Rész, Fejezet
1 2, II | uram, gondolja csak... édes apám volt a róka!~- Meglőtte
2 2, II | is fekszik bele. - Édes apám se fekszik ám többet maga
3 2, II | bortermést is, csak édes apám ne adja tovább a dolgot. -
4 3, VII| Hisz azt a levelet édes apám irta, - okoskodék Ferkó.~-
5 6, I | valaki mást is szeretni, édes apám? mondja meg inkább, csak
6 6, I | elhúzódott.~- Ha mindent tud édes apám, akkor azt is tudhatja,
7 6, III| süket is meghallotta; édes apám pedig az udvaron hallgatta,
8 6, III| melegedve Ferkó.~- Csak édes apám odaadjon! - válaszolt a
9 6, IV | vagyok.~- Nem igaz, édes apám, - tört be a lány, utána
10 6, V | magam is az vagyok, az volt apám, még a századik apám, meg
11 6, V | volt apám, még a századik apám, meg az a fiam is, - mert
12 7, III| irodába ment el.~- Kedves apám, magát szeretem! - mondja
13 8, II | Nincsen, hálaistennek, édes apám.~- De volt?~- Nem is volt,
14 8, II | volt?~- Nem is volt, édes apám, - felelt rá a lány.~- Lány,
15 8, II | mondtál neki?~- Semmit, édes apám.~- Most találja ki okos
16 8, V | menvén, várjon kend, mig apám hija.~- Örzse, nem tudok
17 8, V | Nem tudok, édes, kedves apám.~- Valld meg hát, szereted
18 9, III| egy kis történetet, mely apám és az ozorai ménesmester
19 9, III| eladó?~- Igen, - válaszolt apám, - még van száz palaczk.~-
20 9, III| Kész az alku! - mondja apám elütve az alkut, és délután
21 9, III| ménesmester a dolgot, s apám csak azt mondá:~- Ha megint
22 11, II | Csak a föld alá ne menjek, apám talán oda is utánam szaglászna,
23 11, V | azért azt mondja:~- Édes apám! tetszik kelmednek az a
24 11, V | hazudni is muszáj, édes apám?~- Ki mondja azt?~- Kelmed
25 11, V | De akkor hazudom ám édes apám.~- Hát nem veszed el?~-
26 11, VI | de azt mondja ám édes apám, hogy olyant vesz el, a
27 12, III| Hiába tagadnám, édes apám, most mondtam meg neki! -
28 12, III| megtartsd.~- Megtartom, édes apám! - mondja a fiú ünnepélyesen, -
29 15, I | melyekkel boldogult édes apám szokott urambátyámra puskázni,
30 15, I | s a fiu nemcsak névvel, apám emlékéül Mihálynak kereszteltetvén,
31 16 | kérdé nyersen az apa.~- Édes apám kend nekem! - mondá a lány,
32 16 | Soha sem tagadtam én azt apám uramnak, - mondja a lány,
33 16 | ott kinn?~- Nem tom'... apám uram... hebegé a leány,
34 16 | és a többi.~- Megyek édes apám, - felele a leány, s a konyhában
35 16 | válaszolt Örzse - mig aztán apám nem küldött, - sugá tovább,
36 16 | beszélé a leány - hogy édes apám férjhez akar adni.~Kevés
37 16 | Kihozta a lány.~- Minek ez apám uram, ha szánon megyen?~-
38 18, 2 | valami, nagyságos uram! Apám másként rendelkezett velem.~-
39 18, 3 | kinevessenek.~- Van eszem, édes apám, - mondja a fiu, - egyébiránt
40 18, 3 | vége lesz.~- Ne féltsen, apám; megállom a sarat, s ha
41 18, 3 | Csak egy szóra, édes apám.~- No! - mondja Szegedy,
42 18, 3 | hallgatta a hadnagyot.~- Édes apám, én a legboldogabb ember
43 18, 4 | itthon maradunk, kedves apám. Nem akarom, hogy azt mondják:
44 18, 4 | már valamit, kedves, jó apám?~- Az engedelmesség annál
45 18, 4 | ugy-e?~- Ej, ej, kedves apám, még ha idősebb volnék is,
46 18, 4 | Valakinek bizonyosan megigérte apám, hogy engemet elvisz?~-
47 18, 4 | maradni nem akarok.~- Kedves apám, vagy többet mondjon, vagy
48 18, 4 | Ne ugy vallasson, kedves apám, - mondja a leány mindinkább
49 18, 4 | vagyok arra, hogy tagadni apám előtt nem fogok.~- No hát
50 18, 4 | apa a leányt.~- Megigéri apám, hogy e meggondolatlan emberről
51 18, 5 | Ne mondja ezt, kedves apám! Én őt most is szeretem,
52 18, 5 | fiam?~- Badacsonyban, édes apám, mikor az a nagy zavar volt
53 18, 5 | lőporos békák, - tudja, édes apám?~- De már abból egy szót
54 18, 5 | komédiának.~- Jaj, kedves apám, bizony isten maga még jobban
55 18, 5 | ajtó mellett álltam, s édes apám köpönyegébe burkolózva sietett
56 18, 5 | hogy édes apámnak, édes apám pedig csak ugy kurtán felelt
57 18, 5 | köpönyeg közől?~- Igen, apám; nem emlékezik, hogy milyen
58 18, 5 | Most már értem, kedves apám. Tehát a mit én akkor mondék,
59 18, 5 | fiam?~- Összekészülök, édes apám, és követem tanult mesterségemet,
60 18, 7 | Engem meg elvisz édes apám, akár akarok, akár nem;
61 18, 7 | akarjuk.~- Csak annyit, kedves apám - akarja tudni a leány, -
62 18, 7 | apa.~- Egy ideig nem, édes apám, s nekem ezt Kisfaludy megigérte.~-
63 18, 7 | baloldali ülésben.~- Édes apám, - mondja Sándor némi tréfával
64 19, I | pénzért hát el is énekeltem. Apám, az isten nyugosztalja meg
65 19, I | tudtam billegetni; de a mint apám kiveszett közölünk, sokan
66 19, II | majd meghallja szegény apám hirét, - mert olyan énekes
67 19, II | nem volt, mint volt édes apám! Olyan hangja volt annak,
68 19, II | volna az úr, mikor édes apám maga litániázott, - aztán
69 19, II | gyermek is leste az édes apám hangját, mert a kalendáriomcsináló
70 19, II | módját, hogy a mint édes apám hangja jobban, vagy lassabban
71 19, II | szakad, - de ha szegény apám élne, volna mihez hozzá
72 19, II | falu, mert a mit szegény apám vastagon énekelt, én a mellé
73 19, II | adtam. Mondom tehát, hogy az apám után a másiknál lógósnak
74 19, II | szegény anyám elment az édes apám után, - magam pedig megmaradtam
75 19, II | valami nagy terhem, ... apám anyám azt hittem, hogy jó
76 19, III| magam mindene vagyok, sem apám, sem anyám, a többi meg
77 19, III| velem, ki vagyok, mi vagyok. Apám, öregapám, keresztapám,
|