Rész, Fejezet
1 2, I | eltévedtem, mint sok mások, kik akkor látják, hogy a korcsmapadon
2 2, II | közé legyintett, nem volt akkor se fagy se sár, mentünk,
3 2, II | is elvihetném. Zsuzsika akkor kezdett kikupállani, neki
4 3, I | merni a tányérába, még csak akkor vették észre, hogy nemcsak
5 3, II | rohant be az ajtón, még akkor is azt kiabálta; találtam!
6 3, III| mondva csinálta volna, mert akkor nem ilyen szükre szabta
7 3, III| ha közel állunk hozzájok, akkor látjuk, hogy abban a jó
8 3, V | azt a pénzt? mert az arany akkor sem járt-kelt úgy bitangjában
9 3, VI | lány.~- Meg hol leszünk mi akkor? - sóhajt a legény.~- Ki
10 3, VII| katonának valót; nem kérdezték akkor, ki vagy? mi vagy? ha egyetlen
11 3, VII| esztendőre szegődött, ... akkor állt ki a glédából, mikor
12 4, I | midőn a kenyeret emlegeti, akkor is a pecsenyét érti.~Végre
13 4, II | nevemet is említve, mely akkor már néhányszor nyomtatásban
14 4, II | barátommal az utczán valánk, akkor kérdem:~- Hát mondtam én
15 5, II | éjen hegedültette magát.~- Akkor az igaz, hogy kitánczoltam
16 5, II | negyven pengőt adott?~- Az akkor volt.~- Hát tegnap, mikor
17 5, IV | porczikád se látszik ki: akkor elviheted.~- Igazán? - kérdi
18 5, V | hogy az enyémek.~- Igen, de akkor inkább fülön fogtam volna
19 5, VI | ha a kezéről beszél, mi akkor a lábát huzzuk; tökéletesen
20 6, I | a tacskó hazudott, hanem akkor lesz a tarisznyaszijnak
21 6, I | vagy hogy igazat mondott, akkor pedig kitelt az esztendőd,
22 6, I | magának vagy negyvenet, s akkor is még maga mondaná neki:
23 6, I | mondhatom, - pedig éppen akkor látta meg Ferkót az ablakon
24 6, I | Ha mindent tud édes apám, akkor azt is tudhatja, hogy én
25 6, II | is megemelintvén, s éppen akkor ment el mellettük Kántor
26 6, IV | Meghallgat, uram! - mert az Isten akkor van legközelebb hozzánk,
27 6, IV | vélé a biró - mert csak akkor lesz ám meghurczolva a becsülete,
28 6, IV | látták mikor lehajolt, és már akkor is azt mondták, hogy bizonyosan
29 7, III| derültebb képre is akadunk.~Még akkor élt az ügyvéd, élénk munkásság
30 7, IV | állíthatná az ember.~Még akkor sem tudott mozdulni, mikor
31 8, III| vendéghivót küldeni, még akkor is megkérdezte: Itthon-e,
32 8, III| enned sem volt elég?~- Azt akkor megszoktam hamar, nénémasszony, ...
33 8, V | mondja vidámabban amaz.~- Akkor én megyek el, Örzse! Áldjon
34 8, V | hosszát, szélét a szobának.~- Akkor én is megyek.~- Hová? kérdi
35 9, I | üresen három napig sem.~- Akkor már csak megvallom, méltóságos
36 9, II | angolt, fiának, Pálnak, az akkor már londoni követnek jó
37 9, III| Batthyányi birtokára, hol atyám akkor gazdatiszt volt már, és
38 9, IV | tömegeket visszaverni, még akkor is mennyi menekült vissza.~
39 9, IV | baromfikereskedést üzött akkor is már Bécscsel, s igy nagyon
40 9, VI | mely repül, és igen gyakran akkor éri az öldöklő golyó, midőn
41 11, II | Kitagad, ... azt mondja, ... akkor aztán nem lesz "édes fiam",
42 11, II | szegénységedet nem bántam, akkor a magamét még úgy sem bánom.~-
43 11, II | Budai.~- Hát én nem tudnék akkor is keresni annyit, a mennyi
44 11, III| találni pedig talál.~- Akkor bizony jobb lesz, ha megetetünk
45 11, III| hogy dicsekedhessél épen akkor, a midőn erdőkerülőd megzálogol
46 11, V | hogy szeretem?~- Azt.~- De akkor hazudom ám édes apám.~-
47 12, II | ha tizet kapunk, a mint akkor én előre is megmondám, és
48 12, II | most tudja meg, hogy már akkor elment, mikor kendnél betette
49 12, IV | úgy némely ember éppen akkor bolondul valami fiatal leányba,
50 12, IV | volna lopni, Ferencz gazda, akkor az ablakon másztunk volna
51 12, VII| éppen midőn az Hollót lesé, akkor ért a kert keritéséhez.~
52 12, VII| megadva ballagott, csak akkor állapodott meg, mikor az
53 13 | is legyen fogalmam, a mit akkor kapnék, ha rossz hiremet
54 13 | hét mulva el jő, nojsz, akkor meszeltek, sikáltak, tisztogattak
55 13 | fényét.~- Más világ volt akkor, kedves öcsém, násznagyomnak
56 13 | mégysz; ha pedig meglódul, akkor is ne rántsd vissza erőszakkal,
57 13 | állhassunk ki vele.~Voltak akkor is gyöngeségek, még pletyka
58 13 | majd megnő az ő lánya is, akkor pedig visszabeszélik azt,
59 13 | tizenöt esztendővel.~- No, akkor lódulj innét a férfiakhoz, ...
60 14 | református diákokkal csak akkor került össze, ha verekedni
61 14 | szerencsésen visszanyargalt.~Éppen akkor ért haza, mikor pajtásai
62 15, I | találjuk meg a nyelét, lesz akkor öröm Palánkon.~Ekként beszélgetve,
63 15, I | esztendeje nem láttuk egymást; akkor is úgy futtában a fehérvári
64 16 | az ő történetét.~Előkerül akkor ezen beszédben a felesége
65 16 | de majd máskor mondja, - akkor is csak ugy sugva.~Hohó!
66 16 | hegedült, melynek a nótája csak akkor hallatszott, mikor maga
67 16 | találok.~- Találj is, mert akkor én keresek egyet, néked
68 16 | fordult az ablak felé, éppen akkor üritette a lány a lisztes
69 16 | nem hiszem - mondja Pista, akkor támasztván helyre a keresztet,
70 17 | mekkorákat hazudni szokott, tudom akkor ez életben könnyen fütyörészhet, -
71 17 | bizonyságunk; de hisz szerencsénkre akkor sem beszélt ám, mert ha
72 17 | regrutát végig tapogatta, ha ez akkor elkiáltja magát, hogy már
73 17 | retiráltunk.~Még ez mind akkor történt meg, mikor már Széchenyi
74 17 | Hej, maga kópé, hisz akkor most gyertyánál kéknek látszanék!~-
75 17 | alulról felnéztünk, még akkor is a záron volt a keze.~-
76 18, 1 | szóra tűzbe vetnének; de akkor nem az udvariasság határozott,
77 18, 2 | bundáikkal takaróztak; lefeküdtek akkor, mikor a czigány elhagyta,
78 18, 3 | nagyon kevesen lesznek már akkor magyarok, mikor megint elfeledik.~
79 18, 3 | Tehát feledjen el.~- Még akkor sem tudnám megigérni, ha
80 18, 3 | elengedem e sétát.~- De mi akkor egyedül maradunk, - magyarázza
81 18, 3 | atyafiság lesz a dologból? tehát akkor még joga is van a Kisfaludy
82 18, 5 | történhetett; mert éppen akkor este kerestem a kocsist
83 18, 5 | kedves apám. Tehát a mit én akkor mondék, Róza is megtudta;
84 18, 6 | annyi távolságra, s még akkor sem a viszontlátásnak édes
85 18, 6 | remélt még, kivált pedig akkor nem, midőn tapasztalta,
86 18, 7 | vettem, öcsém.~- Jaj, ha akkor találkozott volna az öreg
87 18, 7 | akarja tudni a leány, - a mit akkor mondott Kisfaludy, kinek
88 18, 7 | most sem tudja, kinek szólt akkor.~- De hát nekem lett volna
89 19, I | otthon voltam - bakter!~- Akkor kereste ezt a két szép sárga
90 19, I | két szép sárga lovat!~- Akkor is, meg nem is, a mint veszi
91 19, II | neki eresztette, szólhatott akkor az orgonának valamennyi
92 19, II | azért mondtam, hogy már akkor is milyen zajt tett, ha
93 19, II | apámnak ha jó kedve volt, akkor ereszd neki! a mint kifért
94 19, II | kutyának.~- Hát mi baj érte akkor?~- Baj ám, - mikor a maga
95 19, III| hanem én szemközt voltam akkor a leánynyal, pedig azon
96 19, III| és a tenyerembe néztem, akkor láttam, van két erős markom,
97 19, IV | biró uram boros észszel akkor éjjel kikomponált, hanem
98 19, IV | kóczba verte a fejét, néztük akkor egymást, s a mit szóval
99 19, IV | hortyogást tenné a fülével, talán akkor a miatt majd bátran beszélhetnénk.~
100 19, IV | az a vén asszony, nekem akkor bátran a fülem is rághatnák,
101 19, IV | Ilyenkor aztán néha csak akkor láttam a leányt, mikor a
102 19, IV | nem jövök a tolvajnyomba, akkor aztán menjen rám a panasz.
103 19, V | érkeztek és a szekér megállt, akkor felébredtem. - és azt gondoltam,
|