Rész,  Fejezet

 1     2,  I   |          ládafenekén, ámbár az anyjuk mindig a ládán kotlott, és minden
 2     3,  I   |          gyerekek is tudják, ... hogy mindig lop, aztán azt gondoltam
 3     3,  IV  |                               IV.~Még mindig egy helyben tátogatott a
 4     3,  V   |            gyerek, - ez a Sánta Ferkó mindig lop, isten bizony.~A kis
 5     3,  V   |        megmaradt ugyan a csöndes hire mindig, de egyéb baj nem lett.~
 6     3,  V   |               forrott az indulat, még mindig nyomta lelkét a régi történet,
 7     3,  VI  |              egy szót sem szóltak, de mindig összenéztek.~- Miről beszéltetek
 8     3,  VI  |               a lány nem marad nálunk mindig? - kérdé Peti a leányra
 9     3,  VII |            várt vendég volna, a hajdú mindig jobban látszott valamit
10     4,  I   |             szépen elballagtam, hanem mindig kivül maradtam a padon.~
11     4,  I   |        tanulmányommal s a hölgyet még mindig az ablak előtt láttam, gondolkozni
12     4,  I   |              a - leczkét.~A hölgy még mindig az ablaknál van, s észrevettem,
13     4,  I   |               rossz diák vagyok, hogy mindig ugyanazon egy könyvet tanulom,
14     4,  I   |         válaszolék ostoba képpel, még mindig azon töprenkedve, hogy köszöntöttem-e,
15     4,  II  |              sem mondtad, hanem a nők mindig el fogják hinni, hogy láttuk
16     4,  II  |               öt-hat óra közt a hölgy mindig az ablakban könyökölt.~Messziről
17     5,  II  |         kapott a szóba - ha nem bujná mindig azt a ménkü sok könyvet,
18     5,  II  |             ugrál, - szomszéduram még mindig azon utolsók közt van, kik
19     5,  V   |          kelendősége lesz a könyvnek, mindig tehetségesebb emberek következnek.~-
20     5,  V   |            bajom nem volt.~- De ha ez mindig igy tart?~- Most már nem
21     6,  I   |        földhöz a gyereket.~- János is mindig ekkorát vág, morgott a gyerek
22     6,  I   |                  de felét a kenyérnek mindig az árok mellé dobálja kend,
23     6,  I   |           teszi.~Az a lány is, mintha mindig az udvarra küldözgetnék,
24     6,  I   |               engem, nem azt mondta-e mindig: Vicza! meg ne mondd anyádnak.~-
25     6,  II  |             fizetném a stólát.~- Csak mindig tréfál a gróf úr, - nevete
26     6,  II  |          leszek az egyik keresztapjuk mindig, ... ha már földesura nem
27     6,  V   |           átesik, - az ilyen egy eset mindig csak a magyarnak a becsületét
28     6,  V   |               ki fogja be a száját?~- Mindig baj ez, Ádám apánktól szakadt
29     6,  V   |             miatt nem fért volna meg, mindig ide s tova járt a szeme,
30     7,  III |          akarjon az ember?~Az időknek mindig meg voltak saját fogalmaik:
31     7,  IV  |              más is vissza kivánja!~- Mindig tréfa, mindig tréfa, ifiur, -
32     7,  IV  |              kivánja!~- Mindig tréfa, mindig tréfa, ifiur, - hanem mondjon
33     7,  VI  |               uram! ne járjon az esze mindig a pénzen, - mondja Sándor, -
34     7,  VI  |                Ágneskám! ezen a napon mindig jó kedvü volt.~- Annál rosszabb
35     8,  III |               minthogy Tamási Pál még mindig a falu házánál van, azt
36     8,  IV  |             egy kurta "Jó napot" után mindig kapott elegendőt.~- Majd
37     8,  VIII|              utolsó napjaiban szegény mindig Kereszteséknél volt; s a
38     9,  II  |         hármat is lel, s ilyenkor nem mindig tanácsos a megtámadás; mert,
39     9,  II  |             jogot, s annak megtámadói mindig akadnak; tehát akad olyan
40     9,  III |            nagy vadászatok alkalmával mindig a legbensőbb kört foglalá
41     9,  III | következésképen angol is elég, s ezek mindig legtovább maradtak Ozorán.~
42     9,  IV  |               le a baranyai hegyekig, mindig az Eszterházy herczegféle
43     9,  V   |           nagyobb körbe szoritva volt mindig.~Szarvas és dámvad volt
44     9,  V   |               eleinte ritkábban jött, mindig nagyobb élvezet volt a kitörő
45     9,  VI  |     mutatkozik, a ravaszabb állat még mindig tájékozza magát, s hagyja
46     9,  VII |           Ignácz, derék magyar gazda, mindig meg legyen hiva, mert neki
47    11,  III |             ételét, a hajas burgonyát mindig maga sütötte, s ilyenkor
48    11,  III | el-elfeledkezének, ... egy-egy szóval mindig megszaporodott a beszéd, ...
49    12,  II  |         reszketett, hanem az az egyik mindig Holló Péter vala.~Egyszer
50    12,  II  |              dolgom van, - felel amaz mindig gyorsan lépegetve; mert
51    12,  II  |               kendnek.~3-or. Kend azt mindig tudja, hogy ki a megszorult
52    12,  IV  |              a sok közül, a minek más mindig hasznát veszi.~Örzsének
53    12,  IV  |              Talán baj van? kérdi még mindig bámulva a házi gazda.~-
54    12,  V   |            alól a legényt, s minthogy mindig leselkedett, tudta, hogy
55    12,  V   |           utjába, hanem az én szómmal mindig a tied lesz.~Azt mondják,
56    13       |              uradnak csak nem adhatsz mindig gombóczot; mert utóbb a
57    13       |              az anyai korda alól, nem mindig hajlandó.~Jól tudta ezt
58    13       |               igazság volt, azt pedig mindig igen nehéz eltagadni.~2-
59    13       |             sánta, nem béna, (a férfi mindig elég szép, ha valamivel
60    13       |                mondja asszonynéném, - mindig hallottam: Kis lányos asszony
61    13       |          nehéz volt kinézni a háztól, mindig biztatta a másikat.~- Mért
62    14       |        nyargalának a vad fiu elől, ki mindig harsány lármával csapott
63    15,  I   |             czéltalan jártam át a még mindig élénk utczákat. A népet
64    15,  I   |               vártam; a mult hetekben mindig urambátyámról álmodoztam.~-
65    15,  I   |          ejnye no... te, öcsém, én is mindig olyan furcsákat össze-vissza
66    15,  I   |             álma, az se teljesedik be mindig... az is hazudik... haszontalanság
67    16       |            őkelmének, hogy toldalékul mindig hozzá vetett egy-egy kanász
68    16       |             volna őket a gyalog utra, mindig együtt jöttek haza; néha
69    16       |              sarkához került a szeme, mindig azt mondá, hogy: megvan!~
70    16       |            tele a zöld korsót vizzel, mindig ivott. Tudta a lány, hogy
71    16       |           nehogy elmaradjon. Ilyenkor mindig azzal vigasztalta magát,
72    16       |      szánkázás! A mint szóhoz kapott, mindig csak azt nyögte: Jaj Istenem,!
73    17       |               rózsás kertbe", melyből mindig imádkozni szokott, beleragasztottam
74    17       |         nélkül úgy járt a kéz, mintha mindig ellenséget vágna. A ki tehát
75    17       |         kiálta be Náni.~- Gaz kölyök, mindig csavarog, valahol bizonyosan
76    17       |           nekem is van egy diák fiam, mindig azt hazudja, hogy nem dohányzik,
77    17       |            ilyen komoly pillanatokban mindig hátra nézett; pedig de nagyot
78    18,  1   |       köpönyeget kellett volna venni, mindig egy új polgár köszöntött
79    18,  2   |        följárat elejéhez értek, a még mindig fönn álldogáló testőrtiszt
80    18,  4   |            nyakadba; hanem, látod, ha mindig itthon ülünk, Isten ugyse,
81    18,  6   |               honom, tégedet!~Te, kit mindig sziveltelek,~   Nyisd meg
82    18,  6   |             hasonló esetekben szokás, mindig akad egy-két fáradhatlan
83    19,  II  |           hagyján, mert a plébánosunk mindig csititotta édes apámat,
84    19,  II  |           kullogott az országúton, de mindig olyan messze a mészárostól,
85    19,  III |           asztalt verte, s ugyanakkor mindig azt bizonyitgatta, hogy
86    19,  IV  |           mert a másikat óráról órára mindig ébren hagyja: az - édes,
87    19,  IV  |           attól a háztól napról-napra mindig odább megyek. Kicsináltam