Rész, Fejezet
1 2, I | vesződni velők, holnapután mind a kettőt...~- Kendre bizták!~-
2 2, II | szücs-flegmából.~Peti látszék, hogy mind a két lovát a szán elibe
3 2, II | asszony!~- Nyulat ijeszteni, mind lerágják a fát.~- Ha fejbe
4 3, II | fogát is ott hagyja.~Ezt mind az ember teszi; mert még
5 3, II | Újabban keresésre indúlt mind a kettő, s egyszerre mind
6 3, II | mind a kettő, s egyszerre mind a kettő neki futamodott,
7 3, II | kérdi hirtelen megállván mind a kettő, azaz, hogy egymásba
8 3, II | mondá vigyorogva amaz, s mind a ketten a látottakhoz szaladtak,
9 3, V | volt, könnyen megférhetett.~Mind - "Napóleon" arany volt,
10 3, V | Ferkó, ötszáz forintunk van, mind ilyen! - dörmögé még odább.~
11 3, VII | alispán, hogy az ujonczokat mind ekkorig nem adta be a falu.~-
12 3, VII | mondja alispán úr.~- Mind a hegyek között bujkál tekintetes
13 3, VII | vele akármit beszél, az mind hazugság, kár volna a gazembert
14 4, I | a mennyit elmondék.~Már mind elszéledtek a környezők,
15 5, I | hordassak? ... de hátha mind fára tekeredik kínjában
16 5, VIII| azt süvegeljék.~Ezt már mind hallották önök, hanem mondunk
17 6, IV | várta a kocsi s biróstól mind a hárman kifelé hajtattak,
18 6, IV | legjobban, ... vakaródzék a biró mind a két füle mellett... hogy
19 6, V | legyen, - még a tyúktojás sem mind egyforma, gróf úr.~- De
20 7, I | azért magamba szállván, mind saját, mind az ön lelkéről
21 7, I | magamba szállván, mind saját, mind az ön lelkéről kivánván
22 7, V | legnagyobb bizonyitvány.~- S mind e mellett elég emlék ez,
23 8, I | szabadjára folydogál le végig mind a két orczáján.~Az öregasszony
24 8, VI | tanács, - arról itt az irás mind, - hanem a készpénzből hiányzik
25 9, V | tiszttársaitól, hogy az ő öltözete mind aranyékitvényü volt, valamint
26 9, VIII| 12 darab kivántatott; de mind 16 ágas. Nyolczadnapra a
27 11, III | szárát kiteríté, s most mind hárman azon főzik ki a tervet.~
28 11, III | mérnökhöz, hát aztán?~Itt mind a hárman összenéztek; mert
29 11, III | az ő eszéhez dülleszkedni mind a ketten.~Hagyjuk őket,
30 11, VI | szavakat Budai egy betüig mind meghallotta, de nem szólt.~-
31 12, IV | fiamnak?~- Három van, kell-e mind a három? neveti a gazda.~-
32 12, VI | egy eltévedt garasa volt, mind összelármázta; adósai még
33 12, VI | kirimánkodható pénz volt a faluban, mind az asztalára került, s igy
34 12, VI | nem maradt egyéb hátra, mind egy újdonúj kapa, mit Holló
35 13 | fiúval a vidéken, mintha mind az ő fiai és unokái volnánk.
36 13 | hajdani életnek embereit mind elfeledjük már, itt-ott
37 14 | udvarán, hol a légyottra várók mind megjelentek, sőt egy vendéggel
38 15, I | előrúgtatna, a francziát mind a Dunába kergethetné.~Huszonnégy
39 15, I | kuvaszoknak pusztitó hangját; ez mind semmi e hangzagyvához. Nem
40 15, I | Bérkocsiban értünk lakunkhoz mind a hárman.~Nekem a macskazene
41 15, I | karomat helyre rántották? mind a két pillanat kisértő vala,
42 16 | parancsolás és a piszkafa, mind az ő számára lesz, - egyet
43 16 | kezével a köténye alá fogván, mind a hat kutya kiséretében
44 16 | mi bolondot meghallott, mind fölkomendálta.~- Néném asszony, -
45 17 | oda retiráltunk.~Még ez mind akkor történt meg, mikor
46 17 | aztán pedig ott hagytuk.~Mind hasztalan, a mint alulról
47 17 | mert ebben a jégveremben mind a ketten elalszunk, - mire
48 17 | Másnap az utolsó kaland után mind a heten együtt valánk, köztünk
49 17 | azt füllentettük, hogy mind a hatot ellopták. Most pedig
50 18, 2 | magasba, hadd beszélje el azt mind, a mit neki hazudoztak.~-
51 18, 3 | irt, egy kurta nap alatt mind el lehetett olvasni, - régen
52 18, 6 | Feldulá már mindenemet,~Mind szívemet, mind eszemet,~
53 18, 6 | mindenemet,~Mind szívemet, mind eszemet,~ Békét nekem
54 18, 7 | Zsigmond ur jobban szerette mind a leányt mind a fiut, semhogy
55 18, 7 | jobban szerette mind a leányt mind a fiut, semhogy e kényes
56 19, I | jól megvertek volna, az is mind az enyém. Ez volt az egész.~-
57 19, II | kalendáriomcsináló mesterség mind hazugság ahhoz, a mint kitalálták
58 19, II | odaérnék!~- Csapd agyon öcsém mind a kettőt, ha odáig nem tudnak
59 19, II | mondja János gazda, hogy mind a ketten ott álltak - szólék
60 19, III | mekkorát ütöttem a kutyára! Mind ugy elmondtam, mintha olyannak
61 19, III | viselni.~Odább indultunk mind a ketten; ő a tinót vezette,
62 19, III | mint egy sereg senki.~- Mind, az egész világ? - mondá
63 19, III | néni, de még a többi is mind csak engem unszolt... ezt
64 19, III | És aki azt meg is eszi;~Mind azt kelmed maga teszi,~Mert
65 19, IV | esztendeig történt vele, mind megtörtént, s nem álmában
66 19, IV | semmi megcsodálni való; mind hiába, még az ablakon is
67 19, V | csak be vele! - mondák mind a hárman - még majd itt
68 19, V | minden ház megvedlette magát, mind uj meszelt volt ez, pedig
69 19, VI | ezt a két sárga csikót, mind mást, nekünk adta.~- És
|