Rész, Fejezet
1 2, I | a parasztot, de zsirját mégis megeszi.~Nem akarom nyájas
2 2, I | szorgalma és a nélkülözés mégis folytonos jólétben tartá
3 2, I | szemét behunyná az ember, mégis elég jó kilátás lenne.~A
4 2, I | feleségét nem veri meg, mégis Petinek adja lányát. S mindezeknek
5 2, I | kérjenek, az igazi róka mégis legutoljára marad; mert
6 2, II | hogy nyulat les, rókára lő, mégis mást talál. Az öreg asszony
7 3, V | Helyrehúzódtak a gyerekek, de mégis félszemmel az arany után
8 3, VII | nézett, csakhogy a bor miatt mégis elfogta az álom, a mit Ferkó
9 3, VII | elaludtam, valaki kivette.~- Mégis az lesz a biró fia, a kit
10 4, I | mint maga, hanem most már mégis van szeretőm, még pedig -
11 4, I | letérdepelni szégyeltem, hát hogy mégis a jó isten is megelégedjék
12 4, I | mintegy átgondolva, hogy mégis látszik ki belőlem valami,
13 4, I | pedig egy kis füllentésért mégis elég imádság, a mennyit
14 4, I | kivülem más embert nem lát, és mégis minduntalan újra fésüli
15 4, II | szebb?~Hat év alatt annyit mégis változtam, hogy ezen beszédekre
16 4, II | kendő hull lábam elé.~Annyit mégis észrevettem, hogy fölülről
17 5, I | megkérnék az árát.~- De hát mégis mit csinál inkább?~- Búsulok! -
18 5, IV | nem látna-e valamit, a min mégis megalkudhatnék az úrral.~-
19 5, V | Tizenöt év óta, barátom.~- Mégis jókora lehet az a könyvtár.~-
20 5, VIII| iródiák, - hanem annyit mégis mondok, hogy ha azt akarják,
21 6, II | leány őt szereti csak; de mégis félt, hátha talán amazt?~
22 6, IV | köröm alól is kifeszitem, mégis meglesz.~- Talán könnyebben
23 6, IV | Lehetetlen hinnem, gróf úr, de mégis irtóztatóan félek, mert
24 6, IV | könnyebben kiderülne, ha mégis ártatlan.~- Tisztelendő
25 7, II | kérdi a nő.~- De talán mégis rosszkor választám a pillanatot?~-
26 7, VII | Varjas, hogy a gombolyag mégis megvan.~- Meglátom, mi van
27 9, I | melyek azt mondják, hogy de mégis haza szokunk; magunkét ismerni
28 9, I | vad után; de a vég s czél mégis el van érve, mozgást csinált,
29 9, I | szokatlan küzdelemben fáradván, mégis erősödött.~Lehetetlen volt
30 9, I | mindene készen van, azért mégis meg kell neki lenni, s én
31 9, II | szentségét, az orvadász vétkét mégis legalább a bocsátandók közé
32 9, III | lovat megégve, megfulva és mégis rendben találva, mintha
33 9, III | Azon tűz óta az istállók mégis némileg elkülönittettek,
34 9, IV | törekedjék.~Hasztalan volt mégis az elővigyázat; mert néha
35 9, VI | Felel a kérdett.~A herczeg mégis meg akarván győződni, a
36 9, VI | bornak árát emeljék föl.~Mégis oly nagy volt a zaj, hogy
37 9, VII | szórakozást; azonban a zene mégis néma maradt.~A beteg észrevette
38 9, VII | hogy a nagy erdőségnek mégis valami hasznát vegyük?~ ~
39 9, VIII| Naponkint 2000 hajtó kellett, mégis sok bajba került a szarvasoknak
40 9, VIII| szállitáshoz 728 ló kivántatott, mégis egy szarvas nem állta ki
41 10 | hogy Olaszország annyiban mégis hasonlit Magyarországhoz,
42 11, I | de a magáét bármennyi, mégis keveselli.~- Haha! - mosolyga
43 11, III | forintért sem adom.~- Talán mégis, megalkudhatnánk, tekintetes
44 11, IV | ki hitte volna?~- Aztán mégis meglett úgy-e? - mosolyga
45 12, II | erszényében, csakhogy neki mégis azon járt az esze, hogy
46 12, III | fertályig oda nem ér senki, hogy mégis meg legyen kezdve a beszéd,
47 12, IV | panaszolkodónak, hogy de ő mégis segit rajta, - már az majdnem
48 12, VII | képzeli oly élénken, mintha mégis látná.~Midőn a kertbe kiment,
49 13 | megbotoljék benne, a ki nem akar, mégis alig van benne több magyarság,
50 13 | volt vagy nem, csakhogy ő mégis tudta, mi köze van hozzá?~
51 13 | sem tudott németül, ... mégis megkérte a leányt.~Közbenjáróval
52 13 | hanem a szegény asszony mégis nagy siránkozással ment
53 13 | későn érjünk odáig; mert mégis undoritó, mikor egy nő piaczra
54 13 | magyar asszonyok erszénye) mégis alig lesz egy filléred!~-
55 13 | legyenek elásva a földben, mégis mindjárt kelendők, ha emberek
56 13 | temérdeket ártott; hanem mégis jobban vigyáztak arra is,
57 13 | megkérdezni; hanem neked én mégis megmondom, ma holnap nyolczvan
58 14 | hangzott el, csakhogy a háború mégis a diákokra nézve ütött ki
59 14 | tágult az ut, de a vőlegény mégis megijedt, és Simonyinak
60 14 | sültet.~- Na, de az már mégis megmaradhat szegényeknek?
61 14 | Simonyit azonban az angol mégis jól tartotta, mig nem aztán
62 15, I | hogy az ellenség ágyujával mégis szemközt nézzek, minden
63 15, I | urambátyám vásárlást tett!~- Hát mégis jól hallottam, mikor ipádról
64 16 | apostolok is mezitláb jártak, mégis oda jutottak, ahova kend
65 18, 1 | föltétellel, hogy esztendő mulva mégis vegyen Mihály úr egy újat,
66 18, 1 | a köpönyeget; hanem hogy mégis történjék vele valami, megint
67 18, 2 | mászkáljak utána! Ha már mégis szüret volna ott fönn!~-
68 18, 2 | vélte a teremtő, majd csak mégis bekötözik.~- Ember vagy,
69 18, 3 | volt kifogása; hanem inté mégis a fiut:~- Sándor, Szegedy
70 18, 4 | kilenczvenkilencz lenne a ráadás; mégis súlyba vetvén önmagát, nem
71 18, 4 | mert nekem ugy tetszik mégis, mintha nagyon eladó portékája
72 18, 5 | uralkodni magán; szemei mégis csak fölkeresék az uj vendéget;
73 18, 5 | hogy ez tán könnyebb baj mégis, mint mikor valakinek ágyugolyóval
74 18, 6 | élettel tusakodom,~ S élni mégis szeretek:~Fájdalmimmal nyájaskodom,~
75 18, 6 | Kinaimban telhetetlen,~ De őt mégis szeretem.~Egész létem vele
76 18, 6 | tapasztalta, hogy ismerősei mégis megtudták a viszonyt, s
77 18, 7 | Rózát karján tartva.~- Aztán mégis te biztatsz, hogy vegyek
78 19, II | emlegeti a jó istent, azért mégis elfeledünk reája gondolni!
79 19, II | közül. Aztán tudja isten, mégis oly szivesen mentem belé,
80 19, II | ki az egész faluból, és mégis oly barátságosnak láttam
81 19, IV | nagyságnyit is, hogy valamikép mégis beláthassak! Ilyenkor aztán
82 19, IV | Lábaimat éreztem is, nem is; mégis, hogy a tornáczban le ne
|