1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7088
bold = Main text
Rész, Fejezet grey = Comment text
4001 12, V | legelőször fölpörköli a falut.~A jó isten úgy akarta, hogy
4002 12, V | jó isten úgy akarta, hogy a zivatarból ennek a tájnak
4003 12, V | hogy a zivatarból ennek a tájnak is jusson, s egy
4004 12, V | egy napon estefelé megjött a pöcsétes levél biróuramhoz,
4005 12, V | lévén, Galamb Istvánhoz, a falu gazdájához, hogy a
4006 12, V | a falu gazdájához, hogy a falu határában jó verekedés
4007 12, V | azért takarodjék mindenki, a merre tud; mert ugyan az
4008 12, V | hanem azért azt is agyonüti, a ki nem katona.~Galamb István
4009 12, V | alkonyattájban fölfogta a falu ládáját minden kincsével
4010 12, V | ládáját minden kincsével és a kert végén levő luczernásnak
4011 12, V | levő luczernásnak sarkán a határkő alá ásta.~Hanem
4012 12, V | tegyünk.~Holló Péter már a multkor elszánta magát,
4013 12, V | magát, hogy elteszi láb alól a legényt, s minthogy mindig
4014 12, V | hogy esteli harangszókor a vizen át elmegyen Örzséékhez
4015 12, V | tölti az időt.~Igy ment ez a dolog, s minthogy a gyalogpósta
4016 12, V | ment ez a dolog, s minthogy a gyalogpósta a háborút kikurrentálta
4017 12, V | s minthogy a gyalogpósta a háborút kikurrentálta már,
4018 12, V | már, sőt még azt is, hogy a hidakat mindenfelől el kell
4019 12, V | bontogatni, - Holló uram a kurrensből azt is kiértette,
4020 12, V | kurrensből azt is kiértette, a mi nem is volt benne, azaz,
4021 12, V | el kell pusztítani, azért a mint besötétedett, kapott
4022 12, V | kapott egy fűrészt, és a szomszédék átjáróját egy
4023 12, V | befűrészelte.~Mikor készen volt, a kert végében elállt.~Ezalatt
4024 12, V | Ezalatt Galamb István elásta a luczernásnak végén a ládát,
4025 12, V | elásta a luczernásnak végén a ládát, s megindult, hogy
4026 12, V | hova tette, - hogy mig a biró megjő, legalább egy
4027 12, V | veszendő az ember, pedig ez a titok olyan, hogy az is
4028 12, V | nagyobb, ha senki sem tudja.~A patakon meglátszék, hogy
4029 12, V | valahol már megeresztették a gátot; mert a viz erősen
4030 12, V | megeresztették a gátot; mert a viz erősen tódult, azért
4031 12, V | viz erősen tódult, azért a beleesés éppen legrosszabbkor
4032 12, V | István alig lépett kettőt a gerendán, a harmadik lépéssel
4033 12, V | lépett kettőt a gerendán, a harmadik lépéssel már a
4034 12, V | a harmadik lépéssel már a vizbe bukott.~Csakhamar
4035 12, V | Csakhamar összecsapódék fölötte a hab és egy becsületes emberrel
4036 12, V | emberrel kevesebb van már a földön, mert az öregember
4037 12, V | öregember nem birt megbirkózni a folyóval, sirját találá
4038 12, V | ott.~Azonban volt rémülés a faluban, mindenki holmija
4039 12, V | kapkodott, s iparkodott elfutni a veszedelem elől.~De minthogy
4040 12, V | minthogy semmi sem tart örökké a földön, ennek is vége lőn, -
4041 12, V | földön, ennek is vége lőn, - a háború nem ért el a faluig,
4042 12, V | lőn, - a háború nem ért el a faluig, hazamentek a megriadt
4043 12, V | el a faluig, hazamentek a megriadt emberek, csak egyetlen
4044 12, V | Istvánt, kinek holttestét a rétre önté ki a patak.~Az
4045 12, V | holttestét a rétre önté ki a patak.~Az apátlan fiúnak
4046 12, V | fejét mellére horgasztá a nagy fájdalom, - nagyon
4047 12, V | igyekeztek megmagyarázni a dolgot, de a nagy zavarban
4048 12, V | megmagyarázni a dolgot, de a nagy zavarban senki sem
4049 12, V | amott látta volna szegényt.~A nagy baj megvolt, hanem
4050 12, V | maga ne legyen, jött utána a másik; mert hisz a baj kéretlenül
4051 12, V | utána a másik; mert hisz a baj kéretlenül eljő, nem
4052 12, V | vendéghivót küldeni utána.~A falu előljárósága bekopogatott
4053 12, V | megszokott erős hang helyett, a megszomorodott fiúnak lassu
4054 12, V | elmondhattak, - emlékezteték a fiút, hogy a falu ládáját
4055 12, V | emlékezteték a fiút, hogy a falu ládáját adná nekik
4056 12, V | ládáját adná nekik elő.~Tudta a fiú, hol szokott állni a
4057 12, V | a fiú, hol szokott állni a láda, hanem midőn ide-oda
4058 12, V | tekint, sehol sem leli, végre a gyanuból ijedelem válik,
4059 12, V | válik, s nagy bámulásul a többinek, hogy nincs meg!~
4060 12, V | Annyit kiokoskodtak, hogy a zavar alatt tévedett el
4061 12, V | pillanat van az életben, a baj úgy megüli az ember
4062 12, V | csudálni, ha elfárad bele. A megszomorodott fiú tán legkevésbé
4063 12, V | megijedve, mintha megadná magát a sorsnak, mely ugy látszik
4064 12, V | vállalta el, hogy erről a fiúról minden boldogságot
4065 12, V | is elviseli.~Megszaladta a hir a falut, s Örzse apjával
4066 12, V | elviseli.~Megszaladta a hir a falut, s Örzse apjával rémülten
4067 12, V | előljárók eltávoztak, - s a jó fiú nem tudott egyebet
4068 12, V | egyebet mondani, mint hogy a hir igaz, és ő nem tud segiteni
4069 12, V | igaz, és ő nem tud segiteni a dolgon.~- Már most mit csináljunk?
4070 12, V | öreg önkéntelenül, mire a legény, azt gondolva, hogy
4071 12, V | Édes bátyám, azt csinálja, a mit most gondol magában, -
4072 12, V | hanem az én szómmal mindig a tied lesz.~Azt mondják,
4073 12, V | lesz.~Azt mondják, hogy a hol legnagyobb a baj, legközelebb
4074 12, V | mondják, hogy a hol legnagyobb a baj, legközelebb van ott
4075 12, V | úristen; s minthogy ezt a fiút a jó barátok nem akarják
4076 12, V | úristen; s minthogy ezt a fiút a jó barátok nem akarják végképen
4077 12, VI | vagyunk most tehát, hol a legelején kezdtük. A földi
4078 12, VI | hol a legelején kezdtük. A földi igazságnak olyan mértéke
4079 12, VI | olyan mértéke van, minőt a gyarló emberi ész szabhat,
4080 12, VI | maga sem tehet róla, hogy a jóságos úr isten egyedül
4081 12, VI | tud mindent.~Mi nem tudjuk a vesék titkát, mértéket veszünk
4082 12, VI | titkát, mértéket veszünk a cselekedetnek, s azon szerint
4083 12, VI | gyakran megríkatjuk, mig a gonosz markába nevet, a
4084 12, VI | a gonosz markába nevet, a mig tudniillik el nem következik
4085 12, VI | annyival is rosszabb, hogy a szegény pára állat nem tudja,
4086 12, VI | Megsajnálta ugyan nagyon, hogy a fiú helyett az apja bukott
4087 12, VI | apja bukott le, hanem midőn a másik veszedelmet hallá,
4088 12, VI | kapaszkodhatik meg; azaz, hogy a mint a község pénzéért a
4089 12, VI | kapaszkodhatik meg; azaz, hogy a mint a község pénzéért a telket
4090 12, VI | a mint a község pénzéért a telket elárverelik, gondja
4091 12, VI | megmoczczanni, - s ha majd a legény a házatlan zsellérek
4092 12, VI | megmoczczanni, - s ha majd a legény a házatlan zsellérek sorába
4093 12, VI | sorába áll ki, könnyebb lesz a leányos háznál olyan árkot
4094 12, VI | húzni, melyen át nem ugrik.~A hol a faluban egy eltévedt
4095 12, VI | melyen át nem ugrik.~A hol a faluban egy eltévedt garasa
4096 12, VI | összelármázta; adósai még a kapufát is megszólíták ember
4097 12, VI | lótottak-futottak pénzért, hogy a dobot meg ne üssék házuk
4098 12, VI | üssék házuk előtt; s ekképen a mi kirimánkodható pénz volt
4099 12, VI | kirimánkodható pénz volt a faluban, mind az asztalára
4100 12, VI | senki sem fogja megvenni a házat; s ámbár a telek értéke
4101 12, VI | megvenni a házat; s ámbár a telek értéke még egyszer
4102 12, VI | értéke még egyszer megüté a bemondott kárt, a mint láttuk,
4103 12, VI | megüté a bemondott kárt, a mint láttuk, Holló uram
4104 12, VI | visszariadván minden ember, a jó fiú egyetlen egy kapával
4105 12, VI | úgy érezte magát, mint azé a másik hollóé, mikor a mezőn
4106 12, VI | azé a másik hollóé, mikor a mezőn egy nyúlfiút megszorithat,
4107 12, VI | nyúlfiút megszorithat, s a meleg húsból lakmározhatik;
4108 12, VI | kedves és jó falat.~Leütötték a harmadik szót, s a ház a
4109 12, VI | Leütötték a harmadik szót, s a ház a telekkel Hollóé lett.~
4110 12, VI | a harmadik szót, s a ház a telekkel Hollóé lett.~Ekkor
4111 12, VI | ingóságokból, mikor már kitelt a szükséges pénz, nem maradt
4112 12, VI | közt ezen szóval adott át a legénynek: Jó szerszám, -
4113 12, VI | emberré lehetsz utána.~És a jó úristen oly közel volt,
4114 12, VI | s mintha látnám kezében a mértéket, mely csordultig
4115 12, VI | csordultig megtelt már, csak az a hija, hogy ki is folyjon.~
4116 12, VII | VII.~Még a rongyot is néha nehéz szivvel
4117 12, VII | az ember, mert rágondol a jobb időre, mikor azt egy-egy
4118 12, VII | ölté magára az ember. Mint a hazajáró lélek, az embernek
4119 12, VII | az elmult idők története, a sok jó nap, jó barátok,
4120 12, VII | hogyan dobja el az ember azt a rongyot, - nem tud tőle
4121 12, VII | váljék meg az ember? Amott a kályha mellett kapaszkodott
4122 12, VII | föl legelőször lábra, - a kályha mellett bújt el,
4123 12, VII | kályha mellett bújt el, mikor a megérkezett apa kisfiával
4124 12, VII | kisfiával bujóst játszott, s a kisdedet sarokról sarokra
4125 12, VII | sarokról sarokra kereste, mig a kis ártatlan alig várta,
4126 12, VII | ülve, hányszor szoritá ölbe a fatányért, melybe a szerető
4127 12, VII | ölbe a fatányért, melybe a szerető anya egy-két szál
4128 12, VII | szál metéltet vetett, s a gyermek a kismacskákkal,
4129 12, VII | metéltet vetett, s a gyermek a kismacskákkal, s egy kis
4130 12, VII | még mennyit mondhatnék el a mai napig, hanem ebből is
4131 12, VII | olvasóim, hogy mikor az a megszomorodott fiú kilépett
4132 12, VII | megszomorodott fiú kilépett a házküszöbön, kicsinybe mult,
4133 12, VII | elszomorodott.~Vacsora után a kertbe ment ki egész a folyópartig,
4134 12, VII | után a kertbe ment ki egész a folyópartig, honnét az apai
4135 12, VII | megelevenitette; de most már csak a képzelődés rajzolja ki az
4136 12, VII | rajzolja ki az alakot, és csak a fiúi szeretet képzeli oly
4137 12, VII | mintha mégis látná.~Midőn a kertbe kiment, önkénytelenül
4138 12, VII | kezébe vette örökségét, a kapát, mintha saját ereje
4139 12, VII | saját ereje kivül az volna, a mire legbiztosabban támaszkodhatik;
4140 12, VII | támaszkodhatik; de minthogy a nyelet is édesapja faragta,
4141 12, VII | fogni, hova édesapja értette a kezét.~Amint a kerités mellett
4142 12, VII | édesapja értette a kezét.~Amint a kerités mellett átnézett
4143 12, VII | kerités mellett átnézett a házra, nagy későn csakugyan
4144 12, VII | Péter kertjéből indult ki, s a mint az esteli homályban
4145 12, VII | Örzsének az apja keresvén a fiút, az egyik cseléd nyomra
4146 12, VII | nyomra igazítá, mondván, hogy a legény fogván a kapáját,
4147 12, VII | mondván, hogy a legény fogván a kapáját, a kertbe ment el
4148 12, VII | legény fogván a kapáját, a kertbe ment el éppen valamivel
4149 12, VII | valamivel előbb.~Az öreget a jó indulat küldte a legény
4150 12, VII | öreget a jó indulat küldte a legény után, s éppen midőn
4151 12, VII | az Hollót lesé, akkor ért a kert keritéséhez.~A legény
4152 12, VII | ért a kert keritéséhez.~A legény korán észrevette
4153 12, VII | fejét.~Az öreg jóváhagyta a dolgot, nem is mondván a
4154 12, VII | a dolgot, nem is mondván a fiúnak, hogy őt is éppen
4155 12, VII | és szivesen vett részt a kémlő állapotban. Holló
4156 12, VII | cselekszi, az újon vett teleknél a határkövet kezdé ásni, hogy
4157 12, VII | majd egy vagy két lépéssel a szomszédnak telkén odább
4158 12, VII | is nagyobb lesz az övé.~A két leselkedő legjobbnak
4159 12, VII | vélte szép csöndesen átmenni a vizen, illetőleg a padlón,
4160 12, VII | átmenni a vizen, illetőleg a padlón, s egy fűzfa mellől
4161 12, VII | néhány lépésnyire nézték a jó munkát.~Egy gödör volt
4162 12, VII | gödör volt már készen, ahova a határkövet akarta helyezni,
4163 12, VII | csak az volt hátra, hogy a határkövet is szépen kiemelje.~
4164 12, VII | kiemelje.~Az is megvolt, sőt a másik lyukba már behelyezte,
4165 12, VII | behelyezte, ekkor előlép a legény.~- Jó munkát adjon
4166 12, VII | Ne segéljünk? kérdi újra a legény, - mert látom nagyon
4167 12, VII | Az is megmondom, mondja a fiú - nem volt kendben ma
4168 12, VII | bennem sem lesz, hanem ezt a lyukat, honnét a határkövet
4169 12, VII | hanem ezt a lyukat, honnét a határkövet kiásta kend,
4170 12, VII | aztán lássa meg igy kendet a falu, - mondja a fiú kapájával
4171 12, VII | kendet a falu, - mondja a fiú kapájával elkezdvén
4172 12, VII | megmozdulni, mert tudta, hogy a legény úgy is nyakon csipi,
4173 12, VII | hogyan szabadulhat.~Alig tett a fiú néhány kapavágást, keményre
4174 12, VII | mig nagy csudálkozásra a helység ládája kerül elő
4175 12, VII | látom, Holló gazda, - mondja a legény, - ért kend a jövendőmondáshoz,
4176 12, VII | mondja a legény, - ért kend a jövendőmondáshoz, alig kapaszkodtam
4177 12, VII | jövendőmondáshoz, alig kapaszkodtam meg a kapában, megint emberré
4178 12, VII | lettem utána.~Hollót kiverte a halálveriték, és a furfangos
4179 12, VII | kiverte a halálveriték, és a furfangos ész nem súgott
4180 12, VII | vallatni kell kendet - szól a fiú, azért induljon kend,
4181 12, VII | induljon kend, elkisérjük a falu házára!~- Irgalmazzanak!
4182 12, VII | fárassza kend magát! - mondja a fiú - annyi embert megrikatott
4183 12, VII | megrikatott már kend, hogy a sok sirást, rivást, nyöszörgést
4184 12, VII | falu megszokta, és most a kendével sem törődik az
4185 12, VII | tenni, Hollót előre tolta a fiatal, azért magát megadva
4186 12, VII | támolyogjon kend, hanem lépjen a padlóra! de Holló uram reszketett,
4187 12, VII | Holló uram reszketett, mint a megkezdett kocsonya, s nem
4188 12, VII | nem akart rálépni; mert a lelkiismeret besugta neki
4189 12, VII | meg utána! parancsolá neki a fiú újra.~- Édes fiam! -
4190 12, VII | Édes fiam! - rogyott térdre a gonosz - leszakad alattam
4191 12, VII | gonosz - leszakad alattam a padló.~- Az meglehet, -
4192 12, VII | fürészelve úgy-e? orditott belőle a lelkiismeret.~A fiúban rettenetes
4193 12, VII | orditott belőle a lelkiismeret.~A fiúban rettenetes gyanú
4194 12, VII | rettenetes gyanú támadt; s a bünösre nézve mondja kérdőleg.~-
4195 12, VII | be, s édes apád igy esett a folyóba.~- Az isten legyen
4196 12, VII | az az igaz biró!~Midőn a bünöst a törvény holtig
4197 12, VII | igaz biró!~Midőn a bünöst a törvény holtig tartó fogságra
4198 12, VII | tartó fogságra itélte, s a jó fiú apjának emlékét a
4199 12, VII | a jó fiú apjának emlékét a gyanú foltjától megtisztitá,
4200 12, VII | most mi tévők leszünk?~- Ha a jó isten úgy akarja, most
4201 13 | Akármit gondolnak is önök, a legderekabb magyar asszonyok
4202 13 | az is megbotoljék benne, a ki nem akar, mégis alig
4203 13 | benne több magyarság, mint a pesti boltokban "tokaji"
4204 13 | árult lőrében tokaji; hanem a ki lassan issza, még a foga
4205 13 | hanem a ki lassan issza, még a foga között is megsavanyodik.~
4206 13 | megsavanyodik.~Hálásan emlékszem a derék öreg asszonyra, ki
4207 13 | arról is legyen fogalmam, a mit akkor kapnék, ha rossz
4208 13 | is kiteszem, nem tudom, a kétgarasosokat osztogatta
4209 13 | osztogatta volna-e bővebben, vagy a hátbavágásokat? de reménylem,
4210 13 | hátbavágásokat? de reménylem, fönn a magas mennyországban látja
4211 13 | kezembe találom venni azt a "laczifikácziót" (értsd:
4212 13 | felelém én, kihuzva zsebemből a tanodai osztályozást, s
4213 13 | végett, s midőn nevemet a jelesek között találta,
4214 13 | Jaj, de drágában van ez a csipetnyi tudomány! - nyög
4215 13 | hogy szegény apád mikor a kabátodnak való posztót
4216 13 | esztendős csikót adott el a kakasdi sváboknak, hogy
4217 13 | apádnak, hogy tartogassa azt a csikót a tavaszig; mert
4218 13 | tartogassa azt a csikót a tavaszig; mert hogy az én
4219 13 | ménesmester volt, értek valamit a lóhoz, ... tudtam is, hogy
4220 13 | téli ruhát kell küldeni a gyerek után, - mondá apád,
4221 13 | ám, hogy csak végezze el a sirást, okvetlenül hátba
4222 13 | hátba üt; hanem Isten neki, a két garasért is majd csak
4223 13 | kölyök, ... folytatja megint a beszédet, - ha te jól nem
4224 13 | jól nem tanulsz, és apád a tenger sok pénzt hiába költi
4225 13 | munka közben asszonynéném a hátbavágást majd kényelmesen
4226 13 | érdemsorozatomat visszaadta, a kétgarasos is mellette volt,
4227 13 | anyám volna, eleresztett a bucsúba.~Lehetetlen, hogy
4228 13 | velem és bármelyik fiúval a vidéken, mintha mind az
4229 13 | talál gáncsolni valót; mert a szokásos kétgarasos igen
4230 13 | szerény jutalom lett volna a szörnyü szorgalomra.~Nagyon,
4231 13 | igaz, nagyon előre haladt a világ huszonöt esztendő
4232 13 | huszonöt esztendő óta, csak a szeretet nem; mert azelőtt
4233 13 | ember sajnálta elnézni, hogy a kész haszon kárba megy;
4234 13 | haszon kárba megy; azért a burgonyalopót a szomszédjáén
4235 13 | megy; azért a burgonyalopót a szomszédjáén is megfogta,
4236 13 | szorgalomnak gyümölcsét a féreg ne legelje le az emberek
4237 13 | egy lelki atyafiság volt, a búcsúk, névnapok voltak
4238 13 | nevezetes napok, melyen a jó barátok találkoztak,
4239 13 | tanácskozmányok voltak, merre ment a jég? mikor lehetne már repczét
4240 13 | lehetne már repczét kaszálni? a járványos szájfájást a marháknál
4241 13 | a járványos szájfájást a marháknál mivel lehetne
4242 13 | orvosolni? Ilyenről beszéltek a férfiak.~Az asszonyok is
4243 13 | kértek és adtak; hát még a kinek fogfájása, daganatja,
4244 13 | Schnellerné pedig, mint a ki a mi vidékünkön legidősebb,
4245 13 | Schnellerné pedig, mint a ki a mi vidékünkön legidősebb,
4246 13 | ő szava olyan volt, mint a törvény.~- Schnellerné már
4247 13 | Schnellerné már elültette a tyukokat.~- Schnellerné
4248 13 | már lesz libapecsenye.~- A hőgyészi czifra takács már
4249 13 | hőgyészi czifra takács már a második véget szövi Schnellernének.~
4250 13 | között az asszonyok s kivált a fiatalabb asszony kétségbeesetten
4251 13 | eljön, pedig eljön, mert a mennyecskét is ő szerezte
4252 13 | hány anyányi libád van? hát a káposztapalántád van-e két
4253 13 | káposztapalántád van-e két hetes? a hőgyészi czifra takácsot
4254 13 | mondott. Kezdi az asszonynéni a szép szót, ha a fiatal menyecske
4255 13 | asszonynéni a szép szót, ha a fiatal menyecske egyben
4256 13 | mindig gombóczot; mert utóbb a vékonya is kidagad belé.
4257 13 | kidagad belé. Édes leányom, a férfiember a kenyérkereső,
4258 13 | Édes leányom, a férfiember a kenyérkereső, s olykor-olykor
4259 13 | kenyérkereső, s olykor-olykor a pecsenyeszagot is eltürné!
4260 13 | korábban feküdjél; mert a cseléd a fejed alatt levő
4261 13 | feküdjél; mert a cseléd a fejed alatt levő vánkosból
4262 13 | vánkosból is kilopja utoljára a tollat, aztán nem tudom
4263 13 | tollat, aztán nem tudom a kényes tested, hogyan szokja
4264 13 | tested, hogyan szokja meg a szalmazsákot?~Ilyen evangeliumai
4265 13 | tudta, mi köze van hozzá?~A menyecske nem kivánta másodszor
4266 13 | megszokta az utánlátást, mire a friss menyecske, megszabadulván
4267 13 | későn ne jöjjön, s éppen a kellő órában az udvaron
4268 13 | aztán ha tiszta nem volt, a legelső cselédet előkapta,
4269 13 | úgy megmosta szóval, ha a leányasszony a tejes fazékra
4270 13 | szóval, ha a leányasszony a tejes fazékra negyedrész
4271 13 | mintha katonák volnának, kik a kitüzött határnapra nem
4272 13 | várnak kisebb vendéget, mint a generálist.~Ilyen asszony
4273 13 | most már álljon melléje, a kinek van bátorsága.~De
4274 13 | asszonnyá?~Megfoghatatlanok a végzésnek utai; a legderekabb
4275 13 | Megfoghatatlanok a végzésnek utai; a legderekabb magyar leányok
4276 13 | egyetlenegyszer beszélt volna a tüzről pattant magyar leánynyal, -
4277 13 | beszélhetett volna vele a legjobb szándék mellett
4278 13 | szándék mellett is, mert a ménesmester egy drága szót
4279 13 | szót nem tudott magyarul, a leány pedig hasonlóképen
4280 13 | németül, ... mégis megkérte a leányt.~Közbenjáróval végezték
4281 13 | Közbenjáróval végezték el a dolgot.~- Én hisz hozzá
4282 13 | hisz hozzá megyek, - mondja a leány a kérőnek; hanem mondja
4283 13 | megyek, - mondja a leány a kérőnek; hanem mondja meg
4284 13 | hogy én meg nem tanulom a nyelvét; mert utoljára is
4285 13 | egymaga lesz, kivel én azt a nyelvet beszélhetném; hanem
4286 13 | rászánta magát, ... mondja a kérő.~- Azt is tessék neki
4287 13 | eszem, hanem ő eszi azt, a mit én főzök; s ha a töltött
4288 13 | azt, a mit én főzök; s ha a töltött káposztától csömört
4289 13 | őszinteség majdnem hihetetlen a mai világban, midőn a magyar
4290 13 | hihetetlen a mai világban, midőn a magyar leányok között elég
4291 13 | nyelvét nem beszéli; hanem a mit két-három nyelvből a
4292 13 | a mit két-három nyelvből a nevelőintézetben fölszedett,
4293 13 | mig meg nem tudta mondani, a mi a tálban elébe van téve,
4294 13 | nem tudta mondani, a mi a tálban elébe van téve, s
4295 13 | asszonynéni férjére mutatva, kit ő a maga "németjének" nevezett.~-
4296 13 | szivesen türte, felesége a vidéknek legderekabb asszonya
4297 13 | megtanitván azon apróságokra, mik a magyar embernek gyöngéi,
4298 13 | hanem unokái is azok ám.~A fáradhatatlan szorgalmu
4299 13 | jólétet nem hagyta kifogyni a háztól; ha valami előnyös
4300 13 | hirét hallá, nem röstelt a hatodik faluba is elmenni,
4301 13 | ágazott ki tömérdek jó: a ki kérte, ezer örömmel adta,
4302 13 | kérte, ezer örömmel adta, a ki nem kérte, végre is megkapta,
4303 13 | befolyása alatt voltak; mint a tyuk csibéi fölött, ugy
4304 13 | és vásáron néha előkapta a férjeket.~- Te, Pista! ...
4305 13 | az egyiket, ... búsul ez a te asszonyod? hallom, még
4306 13 | szolgálót sem tartasz neki! mi a patvar, ha csak szolgáló
4307 13 | ha csak szolgáló kellett a háznál, mi ördögnek vettél
4308 13 | asszonynéném, - szabódik a férfi, ... tetszik tudni...~-
4309 13 | megfejek, be is hordom néha a tejeskannát; de csak jó
4310 13 | megfüröszteném tejjel, hogy még a túrós lepényre sem öntök
4311 13 | asszonynéni reggel óta készülvén a pirongatásra, s mindaddig
4312 13 | s mindaddig csavargott a sátorok között, mig a férfit
4313 13 | csavargott a sátorok között, mig a férfit egyedül kapta. -
4314 13 | jóravaló gazdasszony ha kimegy a kukoriczaföldre, megül a
4315 13 | a kukoriczaföldre, megül a csutás kukoriczán is; -
4316 13 | haszontalan módit megvégy a feleségednek; mert ma már
4317 13 | is kerüljön; mert ebből a nagy tajtpipából, mi a szádban
4318 13 | ebből a nagy tajtpipából, mi a szádban van, azt tartom
4319 13 | tisztelt olvasóim; mert a mit mondott:~1-ször: Tiszta
4320 13 | Annak legtöbbet használt, a kinek mondta; azért is bajos
4321 13 | lenne haragudni.~3-szor: A legjobb akaratból mondta
4322 13 | keletkezhetett belőle.~Ezek voltak a patriarkhális életnek erkölcsei,
4323 13 | visszaszomjazom, és nem a két garasokra - mit Schnellerné
4324 13 | Schnellerné asszonynéni a hátbavágás mellé adott.~
4325 13 | végig hallgatta nem csak a misét, hanem a prédikácziót
4326 13 | nem csak a misét, hanem a prédikácziót is, mi elől
4327 13 | ha jókor reggel megtudta a tisztelendő urtól, hogy
4328 13 | urtól, hogy miről lészen a prédikáczió, ha valaki közelében
4329 13 | Még ráérsz, otthon még a káposztát sem rántották
4330 13 | enni, várd meg, mit beszél a tisztelendő ur, éppen rád
4331 13 | mert azokról beszél, kik a jó szót nem hallják; hanem
4332 13 | hallják; hanem inkább mennek a malom alá becsületet rágni.~
4333 13 | kellett; mástól négy szem közt a furkós botot szivesebben
4334 13 | szivesebben elállna, mint a pirongatást.~Még a parasztok
4335 13 | mint a pirongatást.~Még a parasztok közé is bekeveredett
4336 13 | Panni! ... fösvény asszony a te anyád!~- Miért gondolja,
4337 13 | nagyasszonyom?~- Kevés matériát vett a szoknyádhoz, ugyan kurtán
4338 13 | szoknyádhoz, ugyan kurtán adta ki a hosszát.~- Ugy a módi most,
4339 13 | adta ki a hosszát.~- Ugy a módi most, kedves nagyasszonyom.~-
4340 13 | Schnellerné meglebbentve a kurta szoknyát, hátha még
4341 13 | lányom, elkezdted már ezt a dolgot, nem tudom megköszönöd-e,
4342 13 | becsületedből, mennyivel a szoknyád kurtább. No, no!
4343 13 | lássanak többször ebben a ruhában; mert majd többet
4344 13 | ez; tehát folytassuk ezt a beszélgetést.~- A mint parancsolják,
4345 13 | folytassuk ezt a beszélgetést.~- A mint parancsolják, beszélek
4346 13 | még mást is. Ireghen, hol a ménesmester foglalkozásánál
4347 13 | volna kétségbeesni; hanem a szegény asszony mégis nagy
4348 13 | nagy siránkozással ment be a nagyasszonyhoz, hogy a harmincz
4349 13 | be a nagyasszonyhoz, hogy a harmincz kéve kenderért
4350 13 | Sára, kire gyanakszik, a többi az én gondom!~- A
4351 13 | a többi az én gondom!~- A negyedik szomszédban van
4352 13 | egy vályogvetőné, - mondja a kárvallott, ... az vitte
4353 13 | is, nagyasszonyom; mert a fészerbe raktam a kendert
4354 13 | mert a fészerbe raktam a kendert az eső elől, s alig
4355 13 | eső elől, s alig voltam el a háztól egy óráig, már nem
4356 13 | óráig, már nem volt kender, a friss sárban pedig láttam
4357 13 | egyik nyom egész volt, a másik csak olyan féltalpu;
4358 13 | csak olyan féltalpu; mert a gonosz jószág aratás óta
4359 13 | jószág aratás óta sántit, s a bal sarkára nem lép.~Schnellerné
4360 13 | kendertiprókat hivatott, s rakosgatni a gyanus asszonyt is elhivatta.~
4361 13 | is elhivatta.~Szóba jött a kenderlopás, a gyanus személy
4362 13 | Szóba jött a kenderlopás, a gyanus személy azonban nem
4363 13 | hanem azért kifogott rajta a nagyasszony, mert tréfaképen
4364 13 | mondani, ki lopta el, ha a harmincz jelenlevő kendertipró
4365 13 | kendertipró között volna az, a ki ellopta.~Tetszett a tréfának
4366 13 | a ki ellopta.~Tetszett a tréfának látszó dolog mindenkinek,
4367 13 | nagyasszonyunk tehát bement a szobába, egy nagy cseréptálat
4368 13 | szobába, egy nagy cseréptálat a gyertya lángjával megfüstözött,
4369 13 | asztalra tette.~Ekkor meghagyta a jelenlevőknek, hogy egyenként
4370 13 | ajtóhoz közel levő asztalon a tálba mutatóujjukkal huzzanak
4371 13 | vajon az ittlevők között van a kenderlopó, vagy nem?~Sorra
4372 13 | kenderlopó, vagy nem?~Sorra ment a munka, a nagyasszony legutoljára
4373 13 | nem?~Sorra ment a munka, a nagyasszony legutoljára
4374 13 | nagyasszony legutoljára hagyta a gyanust, s a mint kijött,
4375 13 | legutoljára hagyta a gyanust, s a mint kijött, egyik ujját
4376 13 | mindenkinek ujja fekete volt, mert a tálba megtette a huzást;
4377 13 | volt, mert a tálba megtette a huzást; csak a gyanusé volt
4378 13 | megtette a huzást; csak a gyanusé volt fehér.~- Te
4379 13 | gyanusé volt fehér.~- Te vagy a kenderlopó! - Támad rá Schnellerné. -
4380 13 | Schnellerné. - Bele huztál a tálba?~- Bele, igenis! ...
4381 13 | Bele, igenis! ... nyögi a reszkető nő.~- Nem igaz, ...
4382 13 | mert ha belehuztál volna, a te ujjad is olyan fekete
4383 13 | olyan fekete volna, mint a többié; de minthogy te nem
4384 13 | merted: elárultad magad.~A harmincz kéve kender meglőn;
4385 13 | de még inkább növekedett a tekintély, melylyel Schnellerné
4386 13 | tekintély, melylyel Schnellerné a nép között is hatni tudott,
4387 13 | közben is, ha eszembe jut a temérdek eredetiség, melynek
4388 13 | én is jobban kilátszottam a földből, el-elkérdeztem,
4389 13 | személyválogatás nélkül.~Haladnunk kell a korral; beösmerem; hanem
4390 13 | falusi leánykát bevisznek a nagyvárosi nevelőbe, hol
4391 13 | csak harmadrészt tud; hanem a mire nem akarták tanitani,
4392 13 | alattomosság és torkosságra; a rettenetes rendben, és undoritó
4393 13 | mértékletességben kényszeritve volt a gyermek eszét azon jártatni,
4394 13 | hozni.~Van aztán finomság, s a szegény fiatalember a szent
4395 13 | s a szegény fiatalember a szent házasság első napján
4396 13 | egyszersmind orvost szegődtethet a házhoz, mert a legjava növési
4397 13 | szegődtethet a házhoz, mert a legjava növési időben örökös
4398 13 | között.~Hát máskor?~Máskor a leány rátartósabb volt,
4399 13 | rátartósabb volt, ámbár a tulság itt is megrovandó
4400 13 | ki nem sánta, nem béna, (a férfi mindig elég szép,
4401 13 | becsületes ember, csapj a markába; mert otthon maradsz
4402 13 | markába; mert otthon maradsz a magad ijedségére!~Igy adta
4403 13 | ijedségére!~Igy adta férjhez a lányt.~- Hát, te, vén kamasz!
4404 13 | meg az olyan nőtelent, ki a huszonnégy esztendőn túl,
4405 13 | kellene, hogy körülsétáld a világot, s majd vénségedre
4406 13 | gyönge oldaláért megkorholta, a kevély valamivel alábbhagyott,
4407 13 | valamivel alábbhagyott, a fösvény adakozóbb lőn, aztán
4408 13 | minden zsáknak megkerült a maga foltja.~Vásár, leányvásár,
4409 13 | lehetetlenség, legyen hála a franczia regényeknek, melyek
4410 13 | szerencsétlenséget tálaltak be, hogy a lélek megundorodott tőle,
4411 13 | esküdtre seprüt fogott, mint a ki háza körül szájtátó lett
4412 13 | öcsém, násznagyomnak és a kérőnek selyemzsebkendőt
4413 13 | s ezen tisztességjelet a menyegző napján mentéjének
4414 13 | mely napon nálunk voltak a gárdonyi czigányok, huzták
4415 13 | czigányok, huzták eleinte a szép lassut, hogy az öregek
4416 13 | öregek is belekeveredhessenek a fiatalok mulatságába, s
4417 13 | násznagyuram, később meg a kérő milyen módjával rakta
4418 13 | sarkantyus csizmáját, sőt még a figurájából is mutatott,
4419 13 | sebesebben!~Én is azt mondom, a mit aztán ő mondott folytatásképen,
4420 13 | elő se mernek jőni, még a háta mögött meghallhatná,
4421 13 | vén bolond"-nak nevezné a sokkal öregebbet.~Mikor
4422 13 | öregebbet.~Mikor elbucsúztatták a leányt, az anya, mintha
4423 13 | egy kis valami, estére meg a maradéka, el ne feledd,
4424 13 | fejhajtó légy, az parancsol a háznál; mert ha kiürül a
4425 13 | a háznál; mert ha kiürül a láda fia, megint attól kéred
4426 13 | fia, megint attól kéred a belevalót; de meg egy kis
4427 13 | vagy tojás, hoz valamit a házra, körömre szedd édes
4428 13 | pedig könyökig nyulhatsz a kapczaszárba (régi magyar
4429 13 | vissza erőszakkal, hogy a mente is kiszakadjon a nyakából;
4430 13 | hogy a mente is kiszakadjon a nyakából; hanem csititsd
4431 13 | nyakából; hanem csititsd a legszebb szóval. Furcsa
4432 13 | szóval. Furcsa portéka ez a férfi, némelyiknek kard
4433 13 | még, olyanok ezek, mint a régi tallérok, ötven esztendeig
4434 13 | esztendeig legyenek elásva a földben, mégis mindjárt
4435 13 | keverednek.~De kár, hogy a hajdani életnek embereit
4436 13 | elég, valamint irigység, s a nyelv temérdeket ártott;
4437 13 | egy közmondást, mit azóta a gyüjtemények között nem
4438 13 | lányos anyákról beszélvén, a lányokra beszéltek egyet-mást.~-
4439 13 | soha se beszéljen valamit a nagy lányos anyára; mert
4440 13 | pedig visszabeszélik azt, a mit ő mondott el másról.~
4441 13 | ilyent nehéz volt kinézni a háztól, mindig biztatta
4442 13 | háztól, mindig biztatta a másikat.~- Mért nem adod
4443 13 | magyarán volna megmondva; hanem a ki már ennyit vár, nagyon
4444 13 | meg is untam ám már ezt a világot.~- Hisz, még csak
4445 13 | azért ballagva is elértem a nyolczvanat, hát te hány
4446 13 | No, akkor lódulj innét a férfiakhoz, ... mondja nevetgélve,
4447 13 | beszédem, lehullott, mint a csillag az égről, körutját
4448 13 | még ilyen.~Nem érte meg a vasutat, gőzhajót: hanem
4449 13 | vasutat, gőzhajót: hanem a kik aztán megérték, szóljanak,
4450 13 | nekem igen tetszett, midőn a férfiak ugy sirtak fölötte,
4451 13 | az emberek, hadd törje ki a nyakát, hisz ma már a "Miatyánk"-
4452 13 | ki a nyakát, hisz ma már a "Miatyánk"-ot is ugy magyarázzák,
4453 13 | magyarázzák, hogy az orvosnak a "mindennapi kenyér" alatt
4454 13 | érteni és lábtörést, vagy a mit drágábbért gyógyitanak.
4455 14 | mondja, nem akarom zavarni a megszokott elnevezést. Debreczenben
4456 14 | s mint katholikus ifju a református diákokkal csak
4457 14 | békesség lett végük, és Simonyi a kálomista diákokkal olyan
4458 14 | barátságot kötött, hogy még a református imaház tornyába
4459 14 | mindenki saját magáról, hogy a gyerek inkább megosztozik
4460 14 | utolsó falat kenyerén, csak a harangkötélen nem.~A harangozás
4461 14 | csak a harangkötélen nem.~A harangozás alkalmával egyszer
4462 14 | észrevette valamelyik diák, hogy a toronyórának lapja körül
4463 14 | tehát tudja mindenki, hogy a vásott nép azon tünődött,
4464 14 | tünődött, hogy miképp lehetne a verébfiukat megfogni? A
4465 14 | a verébfiukat megfogni? A mi annál nehezebb volt,
4466 14 | mondja valamelyik végig nézve a pajtásokon, kik a tervet
4467 14 | nézve a pajtásokon, kik a tervet nagy örömmel fogadták,
4468 14 | nagy munkát vállal magára, a ki a deszkán ki merne menni. -
4469 14 | munkát vállal magára, a ki a deszkán ki merne menni. -
4470 14 | Addig biztatták egymást a kimenésre, hogy egyik sem
4471 14 | már igen hihető volt, hogy a szépen kigondolt terv megbukik;
4472 14 | kiáltja amaz, látván, hogy itt a legkedvezőbb alkalom, midőn
4473 14 | Deszkát mindjárt hoztak a padlásról, és Simonyi maga
4474 14 | rendezte el, hogyan tartsák a deszkát, aztán leveté dolmányát
4475 14 | dolmányát és mellényét, hogy a verebeket ingébe szedhesse.~
4476 14 | verebeket ingébe szedhesse.~A deszkát kinyujtották, s
4477 14 | deszkát kinyujtották, s a szilaj gyermek vakmerőn
4478 14 | gyermek vakmerőn kilépett a deszkára, s a verebeket
4479 14 | vakmerőn kilépett a deszkára, s a verebeket egyenkint szedegette
4480 14 | egyenkint szedegette ki a fészkekből.~- Hány van már?
4481 14 | Hány van már? kérdik a pajtások.~- Nyolcz! ...
4482 14 | egyenkint rakván be ingébe a csiripoló madarakat.~- Adsz-e
4483 14 | nekünk? kérdi valamelyik, ki a deszka végét fogta harmadmagával.~-
4484 14 | Simonyi már tizig számlálva a verébfiukat. - Az irigység
4485 14 | Az irigység föltámadt a diákpajtásokban, s eszük
4486 14 | diákpajtásokban, s eszük egészen a verébfogásra veszett, s
4487 14 | s már ijesztgetni kezdék a pajtást.~- Ha nem adsz verebet,
4488 14 | adsz verebet, eleresztjük a deszkát.~- Még sem adok!
4489 14 | sem adok! kiabál Simonyi a tizenkettedik verebet számlálván
4490 14 | verebet számlálván meg, mire a pajtásokat majd megette
4491 14 | pajtásokat majd megette a méreg, s éppen azért a fenyegetés
4492 14 | megette a méreg, s éppen azért a fenyegetés is komolyabb
4493 14 | Nem adsz? kérdik megint a deszkatartók Simonyit.~-
4494 14 | Ha nem adsz, eleresztjük a deszkát.~- Azért sem adok,
4495 14 | kiált nevetve Simonyi; de a diákok megmutatták, hogy
4496 14 | ijeszteni is akarnak, s ez okból a deszkát egy kissé megbillentették,
4497 14 | elvesztette, s minthogy a három diák szintén megijedt,
4498 14 | szintén megijedt, elereszték a deszkát, mely Simonyival
4499 14 | deszkát, mely Simonyival a toronyból alázuhant.~Egyiknek
4500 14 | eszeveszetten rohantak le a lépcsőzeten, hogy kérdőre
1-500 | 501-1000 | 1001-1500 | 1501-2000 | 2001-2500 | 2501-3000 | 3001-3500 | 3501-4000 | 4001-4500 | 4501-5000 | 5001-5500 | 5501-6000 | 6001-6500 | 6501-7000 | 7001-7088 |