Rész, Fejezet
1 1 | Duna fenekére ugrom.~- Ez nagyon hideg megfontolás, urficskám;
2 1 | legszebb erény.~- Mártirnak nagyon vastagra hiztam.~- Hivalkodás
3 2, I | a mit itt-ott elmondok, nagyon is vastagon esik ki, - ne
4 2, I | tulajdonítsátok ezt vétkemül, kezeim nagyon hozzá szoktak a csapófához.~
5 3, I | szigorú anya nyakába, ki ha nagyon keményen fogta is a fiát;
6 3, V | szedett egy kis prédát, nagyon hitték, hogy ez nem igaz
7 3, VII | Benn volt a városban, ... nagyon megpirongatta a megyei alispán,
8 3, VII | vásárja nem volt, akkoriban nagyon sok francia aranya volt
9 5, I | tenni, nem is kell valami nagyon apró betűket válogatni, -
10 5, I | körme közé kerül ez a lap, nagyon jó lesz, ha az ökle alól
11 5, I | a fejében, - hanem nekem nagyon bizonyosan mondták ezt,
12 5, II | két agár és egy vizsla, nagyon fülelnek a gazda hangjára,
13 6, V | papom - mondja a gróf - nagyon szeretem, hogy olyan nagyon
14 6, V | nagyon szeretem, hogy olyan nagyon hiszi, hogy az a legény
15 6, V | egyforma, gróf úr.~- De nagyon rajtunk van a világ szeme, -
16 6, V | hogy miért imádkozzunk.~- Nagyon jól leszen ez így, gróf
17 6, V | mellett, kinek úgy látszik nagyon szorosan esett a helye,
18 7, I | Ágnes asszony, úgy látszik, nagyon félvállról vesz.~- Persze,
19 7, II | akar lenni, mondja meg, - nagyon hihető, hogy férjem ezt
20 7, IV | főnök e rablónak ügyelt nagyon is megunta. Még egy befejezetlen
21 7, IV | csakugyan ösmeri.~- Az ifiurnak nagyon jó kedve lehet, - mosolygott
22 7, V | fulni.~- Róza kisasszony nagyon szorgalmas!~- Dicsérni akar?
23 7, VI | kedve van, Ágnes asszony nagyon szórakozott volt, ruhái
24 7, VI | Eszébe jutott Sándor; és nagyon hitte, hogy a mátka jobban
25 8, III | Mondtam, hogy Tamási Pál nagyon megválogatta az embert;
26 8, III | szeresd anyádat; mert én is nagyon szeretlek, - mondja az asszony,
27 8, IV | mértéket; s minthogy már nagyon megszokta a pénzszámlálást...
28 9, II | vagy az alkalmazott csel nagyon sokat határozott.~Ilyen
29 9, II | urakat a biztosabb útra.~- Nagyon jó lesz! - Örvendenek a
30 9, II | lármát ütni, czivakodni nagyon röstellették volna a kocsiban
31 9, II | erdőn keresztüljárókkal.~Nagyon csöndes vérü ember lehetne,
32 9, III | iszonyu batárokhoz, sok évig nagyon érezék az ozorai tüzet.~
33 9, III | hanem ez egyszer a multra nagyon későn.~A lovarda ma is remeke
34 9, III | mondja az angol, - s én nagyon megköszönöm, ha megkapom.~-
35 9, IV | akkor is már Bécscsel, s igy nagyon begyakoroltak voltak a baromfi-hizlalásban.~
36 9, VI | Később a rókákat kopókkal nagyon üldözőbe vették, s az uraságok
37 9, VII | ember volt, s éppen ezért nagyon kedvelték az idegen urak.~
38 9, VIII| ezen évben a gabonának ára nagyon fölment, Kiss Ignácz adott
39 11, III | vegyen.~A fösvény ember nagyon ügyesen hazudik, ha pénzt
40 11, V | tessék.~- Ha kelmednek olyan nagyon tetszik édesapám, nem áll
41 12, IV | még mostan is adós, pedig nagyon kérik.~Majdnem egyenesre
42 12, V | horgasztá a nagy fájdalom, - nagyon megérezte, hogy apjában
43 12, VI | csinál.~Megsajnálta ugyan nagyon, hogy a fiú helyett az apja
44 12, VII | újra a legény, - mert látom nagyon erős munkába kapott kend,
45 13 | volna a szörnyü szorgalomra.~Nagyon, igaz, nagyon előre haladt
46 13 | szorgalomra.~Nagyon, igaz, nagyon előre haladt a világ huszonöt
47 13 | megvárta az időt, hogy valami nagyon korán vagy nagyon későn
48 13 | valami nagyon korán vagy nagyon későn ne jöjjön, s éppen
49 13 | feleségednek; mert ma már nagyon sokféle csecsebecsét árulnak
50 13 | ölnéd; hanem azt meg aztán nagyon is mondom, hogy ünneplőruhára
51 13 | mondá:~- Hallod-e, te leány? nagyon válogatsz, majd megbánod, ...
52 13 | hanem a ki már ennyit vár, nagyon megérdemli, hogy igy bánjanak
53 13 | üvegesek jégesőt.~De már nagyon megokosodunk, hisz most
54 14 | kiállná érette. Simonyi nagyon korán belátta, hogy a katonákkal
55 14 | francziák ezt megtudván, nagyon vigyáztak rá.~Simonyit azonban
56 14 | körülményből.~Az asperni ütközet nagyon megpróbálta a katonai bátorságot,
57 15, I | hozhatná ifju teins urat.~- Nagyon jól van! ülj le oda a székre;
58 15, I | szürkét, és most itt vagyok.~- Nagyon bölcsen tette kedves bátyám;
59 15, I | vannak a falon; ennek már nagyon örülök, helyesen van. -
60 16 | apját, minthogy éppen olyan nagyon ráérett a parancsolás.~-
61 16 | keresztfa, ... korhadt fája nagyon engedvén az időnek, tul
62 18, 1 | Mihály uram e kettős örömben nagyon boldog volt; fiának is örült,
63 18, 1 | föl, a minőt talált, s ha nagyon vizsgálgatta volna valaki,
64 18, 2 | Sándor, csak hadd fájjon. Nagyon jól gondolta ki az isten
65 18, 2 | fájdalmat; legalább, ha nagyon fáj a seb, azt vélte a teremtő,
66 18, 3 | először közszájra, ... és nagyon kevesen lesznek már akkor
67 18, 3 | ismétli Kisfaludy Sándor. - Ez nagyon sok lenne, s hogy a kisasszonynak
68 18, 3 | vén ember fiát is elvigye, nagyon vigyázott rá, s különösen
69 18, 3 | késedelemre; bennünket itt nagyon sokan látnak, s én felelős
70 18, 3 | veszem, aztán viszem.~- Nagyon jó lesz! - hagyja helybe
71 18, 4 | álmodta vissza, hol a különben nagyon is éles eszü leány hamarább
72 18, 4 | ugy tetszik mégis, mintha nagyon eladó portékája volnék kedves
73 18, 4 | sem jutottam hozzá valami nagyon könnyen; hanem azért tudok
74 19, II | mészárosnak, a kinek a kedve nagyon alább hagyott, a mint én
75 19, III | beszélni akarok, pedig olyan nagyon szerettem volna egy pár
76 19, III | Kicsiny ez a mi falunk nagyon, - szóla közbe a lány.~-
77 19, III | nem a kárért mondom, de nagyon szerettem volna, ha azt
|