~Én beléptem a nagyvilágba, vezetőm volt
1049     4,  II   |               üres erszény, - hív barátom a jó kedély! - Ennyiedmagával
1050     4,  II   |                   szobában, és nem mondja a czigányoknak: húzd el az
1051     4,  II   |                 mirevaló lett volna maga, a nagy és hatalmas szent Dávid?~
1052     4,  II   |               akadtak pajtásaim, kik mint a rézkrajczár, mindenütt megfordultak,
1053     4,  II   |                  beléd senki! - riadt rám a tapasztalt pajtás, egyik
1054     4,  II   |                   pajtás, egyik kalandját a másik után beszélvén el,
1055     4,  II   |              külsőmben tán nincsen meg az a megnyerő, hogy az utczán
1056     4,  II   |                utczára sietek, fölkeresem a legzajongóbb embertömeget,
1057     4,  II   |                legzajongóbb embertömeget, a selyem és bársony világot,
1058     4,  II   |                  ültetnének be; mert hisz a mit elbeszélnek, hazugságnak
1059     4,  II   |                  Jer! - szólít meg egyike a pajtásoknak, belém kapaszkodván
1060     4,  II   |                 bevezetlek egy háznál itt a váczi-utczában.~- Nők is
1061     4,  II   |      viszontkérdezve, - az legkevesebb, - a mi eszembe jut.~- S megmondod
1062     4,  II   |                    Nem nekem, hanem annak a hölgynek, hisz ez már a
1063     4,  II   |                   a hölgynek, hisz ez már a huszadik ösmeretséged lenne.~-
1064     4,  II   |                  S nem félsz, hogy megver a haragos isten ennyi hazugságért?~-
1065     4,  II   |                felelek, hanem menjünk föl a lépcsőkön, mert az első
1066     4,  II   |          lépcsőkön, mert az első emeleten a legelső ajtón fogunk kopogtatni.~
1067     4,  II   |                   lennék, vitetem magamat a - nagy világba.~Az ajtó
1068     4,  II   |            megnyilt, - barátom bemutatott a társaságnak, aztán elhelyezkedénk,
1069     4,  II   |               szépségű nő volt, de míg az a másik szomszédnéjával beszélt,
1070     4,  II   |                hanem majd arra is rákerül a sor.~Nem mertem neki megmondani,
1071     4,  II   |              éppen szemközt nézett, érzem a keserves kínt, hogy most
1072     4,  II   |                  mondanom kell; de míg én a kezdő szón jártattam eszemet,
1073     4,  II   |               később mondá, - nem akarván a nőt az én ügyetlenségemre
1074     4,  II   |      ügyetlenségemre hagyni, - miután még a beszélgetés megkezdését
1075     4,  II   |                beszélgetés megkezdését is a hölgyre hagyám, - helyettem
1076     4,  II   |        folytathatá:~- ... Ő, úgy látszik, a váczi-utczában elvesztett
1077     4,  II   |                alatt.~- Ugy? ... mosolyga a hölgy, hát kárvallott ember
1078     4,  II   |            vallomással fogja meglepni azt a hölgyet, ki őt meghallgatja;
1079     4,  II   |                 Ezzel odább fordult, s mi a nővel a társalgásban egymásra
1080     4,  II   |               odább fordult, s mi a nővel a társalgásban egymásra maradánk.~-
1081     4,  II   |                 nem gondosabb ön? - kérdi a nő, kinek szivesen megmondtam
1082     4,  II   |              éppen azt nem tudtam, hogy ő a váczi-utczában lakik; de
1083     4,  II   |                  mondja:~- Most nyisd föl a szádat.~- Nagysád, - mondám
1084     4,  II   |               szemmel tartani, - ablakaim a legszebb szemlét engedik,
1085     4,  II   |             fölemelkedve üléséből, miután a társaság oszlani kezdett.~
1086     4,  II   |                   érdekből jegyzé meg azt a két órát, holott én gyakran
1087     4,  II   |                 én gyakran egész napon át a váczi-utczában laktam.~Bucsut
1088     4,  II   |     váczi-utczában laktam.~Bucsut vevénk, a hölgy oly mosolyogva köszönte,
1089     4,  II   |          viseltem-e magamat nevetségesen? a min tán valami nevetni való
1090     4,  II   |                 azt sem mondtam, hogy ezt a hölgyet láttam valaha?~-
1091     4,  II   |                    Azt sem mondtad, hanem a nők mindig el fogják hinni,
1092     4,  II   |                barátom most már csak járd a váczi-utczát és lesd az
1093     4,  II   |                 és lesd az alkalmat, hogy a nővel találkozhassál. Ezzel
1094     4,  II   |                kapun bement.~Legyen okos, a ki tud, - lessem az alkalmat, -
1095     4,  II   |                közt jártam én két hónapig a váczi-utczát, hol aztán
1096     4,  II   |               később csakugyan felfödözém a házat, és öt-hat óra közt
1097     4,  II   |                 házat, és öt-hat óra közt a hölgy mindig az ablakban
1098     4,  II   |                   megláttam, de midőn már a ház mellett kelle elmennem,
1099     4,  II   |             fölülről jött, föltekintek, s a hölgyet látom mosolyogva
1100     4,  II   |                   látom mosolyogva nyúlni a kendő után, de hol van az
1101     4,  II   |                 mondá barátom, mikor neki a dolgot elbeszéltem, - tehát
1102     4,  II   |            elbeszéltem, - tehát fölvetted a kendőt?~- Természetesen!~-
1103     4,  II   |               csak nem vitted el magaddal a kendőt?~- Nem, hanem szépen
1104     4,  II   |                 ülővé lettem, és tanultam a corpus jurist, hogy minél
1105     4,  II   |                 elég kalandját hallottam, a mit másoknak majd elbeszélhetek,
1106     4,  II   |                pajtásaimtól, - podgyászom a gőzösön volt már, s magam
1107     4,  II   |           bárányfelhő látszék, s minthogy a gőzös még csak néhány óra
1108     4,  II   |                   néhány óra mulva indul, a váczi-utczát még néhányszor
1109     4,  II   |               néhány csöppje permetezett, a találkozás oly közeli volt,
1110     4,  II   |              kinálnom.~Hazáig kisértem, s a kapu alatt mondá:~- Legyen
1111     4,  II   |            zaklatott kedélylyel elfogadám a meghivást. A szállás valóságos
1112     4,  II   |         kedélylyel elfogadám a meghivást. A szállás valóságos váczi-utczai
1113     4,  II   |               emlité, s én kezdek először a szónak értelmet adni; és
1114     4,  II   |                lehetetlen! - mondám, mire a nő holt halavány lett.~-
1115     4,  II   |                    Lehetetlen, - mindenem a gőzösön, és rendeltetésem
1116     4,  II   |                  hogy én még kellő időben a gőzösön valék, hol az első
1117     5,  I    |                   jobb; hogyha véletlenül a körme közé kerül ez a lap,
1118     5,  I    |          véletlenül a körme közé kerül ez a lap, nagyon jó lesz, ha
1119     5,  I    |                 ha az ökle alól kilátszik a betű.~- Mit csinál, szomszéduram? -
1120     5,  I    |          szomszéduram? - kérdem egy izben a kerten által.~- Mit csinálok? -
1121     5,  I    |                  kínjában az az ujságíró, a hol egy van, - járatok-e
1122     5,  I    |                        inkább...~Csakhogy a világért sem mondaná meg,
1123     5,  I    |           hasonlított ám az semmit ahhoz, a mi a könyvben volt.~Hanem
1124     5,  I    |                  ám az semmit ahhoz, a mi a könyvben volt.~Hanem annál
1125     5,  I    |               milyent csudálkozott, mikor a professzor azt mondta, hogy
1126     5,  I    |                   várjanak csak!~Átszalad a napokban hozzám, - s nagy
1127     5,  I    |               drága szót sem hallottam.~- A flotta! - mondja tovább.~-
1128     5,  I    |             flotta? - szomszéduram.~- No, a melyik Debreczennél, ...
1129     5,  I    |            Debreczennél, ... tudja?~- Hol a manóban kötne ki Debreczennél,
1130     5,  I    |       Debreczennél, flotta?~- Hisz ott az a nagy tenger! - utasíta szomszédom.~-
1131     5,  I    |                   hogy tengert, - ha csak a homoktengert nem; - de hisz
1132     5,  I    |           oskolába, mikor ezt tanultuk.~- A patvar tartogatta ám azt
1133     5,  I    |                  patvar tartogatta ám azt a sok könyvet a fejében, -
1134     5,  I    |           tartogatta ám azt a sok könyvet a fejében, - hanem nekem nagyon
1135     5,  I    |                   odább lódítom - dörmögi a szomszéd szomorún kullogva
1136     5,  I    |           hazafelé.~Csakhogy nem állja ki a koplalást az én szomszédom, -
1137     5,  I    |                   hát nem hallotta azokat a finnyás és lapos nemzeteket?~-
1138     5,  I    |                  ott.~- Csitt! ... mondja a szomszéd, - ne olyan hangosan,
1139     5,  I    |                még bajba keveredhetnék az a jó ember, - véle a szomszéd, -
1140     5,  I    |       keveredhetnék az a jó ember, - véle a szomszéd, - hát mit hozott!~-
1141     5,  I    |                hozott szomszéduram, s azt a tudós társaságnak ajándékozta.1~-
1142     5,  I    |                     hát mit mond róluk az a Reguly?~- Azt, hogy atyafiak.~-
1143     5,  I    |              elhinni, - pedig lássa, azok a finnek és lappok olyan gyalabeli
1144     5,  I    |                hogy szomszéduram jóformán a jászoly mellé kötné őket,
1145     5,  I    |                   akart tréfálni úgy-e?~- A világért sem.~- Jól van
1146     5,  I    |                   előbb, hogy ott volt az a Reguly szücs.~- Azt nem
1147     5,  I    |                  igen! ... hisz benn volt a lapokban is, olvashatta
1148     5,  I    |                   hát mit keresett ott az a Reguly?~- Utazott tudományos
1149     5,  I    |                   megtudhatjuk, hogy azok a finnek és lappok micsoda
1150     5,  I    |                  micsoda emberek? ... azt a könyvet aztán vegye meg
1151     5,  I    |                      Én? ... vegye ám az, a kit a kórság gyötör, - szomszéduram.~-
1152     5,  I    |                        vegye ám az, a kit a kórság gyötör, - szomszéduram.~-
1153     5,  I(1) |                 bundát küldött utazásából a tudóstársaságnak.~
1154     5,  II   |               csináljunk? viszont kérdi - a mit akarunk; tegnap is olyan
1155     5,  II   |              szomszéd, - bezzeg kergettük a sántákat. Buksi komától
1156     5,  II   |                 nem volt, úgy-e? - kapott a szóba - ha nem bujná mindig
1157     5,  II   |                   ha nem bujná mindig azt a ménkü sok könyvet, láthatta
1158     5,  II   |                lehuzhatják kabátomat; még a pipa sem alszik ki a számban:
1159     5,  II   |                  még a pipa sem alszik ki a számban: az aztán a hidegvér!~-
1160     5,  II   |             alszik ki a számban: az aztán a hidegvér!~- Nem sajnálja
1161     5,  II   |                  hidegvér!~- Nem sajnálja a pénzt?~- Egy jó kompániám
1162     5,  II   |                   kompániám ha van, mi az a száz pengő? többet is elvertem
1163     5,  II   |                      Ne feledkezzenek meg a szegény Lázárról.~- Odább,
1164     5,  II   |                    Odább, odább! - mondja a szomszéd, - mióta a sájn
1165     5,  II   |                mondja a szomszéd, - mióta a sájn krajczár helyett a
1166     5,  II   |                   a sájn krajczár helyett a pengő krajczár jött divatba,
1167     5,  II   |                 divatba, úgy elszaporodik a koldus, hogy nem győzi az
1168     5,  II   |                 nyomorultat sajnáljon meg a nagyságos úr! rimánkodék
1169     5,  II   |                tekintetes uram; javítá ki a koldus, - egy krajczárkáért
1170     5,  II   |               Kend csaló, - mondja amaz - a nagyságos titulus is egy
1171     5,  II   |              titulus is egy krajczár, meg a tekintetes is? kend ámító,
1172     5,  II   |                   kend ámító, takarodjék.~A koldus elment, látván, hogy
1173     5,  II   |                   vizsla, nagyon fülelnek a gazda hangjára, hogy megugassák.~-
1174     5,  II   |                 vármegyében olyan bolond, a ki ingyen ad ilyen agarat,
1175     5,  II   |         huszasokon!~- Nem sajnálta azokat a huszasokat?~- Ha sajnáltam
1176     5,  II   |                    már az maga megéri azt a pénzt, ha azt mondják, hogy
1177     5,  II   |                   mondják, hogy nekem van a legkülönb agaram kilencz
1178     5,  II   |                 még egy helyre jókor irná a nevét.~- Ugyan hová?~- Garay
1179     5,  II   |                   komám mondta, hogy arra a Losonczi nikszre...~- Talán
1180     5,  II   |                még csak ki sem nyomtatták a nevét, - pedig ha már ad
1181     5,  II   |                  ő neve is oda fér, ahova a többi!~- Ne búsuljon, szomszéd,
1182     5,  II   |                békét, szomszéduram - csak a napszámosokat győzzem, meg
1183     5,  II   |                napszámosokat győzzem, meg a sok árjegyzéket.~- Kell
1184     5,  II   |                   kellene azt megfizetni, a mit én évenkint csak a lábaimra
1185     5,  II   |                    a mit én évenkint csak a lábaimra költök.~- Azt fizesse
1186     5,  II   |               maga, mert maga rugdalta ki a csizmát, midőn a mult vásárkor
1187     5,  II   |              rugdalta ki a csizmát, midőn a mult vásárkor egész éjen
1188     5,  II   |               olyan czigánybanda, mint az a győri Miska!~- Lehetetlen!~-
1189     5,  II   |                   De nem lehetetlen; mert a gerendát verte a fejem,
1190     5,  II   |         lehetetlen; mert a gerendát verte a fejem, úgy a talpam alá
1191     5,  II   |               gerendát verte a fejem, úgy a talpam alá hegedült; adtam
1192     5,  II   |                 Itt van Gruber György, ki a nemzeti szinháznak 4000
1193     5,  II   |              szinháznak 4000 frtot adott, a szinházi nyugdíjintézetnek
1194     5,  II   |                 rajta, itt az aláirási iv a nyugdíjintézetre.~- Csak
1195     5,  II   |                valami bukfenczhányó!~- De a nemzeti szinház! - ismétlem -
1196     5,  II   |                    Dehogy nem bánja, hisz a mult héten minden második
1197     5,  II   |            Búsulok én most is!~- De mikor a czigányoknak negyven pengőt
1198     5,  II   |                   No, ugyan mért? - kérdi a szomszéd.~- Pusztán azon
1199     5,  II   |                 szivtelen ember; mert sem a koldusnak nem ad, sem a
1200     5,  II   |                   a koldusnak nem ad, sem a nemzet árváinak.~4-er rossz
1201     5,  II   |            magával hitetni, hogy búsul, s a mellett addig hegedültet,
1202     5,  II   |            mellett addig hegedültet, hogy a mestergerendáig ugrál, -
1203     5,  II   |                közt van, kik csak ásitnak a hazáért, de egy batkát sem
1204     5,  II   |                   Hogy ne tudnám! - azért a mit tudok, kiirom az újságba,
1205     5,  II   |                 mondja, ne mondja! kiabál a szomszéd és számat akarja
1206     5,  III  |                                III.~Három a táncz!~Szomszéduramat kapjuk
1207     5,  III  |               mint az én szomszédom.~Szól a zene, szomszéduram orvosságot
1208     5,  III  |            orvosságot vett be, melynek az a csodálatos hatása van, hogy
1209     5,  III  |                 hogy szomszéduramat éppen a falhoz vágja.~Talán elvétették
1210     5,  III  |                 mondja az orvos fölugorva a "pagát ultimótól".~- Ne
1211     5,  III  |                  Na, az megvan, csak hogy a járó orgánumokat úgy látom,
1212     5,  III  |               hogy szomszédurunkat megüti a guta?~- De engem üt meg,
1213     5,  III  |                   baj sem lesz.~- Menjünk a zenészekhez, - biztat az
1214     5,  III  |                 az orvos karon fogván, és a vendégeken keresztül a czigányokhoz
1215     5,  III  |                 és a vendégeken keresztül a czigányokhoz értünk.~Sajátszerű
1216     5,  III  |             mondja, hogy búsul, hanem még a czigányokat is biztatja,
1217     5,  III  |               hogy:~- Jó kedved legyen, - a ki...~Csak hogy azt már
1218     5,  III  |                  hogy ki és mi volt az az a ki? mert ez gyengédtelenség
1219     5,  III  |                  elfecsegjük mindazt, mit a mi kedves szomszédurunk
1220     5,  III  |                  Egy lábra állj! - mondja a szomszéd a czigányoknak.~-
1221     5,  III  |                 állj! - mondja a szomszéd a czigányoknak.~- Hát aztán? -
1222     5,  III  |        czigányoknak.~- Hát aztán? - kérdi a czigány.~- Aztán úgy hegedülsz,
1223     5,  III  |                   gazember! - parancsolja a szomszéd, - öklét emelve
1224     5,  III  |                  szomszéd, - öklét emelve a czigány felé.~- Az istenért! -
1225     5,  III  |                   valami őrülési roham?~- A világért sem!~- De ezek
1226     5,  III  |                   világért sem!~- De ezek a boldogtalan czigányok?~-
1227     5,  III  |                   most is azt hiszi, hogy a minő bolondot tesz a szomszéd, -
1228     5,  III  |                 hogy a minő bolondot tesz a szomszéd, - azt azért teszi,
1229     5,  III  |                    hogy ki kelle mondanom a szót, - hasonló dolognak
1230     5,  IV   |                            IV.~Folytassuk a munkát, és nézzük tovább
1231     5,  IV   |                   és nézzük tovább azokat a falusi mulatságokat, melyekben
1232     5,  IV   |               ember búsul, úgy tesz, mint a debreczeni czivis, az orvosságból
1233     5,  IV   |          üvegpoharat rág össze, - kihozza a szárcsát a vizből, megtesz
1234     5,  IV   |               össze, - kihozza a szárcsát a vizből, megtesz minden szolgálatot,
1235     5,  IV   |                  minden szolgálatot, mint a vizsla; ha rákerül, a sürüben
1236     5,  IV   |                mint a vizsla; ha rákerül, a sürüben ugat, mint a kopó;
1237     5,  IV   |             rákerül, a sürüben ugat, mint a kopó; sem éjjele, sem nappala;
1238     5,  IV   |               mentségül azt hazudja, hogy a kedvencz agár lába közé
1239     5,  IV   |                Jancsi bácsi! - kiálték rá a vásárálláson.~- Nem hallom! -
1240     5,  IV   |                mondja, el akarván találni a dolgot.~- Az esze ment el! -
1241     5,  IV   |                   esze ment el! - kiáltám a fülébe, - hát nem hall?~-
1242     5,  IV   |                   Szha magam tettem volna a bolondot.~- Hát miképp történt?~-
1243     5,  IV   |            fejével is bólogatván.~- Aztán a karjába oltottak?~- Dehogy
1244     5,  IV   |                  Dehogy oda, - sopánkodék a jámbor, - ha csak a karomba
1245     5,  IV   |            sopánkodék a jámbor, - ha csak a karomba oltottak volna,
1246     5,  IV   |                 volna egyéb, mondja, - az a drágalátos szomszédúr, büntesse
1247     5,  IV   |                  én szomszéduram, ha rájő a hipokhondria? milyen sajátszerü
1248     5,  IV   |              Semmi sincs, Mózes! - mondja a szomszéd, vendégeivel az
1249     5,  IV   |                   és csak azt lesik, hogy a házigazda miképp bolondítja
1250     5,  IV   |                 mindegy, akármelyik?~Ime, a szerencse hoz egy boldogtalant, -
1251     5,  IV   |       boldogtalant, - majd kikapnak ezen.~A zsidó körülnéz, nem látna-e
1252     5,  IV   |            körülnéz, nem látna-e valamit, a min mégis megalkudhatnék
1253     5,  IV   |         megalkudhatnék az úrral.~- Amott, a kheritésen lugg egy nyers
1254     5,  IV   |                    Az sem eladó, - mondja a szomszéd.~- Megadom az árát
1255     5,  IV   |               kifizesd.~- De majd megeszi a penész! - mondja Mózes.~-
1256     5,  IV   |                enyimet eszi.~- Mondja meg a thens úr, hogy mi az otholsó
1257     5,  IV   |               hanem vigyázz rám! - mondja a szomszéd, - én azt a nyers
1258     5,  IV   |               mondja a szomszéd, - én azt a nyers bőrt kiteríttetem,
1259     5,  IV   |                Ugy, ugy! zsidó, - biztatá a többi, gyanítván a dolgot, -
1260     5,  IV   |                biztatá a többi, gyanítván a dolgot, - csak takaródzál
1261     5,  IV   |                  mi jót állunk, hogy tied a bőr.~A boldogtalan nem sokat
1262     5,  IV   |                  állunk, hogy tied a bőr.~A boldogtalan nem sokat gondolkodott,
1263     5,  IV   |                   nem sokat gondolkodott, a kiterített bőrben végig
1264     5,  IV   |                  alatt úgy eltemeté magát a nyers bőrben, hogy semmije
1265     5,  IV   |                sem látszik.~De ekkor jött a hadd el hadd; mert három
1266     5,  IV   |                  mert három béres befogta a boldogtalant, és gyapjúzsákvarrótűvel
1267     5,  IV   |    gyapjúzsákvarrótűvel gyorsan bevarrták a zsidót.~Mondják meg önök,
1268     5,  IV   |               szelidebb dolog? ez-e, vagy a másik, midőn Jankó bácsinak
1269     5,  IV   |                  vita).~Itt voltak valaha a gyászintések.~Itt teremnek
1270     5,  IV   |            gyászintések.~Itt teremnek meg a búsuló hazafiak, kik hazafiui
1271     5,  IV   |               meggyalázzák tetteikkel azt a nemzetet, melynek nevével
1272     5,  V    |                 egyik gyengébb, jobb lesz a másik; és ha kelendősége
1273     5,  V    |                    és ha kelendősége lesz a könyvnek, mindig tehetségesebb
1274     5,  V    |                     Mégis jókora lehet az a könyvtár.~- Lehetne, barátom, -
1275     5,  V    |                 hát nincs meg?~- Éppen az a legnagyobb fájdalmam.~-
1276     5,  V    |                kötetből az első, másikból a másik hiányzik, - barátom! -
1277     5,  V    |              nekem, hogy ilyenkor részint a méreg fut el, vagy elkeseredem.~-
1278     5,  V    |        bosszantóbb, - hogy venni még csak a tizezredik sem akar, - hanem
1279     5,  V    |              meglátogatám őt is.~Megnézem a könyvtárát, s ime egy halmaz
1280     5,  V    |               tőle e gyönyörüséges módját a könyvszerzésnek.~- Kedves
1281     5,  V    |                 igaz, barátom! - hanem ez a lopás már annyira el van
1282     5,  V    |              terjedve, hogy két hét alatt a tizedik lopja el; - s ha
1283     5,  V    |                    pedig inkább megveszem a könyvet újra, mint gyűlölködjem
1284     5,  V    |                 vagyunk, - hanem hát ezek a mustrakönyvek a sarokban?~-
1285     5,  V    |                  hát ezek a mustrakönyvek a sarokban?~- Ezek ismét olyanok,
1286     5,  V    |                 itt kaporszag, bizonyosan a káposztába ejtették, míg
1287     5,  V    |             ejtették, míg amaz reggelijét a hátáról ette meg. Ezek ismét -
1288     5,  V    |                  mutata más példányokat - a megfülezettek, és most küldöm
1289     5,  V    |             megfülezettek, és most küldöm a könyvkötőhöz, hogy segítsen
1290     5,  V    |                   ez?~- Egyszerü dolog, - a mi embereink ritkán olvasnak
1291     5,  V    |                      De minő sűrűn van ez a körmölés?~- A mint a szolgáló
1292     5,  V    |                sűrűn van ez a körmölés?~- A mint a szolgáló ki s bejárt;
1293     5,  V    |                   ez a körmölés?~- A mint a szolgáló ki s bejárt; egyszer
1294     5,  V    |             szolgáló ki s bejárt; egyszer a kamara kulcsát kérte, -
1295     5,  V    |               néhány sornak olvasása után a pinczébe akart menni, detto
1296     5,  V    |                   körmölés; és igy megyen a könyvön végig.~- Barátom!
1297     5,  V    |                    Barátom! engem megütne a guta.~- Velem az nem történt
1298     5,  V    |                könyvet vegyen.~- Ez volna a legjobb.~- Én helyeslem.~-
1299     5,  V    |             Ekként lassan hozzá szoknának a könyvvételhez, és más szegény
1300     5,  V    |               megbélyegezni, mint azt, ki a padláson rabol.~ ~
1301     5,  VI   |                  mindjárt kimegyen belőle a lélek.~- Annyira beteg?~-
1302     5,  VI   |               Alig vergődik már, ... csak a szemeit méregeti még.~-
1303     5,  VI   |                 meghült? vagy megterhelte a gyomrát?~- De meg ám! hogy
1304     5,  VI   |               grammatikát evett meg!~- Mi a manó, hát nem elég, hogy
1305     5,  VI   |              helyett kalendáriumot esznek a betegek, Pesten meg grammatikával
1306     5,  VI   |                  Nincs különben! - mondja a tudóstársaság egyik szolgája.~-
1307     5,  VI   |                   meg.~- Tekintetes uram, a finn grammatikát, - a mint
1308     5,  VI   |               uram, a finn grammatikát, - a mint Hunfalvi tudós hazánkfia
1309     5,  VI   |              megírta, meg sem várta, hogy a porzót rádöntse, - vagy
1310     5,  VI   |                döntötte volna Hunfalvi úr a tintát az egész grammatikára,
1311     5,  VI   |                 hogy miképp származott ez a nyavalya? hogy az orvosnak
1312     5,  VI   |                esztendő óta fölfordult az a Trattner-Károlyi ház, mely
1313     5,  VI   |                   mely hajdan fészke volt a tudományoknak, aztán rám
1314     5,  VI   |                édes tekintetes úr, - hisz a mi kevés ott megfordul,
1315     5,  VI   |               megfordul, ott benn is kell a tudóstársaságban, hanem
1316     5,  VI   |                  már az ajtónál elkezdték a süvegelést, ha aztán beljebb
1317     5,  VI   |              nekem is csúsztattak valamit a markomba, - s így azon gondolatra
1318     5,  VI   |       megösmertetik; mert, tekintetes úr, a makk hetes is üt, mikor
1319     5,  VI   |                  tanítja őket, kivált azt a Hunfalvit, - jerum! de tanítja, -
1320     5,  VI   |              ólálkodik az ajtón? kiment-e a módiból, vagy mi?~- Biz
1321     5,  VI   |                 mi?~- Biz az kiment, mint a táblabiróság.~- Az is kiment?~-
1322     5,  VI   |            Annyira, hogy az is eltagadja, a ki volt.~- Itt van ni! most
1323     5,  VI   |                   sem mondám, miként lett a baj.~- Hát miként?~- Miként?
1324     5,  VI   |                   táblabiróság nincs, meg a tudóstársaság után sem vágyódik
1325     5,  VI   |               után sem vágyódik senki, az a szegény Toldi úr nem tehet
1326     5,  VI   |                   az utolsó gondolatot is a fejéből, csakhogy legyen
1327     5,  VI   |          szerencsétlen pillanatban beadja a finn grammatikát az új magyar
1328     5,  VI   |               muzeumnak, - most nézze meg a tekintetes úr, - haldoklik.~-
1329     5,  VI   |                nem tudom.~- Hogy is tudná a tekintetes úr, mikor beszélni
1330     5,  VI   |                  beszélni sem lehet azzal a szegény muzeummal?~- Miért
1331     5,  VI   |                    Hát ki érti, uram, azt a nyelvet? finn grammatika
1332     5,  VI   |                  nyelven beszél; aztán ha a kezéről beszél, mi akkor
1333     5,  VI   |                  kezéről beszél, mi akkor a lábát huzzuk; tökéletesen
1334     5,  VI   |                   járunk vele, mint mikor a franczia katona sárgadinnye
1335     5,  VI   |              úrhoz megyek; megviszem neki a hirt.~- Nagy pártolója a
1336     5,  VI   |                  a hirt.~- Nagy pártolója a magyar irodalomnak az az
1337     5,  VI   |                    azt mondhatom.~- Veszi a munkákat, hallom.~- Azt
1338     5,  VII  |             vagyunk, - s mi nevezetesebb, a finn tudóstársaság teremében.~-
1339     5,  VII  |                    Igen természetes! hisz a mi tudósaink bebizonyíták
1340     5,  VII  |                atyafiak vagyunk, s ha már a medvékhez nem akarunk leereszkedni,
1341     5,  VII  |                      Ugyan kérem, - ki az a magas, izmos, erős ember?~-
1342     5,  VII  |                      Az már számos év óta a finn tudóstársaság pénztárnoka.~-
1343     5,  VII  |            tudóstársaság pénztárnoka.~- S a neve?~- Meczy!~- Ez nem
1344     5,  VII  |             nekünk, kik avatlanok vagyunk a finn grammatikában; hanem
1345     5,  VII  |                   csak egy szótagot tüzne a név elé, - például: Hel, -
1346     5,  VII  |                érthetné az ember.~- Igen, a magyar ember, hanem maradjunk
1347     5,  VII  |                    mikor Meczy úrra kerül a sor. Ime a szakosztályi
1348     5,  VII  |               Meczy úrra kerül a sor. Ime a szakosztályi elnök jő, s
1349     5,  VII  |                  szakosztályi elnök jő, s a mint látjuk, orrát összehúzza,
1350     5,  VII  |                halljuk!~- Uraim! (ezt már a szakosztályi elnök mondja.)
1351     5,  VII  |                Jaj! - talán minket ért?~- A világért sem, - Finniában
1352     5,  VII  |                      Finniában sem látnak a tudósok tovább az orruknál, -
1353     5,  VII  |              szagot érzek! - mondja ismét a szakosztály elnök.~- Jól
1354     5,  VII  |              elnök.~- Jól érzed! - mondja a titoknok, - jól érzed tudós
1355     5,  VII  |               kerülheti ki; mert valamint a jó vizsla még az étlapon
1356     5,  VII  |                még az étlapon is megállja a nyulat, úgy érzi meg a te
1357     5,  VII  |           megállja a nyulat, úgy érzi meg a te szaglásod az idegen tárgyat.
1358     5,  VII  |                ezután remélem, hogy kapok a nemzettől olyan orrot, melyről
1359     5,  VII  |                  Itt következett aztán az a tudós fejtegetés, hogy Magyarországban
1360     5,  VII  |          fejtegetés, hogy Magyarországban a birka a gyapjut kivül viseli-e
1361     5,  VII  |                   Magyarországban a birka a gyapjut kivül viseli-e vagy
1362     5,  VII  |                hogy vajon Magyarországban a birkán terem-e a gyapju,
1363     5,  VII  |          Magyarországban a birkán terem-e a gyapju, vagy a gyapjun terem
1364     5,  VII  |             birkán terem-e a gyapju, vagy a gyapjun terem a birka?~Ennek
1365     5,  VII  |              gyapju, vagy a gyapjun terem a birka?~Ennek is vége lévén,
1366     5,  VII  |               birka?~Ennek is vége lévén, a tudós urak közül egy fölkel.~-
1367     5,  VII  |             megőrzenünk, főleg pedig óvni a molyoktól, melyen a tudományoknak
1368     5,  VII  |                  óvni a molyoktól, melyen a tudományoknak esküdt ellenségei.~-
1369     5,  VII  |              éljen! éljen!~- Kérném tehát a tisztelt szakosztályi elnök
1370     5,  VII  |        felügyelete alatt poroltassanak ki a bundák.~A küldöttség kineveztetik,
1371     5,  VII  |                poroltassanak ki a bundák.~A küldöttség kineveztetik,
1372     5,  VII  |                   szerepe, látja ön, hogy a tudósok mennyire megrohanják?~-
1373     5,  VII  |                 neki az egyik, van-e pénz a kasszában?~- Nincs! - mondja.~-
1374     5,  VII  |                 lármázik az előbbi.~- Itt a pénztárkulcs, - nézz a ládába
1375     5,  VII  |                Itt a pénztárkulcs, - nézz a ládába ha tetszik?~- Hát
1376     5,  VII  |                 te goromba paraszt, minek a pénztárnok, ha pénz nincsen?~-
1377     5,  VII  |            pénztárnok, ha pénz nincsen?~- A magadét tudom fölszedted,
1378     5,  VII  |               hogy itt ingyért hallgatjuk a titoknak nyöszörgéseit?
1379     5,  VII  |       nyöszörgéseit? vagy jóllakunk azzal a három bundával, mit akármelyik
1380     5,  VII  |               Ilyen kifakadásokat kellett a pénztárnoknak hallani, s
1381     5,  VII  |                  pénztárnoknak hallani, s a mint végre az ajtóhoz menekült
1382     5,  VII  |                jövő gyülésre legyen pénz.~A következő gyülésnek tárgya
1383     5,  VII  |           következő gyülésnek tárgya volt a választmány jelentése, hogy
1384     5,  VII  |               választmány jelentése, hogy a bundák csakugyan kiporoltattak, -
1385     5,  VII  |                  kiporoltattak, - s midőn a porolás körülményeit előadták
1386     5,  VII  |             harangoztak, - minthogy pedig a tudós mindenütt éhes; itt
1387     5,  VII  |                     nagy örömmel szétment a gyülés, Meczy urat pedig
1388     5,  VII  |                tudós szépen megczirógatta a multkori ütlegekért.~Ó,
1389     5,  VIII |                    Hallották már önök azt a czigány-eszthetikát, midőn
1390     5,  VIII |                czigány-eszthetikát, midőn a czigány tekintetes Ördög
1391     5,  VIII |                   is hallották önök, hogy a debreczeni czivis annyira
1392     5,  VIII |                    ha valaki kimondja ezt a szót: Sénátor.~Gessler uram
1393     5,  VIII |                    levelet fog ön írni.~- A tudós társaság által elfogadott
1394     5,  VIII |                  iródiák - az akademiával a tudóstársaságot értsem?~-
1395     5,  VIII |     tudóstársaságot értsem?~- Nem! - volt a pattogó válasz - a tudóstársaság
1396     5,  VIII |                   volt a pattogó válasz - a tudóstársaság az akademia.~-
1397     5,  VIII |                   kinek gonosz fejében az a furfangos gondolat támadt,
1398     5,  VIII |                   gondolat támadt, hogyha a tisztelt társulat annyi
1399     5,  VIII |                 iródiák, és azt irta, mit a főnök úr tolla alá mondott.~"
1400     5,  VIII |               Tisztelt barátom! Megkaptam a legközelebb tekintetes akademia..."~-
1401     5,  VIII |                    Mit csinál ön? - kérdi a főnök nagy mérgesen nézve
1402     5,  VIII |                 főnök nagy mérgesen nézve a megkezdett sort.~- Parancsolni
1403     5,  VIII |                   kérdi az iródiák.~- Hát a tekintetes akademiát ön
1404     5,  VIII |         méltóztatott helyben hagyni, hogy a tudóstársaság...~- Az akademia...
1405     5,  VIII |                   szerént irok, azaz: ott a tulajdonneveken, és a mondat
1406     5,  VIII |                 ott a tulajdonneveken, és a mondat kezdő betüjén kivül
1407     5,  VIII |                  Amice! - okoskodik aztán a tudós úr, - az akademia
1408     5,  VIII |                   én parancsolom, - azaz: a tekintetes akademiát szó
1409     5,  VIII |                    Ekkor az irnok áthatva a nagy tisztelettől, melylyel
1410     5,  VIII |                iránt viseltetik, elővette a legnagyobb betüt, s így
1411     5,  VIII |            barátom! Megkaptam legközelebb a Tekintetes...~- Megbolondult
1412     5,  VIII |           Megbolondult ön? ... kérdi újra a tudós úr, minek az az istentelen
1413     5,  VIII |                   hogy egyensúlyba hozzam a dolgot, - önnek nevét oly
1414     5,  VIII |                   apró betüvel irom, mint a mák, sőt a kezdő betüt is
1415     5,  VIII |             betüvel irom, mint a mák, sőt a kezdő betüt is kicsinynyel
1416     5,  VIII |                 hogy ha azt akarják, hogy a tudóstársaság nyelvtanának
1417     5,  VIII |                    kik hisznek neki, - és a tekintetes akademia tekintetét
1418     5,  VIII |         tekintetes akademia tekintetét ne a nagy T-ében keressék.~ ~
1419     6,  I    |                               I.~Lenézett a holdvilág az udvarba, s
1420     6,  I    |             holdvilág az udvarba, s éppen a közepébe látott egy tálnak,
1421     6,  I    |                  esztendős fiú szorult le a földre, ölébe markolván
1422     6,  I    |                 szennyes? - szólt az öreg a fiára, látván, hogy majdnem
1423     6,  I    |               fiára, látván, hogy majdnem a kenyér vágja földhöz a gyereket.~-
1424     6,  I    |            majdnem a kenyér vágja földhöz a gyereket.~- János is mindig
1425     6,  I    |               mindig ekkorát vág, morgott a gyerek az egyik szolgára
1426     6,  I    |               Hadd vágjon, kiáltott közbe a szolga, mi gondod rá? a
1427     6,  I    |                   a szolga, mi gondod rá? a mit megszolgálok, az az
1428     6,  I    |                   Mit durrogsz? - csititá a gazda, - tőlem ugyan nem
1429     6,  I    |              tőlem ugyan nem hallod, hogy a szádhoz mérjem a kenyeret,
1430     6,  I    |             hallod, hogy a szádhoz mérjem a kenyeret, ha megéhültél,
1431     6,  I    |                 is eszem, - morgott odább a szolga.~- Meg ám, - visított
1432     6,  I    |              szolga.~- Meg ám, - visított a gyerek, - de felét a kenyérnek
1433     6,  I    |             visított a gyerek, - de felét a kenyérnek mindig az árok
1434     6,  I    |                 azt mondja kend, maradjon a szomszéd kutyájának is.~-
1435     6,  I    |            gyulladt fel az öreg - vagy ez a tacskó hazudott, hanem akkor
1436     6,  I    |                hazudott, hanem akkor lesz a tarisznyaszijnak dolga, -
1437     6,  I    |                Értettem, - szólt mérgesen a cseléd, evőszerszámát összekotorászva, -
1438     6,  I    |      összekotorászva, - ha olyan panaszos a kelmetek kenyere?~- Neked
1439     6,  I    |                    mondja az öreg, - mert a maradék kenyérre, mielőtt
1440     6,  I    |                 maradék kenyérre, mielőtt a kutyának dobnád, koldus
1441     6,  I    |                  udvarba tévedt el, addig a többi csöndesen vakargatta
1442     6,  I    |                többi csöndesen vakargatta a tál oldalát, míg a vacsorának
1443     6,  I    |             vakargatta a tál oldalát, míg a vacsorának legvégére értek.~-
1444     6,  I    |            abroszt, lányom! ... kezdé meg a szót az öreg újra, - ott
1445     6,  I    |                  öreg újra, - ott ne hadd a morzsát, utasítá tovább
1446     6,  I    |                morzsát, utasítá tovább is a leányt, ... nézd, leesett
1447     6,  I    |                  kerülni, vedd föl, - mit a leány azonképpen megtett; -
1448     6,  I    |                   nem azért adta az isten a kenyeret, - beszélt még
1449     6,  I    |                  az asztal alá szórjuk.~S a mint mondám, a lány szorul
1450     6,  I    |                 szórjuk.~S a mint mondám, a lány szorul szóra megfogadván
1451     6,  I    |             nehogy az öreg ma vagy holnap a földön találja.~Szétment
1452     6,  I    |                  földön találja.~Szétment a cselédség, ki ide, ki oda,
1453     6,  I    |                  megtermett legény maradt a tornáczon, ahol vagy harmincz
1454     6,  I    |                   ha jól megvigyázzuk, az a legény már harmadszor rakja
1455     6,  I    |                 hogy van mit emelgetni, s a ki naphosszat munka mellett
1456     6,  I    |            mellett fárad, tréfaképpen ezt a mulatságot ugyan meg nem
1457     6,  I    |                   ugyan meg nem teszi.~Az a lány is, mintha mindig az
1458     6,  I    |                udvarra küldözgetnék, vagy a tornáczot söpri, vagy az
1459     6,  I    |                     az egyik úgy megemeli a zsákot, majd bele szakad;
1460     6,  I    |               zsákot, majd bele szakad; s a másik oly erősen söpör,
1461     6,  I    |                  volna.~Most jobban látom a legényt, kalapját egy kissé
1462     6,  I    |            kalapját egy kissé félre lökte a melegség miatt; de mondhatom
1463     6,  I    |             nénémasszony is hallgatja ezt a történetet, olyan legény
1464     6,  I    |                  ez, ha meglátná, - abból a hatvan esztendőből első
1465     6,  I    |              szerelmem, de szép vagy!~Hát a nénémasszonynak az ura,
1466     6,  I    |                   nénémasszonynak az ura, a ki pipázva hallgatódzik
1467     6,  I    |                   ki pipázva hallgatódzik a sarokban, de kiejtené a
1468     6,  I    |                   a sarokban, de kiejtené a pipát a szájából; ha a lányt
1469     6,  I    |             sarokban, de kiejtené a pipát a szájából; ha a lányt meglátná.
1470     6,  I    |           kiejtené a pipát a szájából; ha a lányt meglátná. Sokszor
1471     6,  I    |               volt, mikor nénémasszonyért a tüskekerítésre is fölmászott:
1472     6,  I    |                 ha beszédközben kialudnék a pipája; neki is megkerült
1473     6,  I    |                 pipája; neki is megkerült a párja, s e két gyermeket
1474     6,  I    |             látván, visszagondol, hogy az a kis szeretet neki is jól
1475     6,  I    |                  is jól esett.~Az öregnek a zöreje hallatszott, hátrament
1476     6,  I    |             zöreje hallatszott, hátrament a legény, s a félszer sarkán
1477     6,  I    |        hallatszott, hátrament a legény, s a félszer sarkán szemközt
1478     6,  I    |         Összeraktam, - mondja, - mindent, a mi nem az enyim; ha elvesz
1479     6,  I    |                 ne mondogasd, - felelt rá a másik, - semmi közöm hozzá.~-
1480     6,  I    |             voltam én? ... beszélj azzal, a ki fizetett.~- Kenyerese
1481     6,  I    |               Kenyerese vagy, - pattogott a másik, - akár a gazdának
1482     6,  I    |                 pattogott a másik, - akár a gazdának kiabáljak, akár
1483     6,  I    |                  gazdának kiabáljak, akár a te füledbe: mindegy.~- Pedig
1484     6,  I    |                 én elkezdek kiabálni, azt a hátaddal is hallod.~- De
1485     6,  I    |              ingerkedék amaz, - mióta ott a konyha körül ólálkodol?~-
1486     6,  I    |                eresztelek haza! Lármázott a mi legényünk, nem is gondolván,
1487     6,  I    |                    nem is gondolván, hogy a neszre előbb az öreg jött
1488     6,  I    |               öreg jött közelebb, s utóbb a lány is egy félig nyitott
1489     6,  I    |             nyitott ajtó mellől hallgatta a czivakodókat; Jancsi pedig
1490     6,  I    |                szólni csak egy szót annak a leánynak, pedig vacsora
1491     6,  I    |              pedig vacsora óta rakosgatod a zsákokat, hogy valamiképp
1492     6,  I    |                 vagyok; nem mert mozdulni a nyelved én miattam, úgy-e?~
1493     6,  I    |                 miattam, úgy-e?~Nem tudta a legény mit gondoljon? ő
1494     6,  I    |                 maga ugyan soha sem szólt a leánynak, de hogy éppen
1495     6,  I    |                   leánynak, de hogy éppen a lány ezt szeresse, azt sem
1496     6,  I    |                  Öcsém, ... szólt dühösen a másik is ... olyan legényt,
1497     6,  I    |                   fogadom, hogy egy magam a zsákba duglak, kell-e?~-
1498     6,  I    |                  beszélj, pajtás, - annak a lánynak merd megmondani, -
1499     6,  I    |                   mondd meg, ha mered; ne a zsákokat ölelgesd.~- Nincs,
1500     6,  I    |               álmodban is nyöszörögsz, de a szád csukva marad úgy-e?