Rész, Fejezet
1 1 | eszed, a mint a miatyánkot mondani fogod.~- Segitségeddel neki
2 2, II | nem mozdulok.~- Elfeledtem mondani - veté közbe a hajdú - a
3 3, VI | De azt nem tudja kelmed mondani nekem, hogy édes fiam...
4 3, VII | tolták, s a mit el akart mondani, azt már nem is halljuk.~
5 5, VI | hogy az orvosnak el tudjam mondani.~- Ó, tekintetes úr, egy
6 6, IV | ha a faluban azt találják mondani, hogy nem hiába fogják pártul
7 6, IV | szavamba, hogy el sem tudom mondani.~- Mondja hát a tisztelendő
8 6, IV | Elvetemedett rossz, ezt mondani! ... de mi történt azután?~-
9 7, I | egy asz... (asztalt akart mondani, de félt, hogy Ágnes asszony
10 7, II | melyekről, ha szépet akarnék mondani, nem azt mondanám, hogy
11 7, III | nem tudja, igazat fog-e mondani, vagy védszerül ő is a tagadás
12 7, IV | szemközt fordulva.~- Mit akar mondani? - kérdi remegve Varjas,
13 7, IV | Tehát olyan hírt akar mondani nekem? - mondja Varjas végképp
14 8, II | hadd hallom?~- Azt akarom mondani, hogy kend ugyan beszegődött
15 8, III | dolgát, és ha már igazat kell mondani, nem átkozta senki.~Fejes
16 8, IV | kell-e?~- Hanem még egy mondani valóm van, Pál gazda! -
17 8, IV | gondoltam, hogy más bajt akar mondani Keresztes komám, hisz ezen
18 8, V | mikor valaki ellent mert mondani Tamásinak, kiből hirtelenében
19 8, VI | hirtelenében egyebet nem tudott mondani a kezdő szónál:~- Édes,
20 8, VIII| teins uram én is ki találtam mondani a szót, - s mig ki s bementem,
21 9, I | mindeniknek tud még valamit mondani, mi éppen nem tartozik tán
22 9, III | vettem a bort, azt fogja mondani, hogy négy forintért!~-
23 9, IV | bebizonyítására elég annyit mondani, hogy én bizonyosan nem
24 11, II | ugye?~- Hát mit akar kend mondani?~- Azt, hogy elveszlek,
25 11, III | gyóntató pap; nem akarom mondani, hogy a zsebekben vájkáljanak,
26 11, V | fia, annak lánya, - akarám mondani, hogy annál gazdagabb lány
27 12, I | olyan kevélyre állt, mintha mondani akarná, hogy nem igen szoktak
28 12, II | azt, a mit a másik neki mondani akar.~- Márpedig hiába siet,
29 12, II | prédikácziót is tudna tán mondani, Galamb István uram? - mondja
30 12, III | ha már az igazat meg kell mondani, néném asszony azt a vasárnapi
31 12, V | jó fiú nem tudott egyebet mondani, mint hogy a hir igaz, és
32 12, VI | egyedül az, kiről el lehet mondani: ő az igaz biró; mert csak
33 13 | enni, mig meg nem tudta mondani, a mi a tálban elébe van
34 13 | mondá, hogy ő meg tudná mondani, ki lopta el, ha a harmincz
35 13 | forgatván lábait, mintha mondani akarná, hogy hajdan ilyen
36 13 | megtanulják.~Mást is szokott ő mondani, ha tudniillik észrevette,
37 13 | mit kell alkalmas időben mondani:~- Hány éves, kedves asszonynéném?!~-
38 14 | hanem egyik azt találja mondani Simonyinak:~- Simonyi, nem
39 15, I | pipára gyujtani járt, mint mondani szokta; Lizinek is a téglázó
40 16 | a szeretőkről is akarok mondani valamit.~Addig járták ők
41 17 | véletlenül azt találta mondani, hogy nem; s talán ebből
42 17 | nem ugyan azt, a mit az mondani akarna, hanem a mit zálogul
43 17 | pénzpazarlás, ... zál... akarom mondani, ... hát zálogba adja ön?~-
44 17 | kölyök is pipázni jár! Akarom mondani, - itt van tiz forint, sem
45 17 | kidob... vagy akarom mondani: kitettem; - mert szüntelen
46 17 | hát ingyen sem, - akarom mondani, hogy nem kell, mert már
47 17 | Itt hát, ... mi van még mondani valója?~- Hogy magának kell
48 18, 2 | időben már ő maga sem merné mondani, hogy fehér; egyébiránt,
49 18, 3 | megállom a sarat, s ha lesz mondani való megmondom.~A fiu hazavezetvén
50 18, 4 | azért én többet akarok mondani, még pedig azt, hogy neked
51 19, I | szokott, midőn azt sem akarja mondani, hogy hiszi, de meg azt
52 19, III | emeletből nézik, van egy mondani valóm is, a mi voltaképpen
53 19, III | szivéről, de merte is volna mondani, meg nem is.~- No csak odább
54 19, III | Szerettem volna neki egyet-mást mondani, de a gégém megint megtorkollott.~
55 19, III | szerettem volna neki azt mondani, hogy ugy is szegődségért
|