Rész, Fejezet
1 1 | aztán a bérről!~- Tedd te az első lépést; ha nem sikerül,
2 1 | segiteni kezdé.~- Légyen meg a te akaratod...~- Komám, itt
3 1 | eszük.~- Uram, áldassék a te világosságod!~- Inkább az
4 1 | szavakat irtad: "légyen meg a te akaratod"; a papirt zsebemben
5 1 | megesküdni, mielőtt a másikkal te megajándékoznád; - előbb
6 2, I | Peti, a szolga, "Zsuzsi! te szebb vagy, mint akárki
7 2, I | tanakodott a konyhában.~- Zsuzsi te, apád neki bicsakolta magát,
8 2, II | maga mondta feleségének:~- Te anyjuk! álmomban papot láttam!~-
9 3, I | Micsoda vezér volnál te? mondja szelidebben az anyja.~-
10 3, II | megholt asszony mellett; hát te mit látsz?~- Semmit, - mondá
11 3, IV | ölszámra takarított haza.~- Te sem láttál senkit? - szólt
12 3, V | árulkodónak mondják.~- Maradj te csak veszteg, megférsz amúgy
13 3, VI | csak nem vénül meg itt a te kedvedért.~- ... Erre nem
14 3, VII | az esküdttől is hallom, te, meg ez a kis lány, nem
15 4, II | barátomat megszólitám.~- Te! - mondtad már ennek, hogy
16 5, VII | a nyulat, úgy érzi meg a te szaglásod az idegen tárgyat.
17 5, VII | mennyire megrohanják?~- Hát te tatárszemű kópé, - mondja
18 5, VII | ládába ha tetszik?~- Hát te goromba paraszt, minek a
19 5, VII | magadét tudom fölszedted, te fösvény ördög, - hanem nekünk
20 6, I | férne beléd akkora kenyér, te szennyes? - szólt az öreg
21 6, I | semmi közöm hozzá.~- Te vagy itt, hát neked mondom, -
22 6, I | gazdának kiabáljak, akár a te füledbe: mindegy.~- Pedig
23 6, I | olyan legényt, mint te, nem hogy félnék tőled,
24 6, I | agyarkodva Jancsi, - ne félj, te is kiférsz nemsokára azon
25 6, I | én azt először, csakhogy te most hallod.~- Hát kend
26 6, III | válaszolt a leány.~- Hanem te elkergettél mást úgy-e?~-
27 6, III | kend, ... a mit mondott.~- Te is hallottad? - kérdé Ferkó.~-
28 6, V | feje tetejére kapott.~- Te vagy az! - mondja Ferkó
29 7, III | van Lea, a lányunk, - a te szolgálatod bére. Jákob
30 8, II | kend, mig az megvallja.~- Te asszony! - riadt föl a gazda.~-
31 8, III | nyujtózkodtam érte.~- Szegény pára te, hát mióta voltál árván?~-
32 8, V | meghallotta volna, a mit te mondtál?~Ránézett a lány,
33 8, V | kiált az ember, - s ha te, vagy lányod leveszi, verjen
34 8, V | hát érje kend be vele! te meg menj ki! - szólt közbe
35 8, VIII| anyja mellett állt.~- Eztán te lesz gondviselőnk, mondja
36 10 | a két gránátos:~- Marczi te! ... de jó volt az a fáczán.~-
37 11, II | egyszer.~- Megbánom? - ha a te szegénységedet nem bántam,
38 11, II | aludni sem tud, ... nem tudod te még azt, hogy a gazdag ember
39 11, III | üsd le...~Mondd, hogy te czimeres úr vagy, ha nem
40 11, III | ott is meg legyen irva a te méltóságod.~Mondd: fia vagy
41 11, III | ember a Dunába dobál. Oh, te egészséges faj, melyről
42 11, III | el, - dicsekedjél, hogy te az erényt megveszed! úr
43 11, V | tetszik. Ember! ember! aztán te érted halt meg egyszer Krisztus?~ ~
44 12, III | Mit felejtett el kend?~- Te bizony nem szólnál az embernek, -
45 12, III | mondanám meg? mit törődöl te az én mondásommal, jobb,
46 12, III | ezen a világon sem látsz te engem soká.~- Aztán ezt
47 12, VII | fürészeltem be, hallja kend?~- Nem te, fiam, én fürészeltem be,
48 13 | prédikácziókat tartott.~- No, te, vásott diák, haza hozott
49 13 | egyet Schnellerné, tudod-e, te, kölyök, hogy szegény apád
50 13 | sváboknak, hogy többet ért, mint te, meg ahány diák itt van
51 13 | benyul köténye zsebébe.~- No, te, kölyök, ... folytatja megint
52 13 | megint a beszédet, - ha te jól nem tanulsz, és apád
53 13 | néha előkapta a férjeket.~- Te, Pista! ... szólitja meg
54 13 | egyiket, ... búsul ez a te asszonyod? hallom, még jóravaló
55 13 | férfit egyedül kapta. - Te, Pista! ... folytatja odább, ...
56 13 | divatos eszeveszettség.~- Te Panni! ... fösvény asszony
57 13 | Panni! ... fösvény asszony a te anyád!~- Miért gondolja,
58 13 | a gyanusé volt fehér.~- Te vagy a kenderlopó! - Támad
59 13 | mert ha belehuztál volna, a te ujjad is olyan fekete volna,
60 13 | mint a többié; de minthogy te nem tetted, azaz, hogy nem
61 13 | egymást?~- Bolond Istók, te, ... megöleltük, megcsókoltuk
62 13 | lánynak azt mondá:~- Hallod-e, te leány? nagyon válogatsz,
63 13 | férjhez a lányt.~- Hát, te, vén kamasz! szólitja meg
64 13 | pedig volt felesége, hát te mit félsz? az kellene, hogy
65 13 | elértem a nyolczvanat, hát te hány esztendős vagy már?~-
66 14 | tudom, édes jó barátom, hogy te azt miért érdemletted meg,
67 15, I | nélkül nem hagyhatok! Hát te miért nem irsz gyakrabban? -
68 15, I | vagy valami manó? vagy tán te nem eszel, nem iszol? -
69 15, I | nemzetségemnek ivadéka, vagy akár te - külföldi után sóvárog,
70 15, I | drága urambátyámat!~- Ha te nem jössz, istenadta rossz
71 15, I | álmodtál? - ejnye no... te, öcsém, én is mindig olyan
72 15, I | viseli mindennek.~- Hát te remete akarsz maradni, vagy
73 15, I | már az eszem is elhagy, te mégsem hajolsz a jó szóra.
74 15, I | Barabás?~- Az az: Barabás; - te öcsém; olyan gyöngy két
75 15, I | oda ám - két kézzel... de te azt gondolod, nekem; ne
76 15, I | bolondot akarsz belőlem üzni, te és férj? és fiad volna?~-
77 16 | gyökeréig hajtja: hát a te munkádat?~* * *~Ott állt
78 16 | mikor kikiált a konyhába: te asszony, verjen meg az az...!~
79 16 | Szerelem, szerelem, néma a te nyelved, ... de jó az a
80 16 | Pista.~- Kimenjek érted te! ... bőgött egy nagyot elkeritve
81 16 | gombóczos kanalát.~- Gyere be te Örzse! - riadt a konyha
82 17 | egyetlenegyszer kiváltottuk volna. - Ó te elfajult nemzedék, mit mondana
83 17 | feküdni, mert megfagyok! Várj te kölyök, várj; majd adok
84 17 | Nem gyanitja, hogy a te köpönyegedre előlegezett
85 18, 2 | Kedves hugom, a mint látom, te elfeledted, mit fogadtál
86 18, 2 | korán indulunk Badacsonyba te is velünk jössz!~- Nehezen
87 18, 3 | hegedüsnek:~- Hallod-e, te, Ferkó, búsultál-e már valaha?~-
88 18, 3 | legjobb, - mondja Horváth. - Te ugy is a szomszédban hálsz.
89 18, 4 | rozsdától?~- Jaj, bajos te veled beszélni. Mindjárt
90 18, 4 | engedetlen leány, - látom, te már a nyakamra akarsz vénülni,
91 18, 4 | most ki nem szalasztalak, te kis csacska feleselő! Magad
92 18, 5 | kedves fiam - hanem, hogy te érted-e? azt magam is kétlem.
93 18, 5 | más hallgatta: érted-e, te, boldogtalan gyermek?~-
94 18, 6 | Mulatságos gyülekezet,~ Te rabságom kezdete.~Ott tudtam
95 18, 6 | Kedves honom, tégedet!~Te, kit mindig sziveltelek,~
96 18, 7 | szabad tudnom a dolgot, te rossz leány? - kérdi az
97 18, 7 | fehér.~- De édes fiam, - a te köpönyegeden van ennek a
98 18, 7 | karján tartva.~- Aztán mégis te biztatsz, hogy vegyek helyette
99 19, III | szóla közbe a lány.~- Ha te megférsz benne hugom, -
100 19, III | helyett.~- Jól van öcsém, te még legényember volnál...
101 19, III | hevenyében énekeltem:~Hallod-e te háznak ura,~Idegen jött
102 19, IV | lapáton jár.~- Jár ám a te lelked! - kiáltja idább
103 19, IV | kárvallott czigány.~- Nem is a te károdat beszélik, szép öcsém, -
104 19, IV | öcsém, - hanem azt, a mit te csináltál másnak.~- Bátyám! ...
105 19, IV | itt locsognak, hanem talán te is megrághatnád, a mi nyelvedre
|