Rész, Fejezet
1 2, I | hihetőleg maga is tudott valamit, hisz elégszer mondá néki
2 2, I | Szájady szeretett volna valamit aprítani a tejbe, Vakabit
3 3, I | van fiam, máskor is találj valamit, jó lesz ám az nekünk...
4 3, I | sokszor el sem hiszik, hogy valamit úgy talált az ember.~Anyjuk,
5 3, II | de mit akarsz?~- Láttam valamit.~- Én is láttam, mondja
6 3, III| gondolván, hogy a szomszéd Ferkó valamit elcsipett.~Azonközben hallatszék
7 3, III| hogy valaki talált volna valamit, pedig Ferkónak apja, anyja
8 3, III| a szomszédjának beszélt valamit, csakhogy ne kelljen meghallani
9 3, IV | kérdezte:~- Nem hoztak be valamit? vagy nem látta valaki,
10 3, IV | öltöztetvén a kis gyereket - hogy valamit elvitt volna.~Péternek az
11 3, VII| hajdú mindig jobban látszott valamit érteni, s egy másik hajdúnak
12 3, VII| hajdúnak a fülébe súgott valamit, a mire az rögtön elsietett.~
13 3, VII| itt volt, attól kérdeztem valamit, hogy ezelőtt tizennyolcz
14 4, I | csakugyan kellett volna valamit szólnom, és szerencsémre
15 4, II | keserves kínt, hogy most valamit mondanom kell; de míg én
16 4, II | váczi-utczában elvesztett valamit; éppen nagysád ablakai alatt.~-
17 4, II | azt, hogy vesztettem el valamit?~- Igazad van, soha sem
18 5, I | igaz, - hanem mondjon már valamit róluk.~- Igen érdeklik szomszéduramat?~-
19 5, II | Ha elunja magát az ember, valamit csak kell tennie!~- Igen,
20 5, IV | zsidó körülnéz, nem látna-e valamit, a min mégis megalkudhatnék
21 5, V | embereink ritkán olvasnak valamit, s ha olvasás közben hozzájuk
22 5, VI | ki, nekem is csúsztattak valamit a markomba, - s így azon
23 6, II | ki pingálva van.~- Mond valamit gróf úr! bizonykolá a tisztelendő
24 6, III| a leány jó formán, hogy valamit megtalált.~Jancsit úgy sem
25 6, IV | mondák is egymásnak, hogy valamit talált.~A csoport megállt
26 6, IV | biztatá a gróf is - tegyenek valamit, alig várom, hogy meghalljam
27 6, IV | hogy bizonyosan talált valamit, s a mi több, Jancsi előljáróban
28 6, IV | hogy ő látta, mikor a lány valamit fölvett.~Azt pedig előbb
29 6, IV | legalább addig beszéljen valamit, míg az eszemnek a másik
30 6, IV | hátha elvesztett a gróf valamit, megtalálhatja most.~- Utánatok
31 7, I | Hogy... majd... igérek valamit! Ezzel kiment az ajtón.~
32 8, II | hét ördögről" meséljek valamit, - hagyjuk azt anyjuk a
33 8, III| tele tál mellett is keres valamit, mintha a legjobb falatjából
34 8, IV | Keresztes komám.~- Vettem valamit, - mondja amaz.~- Hát aztán?~-
35 9, I | libapásztorig, mindeniknek tud még valamit mondani, mi éppen nem tartozik
36 10 | azt vélhetnők, hogy tán valamit itt felejtett, ő már elő
37 11, II | hacsak édesapám nem mond valamit.~- Forgattad volna meg a
38 11, II | talán gondolkoztál is róla valamit?~- Volt már eszemben ilyenféle
39 11, IV | Aztán a meglevője is megér valamit.~- Biz az is szép summa
40 12, III| Azt, hogy majd mond kend valamit, ha megint összetalálkozunk.~-
41 12, III| majd meglátom, hagyott-e valamit a nagy prédikáczióból a
42 13 | ménesmester volt, értek valamit a lóhoz, ... tudtam is,
43 13 | aludttej vagy tojás, hoz valamit a házra, körömre szedd édes
44 13 | asszony soha se beszéljen valamit a nagy lányos anyára; mert
45 14 | anélkül, hogy a szobalány csak valamit is észrevett volna.~Másnap
46 14 | hogy a magyar ember is tud valamit!~* * *~Hogy Simonyi hányszor
47 15, I | vigyáz a szóra, rosszul ért valamit, azt hiszi, hogy nagyot
48 16 | orczájáról, a nyakáról mondván el valamit; mert elhihetik nekem, hogy
49 16 | szeretőkről is akarok mondani valamit.~Addig járták ők a gyalogutat,
50 16 | másodszor még a tetejébe valamit, az ő saját módja szerént.
51 16 | napja, - addig gondolunk valamit. Estére, mikor apád a korcsmába
52 16 | körülnézett, vajon nem feled-e el valamit? s mikor az ajtó sarkához
53 16 | állt.~- Itthon feledtem valamit.~- Nem lesz szerencséje
54 17 | ment ki a szobából, olyas valamit morogva: egy kevéssé láttok
55 17 | a - fogával.~- Hozott ön valamit? - vága szóba az öreg, ki
56 17 | az ifiúr, hanem hozott ön valamit?~- Mondom, kályhát hoztam,
57 18, 1 | visszaemlékezések is követelhetnek valamit; tehát egy év mulva más
58 18, 2 | föl hiába! Majd hallunk valamit. Tartson velünk, Kisfaludy
59 18, 3 | megérdemlette.~- Ugy szabad még valamit kérnem?~- Tudom ön olyant
60 18, 3 | Szegedy, - én gondoltam valamit.~- Csak a legjavából egyet.~-
61 18, 3 | engedem, hogy atyám is tudjon valamit e viszonyról. Menjünk!~A
62 18, 3 | közelébe jő, mindannyiszor valamit nevet: nem akarta elrontani
63 18, 4 | De hát parancsolt már valamit, kedves, jó apám?~- Az engedelmesség
64 18, 4 | mondám, hogy mondj nekem valamit, lepj meg valamivel.~- De
65 18, 4 | kellene eltagadni belőle valamit, nem hogy még megvénit,
66 18, 4 | könnyen; hanem azért tudok valamit, édes leányom, azért csak
67 18, 4 | hogy atyja inkább gyanit valamit, mint tud.~- Könnyü nekem
68 18, 7 | Horváth Zsigmond sugott valamit unokájának, s az eltávozott.~-
69 19, I | mennyi csak neki érhet meg valamit, hogy az ostora nagyot szól.~
70 19, II | közbe szólva:~- Hagyott-e valamit?~- Hagyott-e? hagyott ám, ...
71 19, III| mely előkerget egy olyan valamit, a mit a borzas fejü kritikus
|