Rész, Fejezet
1 2, I | bebordázta, mindazonáltal annyi egészséges vér folydogált
2 3 | igen töröm az eszemet; elég annyi, hogy megtörtént; s minthogy
3 3, III | fiának - menjünk odább - annyi itt az okos ember, attól
4 3, VII | tőle valami levelet, csak annyi legyen benne, hogy ez azon
5 3, VII | ötszáz forintot kap.~- Annyi, hogy már megvan, tekintetes
6 3, VII | meg.~- Tekintetes uram! annyi ideje, hogy hallgattam;
7 4, I | borzasan jöttem, és még annyi eszem sem volt, hogy a kapu
8 5, IV | Megadom az árát júl!~- Nincs annyi pénzed, hogy annak az árát
9 5, V | volna el, úgy nem volna annyi bosszúságom, míg így egyik
10 5, VIII| hogyha a tisztelt társulat annyi új szót faragott, legalább
11 6, III | Még nem mondta, de ma még annyi szó se fért ki belőle, hogy
12 6, IV | hogy elvesztette; pedig annyi volt az a pénz, hogy magunkféle
13 6, IV | mért nem jön utánam?~- Elég annyi fiam! - mondja a pap, holnap
14 6, V | ártatlan lesz, de a hirből elég annyi, hogy vénségére is megmaradjon,
15 6, V | szeme, - kedves papom, - annyi szomszédunk van, a ki azt
16 7, II | a kalapot, melyről éppen annyi volt lekefélve, mennyit
17 7, III | kiválasztani?~- Ön erre éppen annyi érdemmel bír, mint a többi, -
18 7, IV | éjszakába ölni, ha annak maradna annyi nyugalma, hogy egy kurta
19 7, IV | nincsen az irodában; mert csak annyi udvarisággal nyitott be,
20 8, III | Bajomat nem éreztem; annyi kéztül a bajt megszokhattam,
21 8, IV | nagy szuszszal Keresztes.~- Annyi is lesz, komám uram, hanem
22 8, V | már?~- Mit csináljak itt annyi ideig, azt tartom, úgy is
23 8, VII | vágányos helyen, ahány küllő, annyi darabra mállott szét.~-
24 9, I | vadászatokra elvinni, hol annyi száz, meg ezer szarvas van,
25 9, I | kiállja a versenyt, és még annyi áldozatot sem kiván a netalán
26 9, II | verje le lábáról. Ezért volt annyi vadlopó.~A mint egy nem
27 9, II | mennyit fizetett; hanem annyi bizonyos, hogy drága volt
28 9, III | valóban szokatlan valami volt annyi lovat megégve, megfulva
29 9, VI | VI.~Hol annyi vad szorittatott össze egy
30 9, VII | legalább is még egyszer annyi jövedelmet teremtenék elő.~-
31 9, VIII| a hálónak elvitelére is annyi szekér kivántatik. Egyuttal
32 11, I | tudja a számát.~Különbség annyi volt a két gazdag közt,
33 11, I | bankószámlálásban a keze is elfáradt, annyi eleséget adott el! hogy
34 11, I | a mit látok.~- Elég lesz annyi - felel amaz.~- No csak
35 11, III | apák rendesen még egyszer annyi idősek, mint gyermekeik!
36 11, III | vájkáljanak, de ők birnak annyi nyugalommal, hogy megkérdezzék:
37 11, III | s elválásról beszélni, annyi mintha viszont az öreget
38 11, VI | hogy elbujdosott, csak lesz annyi esze a fiának, hogy megházasodik
39 12, II | mondja Galamb István, még annyi időt sem hagyva, hogy amaz
40 12, V | előljárók, és elmondván annyi vigasztaló szót, mennyit
41 12, VII | az apai ház küszöbétől, annyi boldog órának emlékétől
42 12, VII | magát! - mondja a fiú - annyi embert megrikatott már kend,
43 13 | tejes fazékra negyedrész annyi öblögetőt használ, bizony
44 13 | lepényre sem öntök egyszerre annyi levet.~- Csak egy szót engedjen,
45 13 | lakott már hajdanában is; de annyi ember között rossz is akad
46 13 | áztatott kenderét ellopták.~Annyi vagyonért ugyan kár volna
47 13 | apádnak bizonyosan volt annyi esze, mint neked; annak
48 13 | regényeknek, melyek már annyi szerencsétlenséget tálaltak
49 13 | belőle valami, és utóbb annyi sem marad életükből, hogy
50 13 | azért ülsz itt mellettem annyi ideig.~Ez volt vele utolsó
51 14 | három diáknak nem marad annyi ideje, hogy összebeszéljenek, -
52 15, I | tag vagy-e? remélem volt annyi lélek benned, hogy erre
53 16 | nagy hatalmat, melynek elég annyi, hogy rongy munkádon az
54 16 | láthatatlan szelet, melynek nincs annyi megfogni valója, hogy megláthasd,
55 16 | nevében jött? szólt az asszony annyi bátorsággal, a mennyit az
56 16 | ujra kezdte a másikat, két annyi erővel... Még a talyigás
57 17 | de biz nem várt őkelme annyi időt, hogy valaki megehette
58 17 | farsangnak hét diák erszénye épen annyi, mintha hét ördögnek egy
59 18, 1 | asszony első gyermekében annyi örömet talált, hogy annak
60 18, 2 | szent-györgyi bandán kivül annyi bámész ember és apró gyerek
61 18, 2 | egyébiránt, ha kérdezték, annyi jogfönntartással élt, hogy
62 18, 3 | a badacsonyi szüreten, annyi vendég között, s olyan zene
63 18, 3 | nagyobb volt annál, hogy annyi ember itt a bolondját járja,
64 18, 3 | legkönnyebben megszökni annyi ember közöl?~Ezen tünődést
65 18, 3 | el, s a hány a czigány, annyi felé fut; erre oly nevetséges
66 18, 4 | körme közé kerül, hagy rajta annyi nyomot, hogy meglássék rajta
67 18, 6 | hazájától, panaszának tárgyától annyi távolságra, s még akkor
68 18, 6 | vigasztal; hanem gyötör, s annyi panasznak a magányon kivül
69 18, 6 | a következő nap legalább annyi enyhet adott a másiknak
70 19, III | magától is elhitte, mert csak annyi csepp józan eszük sem maradt,
71 19, III | szaván fogjam, talán van még annyi esze, hogy nem feledi el,
72 19, III | azért a lányért uram, kiért annyi hosszu éjszakán feküdtem
73 19, IV | szeretem én a leányt, nem annyi kár, mint a mi a háznál
|