Rész, Fejezet
1 3, I | I.~- Mit hoztál édes fiam? - kérdi tiz esztendős fiát
2 3, I | mondja a fiának.~- Jól van fiam, máskor is találj valamit,
3 3, II | erszényt.~- Jól tetted, édes fiam, - mondák a szülők, bár
4 3, II | neki is azt mondja: kedves fiam ezt jól cselekedted.~De
5 3, III| szükre szabta volna.~- Gyere fiam - mondja az anyja a fiának -
6 3, IV | penitencziatartás.~- Három fiam van úgy is, - vigasztalgatá
7 3, VI | megevőjéről beszélek édes fiam, - szólt az anya, - de a
8 3, VI | leányt?~- Majd csak annak, fiam, a ki kéri.~- De azt nem
9 3, VI | mondani nekem, hogy édes fiam... így... meg úgy... hogy...
10 3, VI | a ki téged megért, édes fiam.~- No ha nem ért édes anyám, ...
11 3, VII| útján.~- Most már elmehetsz, fiam! - beszélt a biró, csak
12 3, VII| Na annak örülök, kedves fiam, hanem minthogy az irást
13 3, VII| én azt?~- Kötelesség édes fiam, különben az isten is megver.~-
14 3, VII| Senki sem mond annak fiam, ... sőt ha elhallgatnád,
15 3, VII| elmehet káplár úr, - mi pedig fiam kocsira ülünk, s megyünk
16 3, VII| pénz lehet, a mit az én fiam talált, rukkolt ki a biró,
17 3, VII| kiment a szobából.~- Édes fiam Péter, - szólt az alispán
18 4, I | mondja:~- Kérd a bácsit, kis fiam! - az majd fölhoz!~Egykedvüen
19 6, II | különb ember vagyok, mióta fiam is van.~- Az isten áldása
20 6, IV | merészségből, nem tudom fiam, de mondja; mégpedig ezen
21 6, IV | jön utánam?~- Elég annyi fiam! - mondja a pap, holnap
22 6, IV | ezzel jó éjszakát mondott.~- Fiam Ferkó! - mondá az öreg jó
23 6, V | századik apám, meg az a fiam is, - mert ha nem akarna
24 6, VI | Nekem meg van itt tizenkét fiam - szólt a gróf, mire tizenkét
25 8, III| szólítá meg Imrét.~- Imre fiam, ágaskodol, vagy magad vagy
26 8, III| java.~- Ugyan mi, - édes fiam Imre?~- Nem is hiszi, nénémasszony,
27 8, III| mit úgy megkivántál? édes fiam! - mondja jó képpel az öreg.~-
28 8, IV | amaz, - ha én nem, hát a fiam, - veté hozzá nevetve Keresztes
29 8, VI | kezdő szónál:~- Édes, kedves fiam!~Imrét a szokatlan szó úgy
30 11, I | Ha nekem olyan fölnőtt fiam volna, mint magának, lerugnám
31 11, II | Hasztalan volt minden, édes fiam, - mondja Vámody, Ferkónak -
32 11, II | akkor aztán nem lesz "édes fiam", hanem marad ökre, lova,
33 12, III| egy helyben álltak.~- Édes fiam, - kezdi rá az apa, mert
34 12, III| talán még sem oly ijesztő a fiam, hogy úgy elfordulsz tőle -
35 12, III| pedig a fiúhoz szólt: - Fiam, - nékem mindegy, akárkit
36 12, III| csillogának.~- No hát, édes fiam, édes leányom, - ha szeretitek
37 12, V | leszakitani rólam.~- Édes fiam, - szólamlik meg az öreg -
38 12, VII| neki a fiú újra.~- Édes fiam! - rogyott térdre a gonosz -
39 12, VII| hallja kend?~- Nem te, fiam, én fürészeltem be, s édes
40 17 | nekem is van egy diák fiam, mindig azt hazudja, hogy
41 17 | De észrevették, igenis, a fiam Lajos észrevette, ... szerencsére,
42 17 | elvitték volna, mert a mint fiam mondja, alig tudtak felébreszteni,
43 18, 2 | nem megyek, helyettem a fiam is jó lesz.~Ezután megindult
44 18, 3 | ágról.~- Jól van, jól, édes fiam, - okoskodik az apa. - Ha
45 18, 3 | de igy nyolczadrészre, fiam, kevés áppetitus kell, hamar
46 18, 5 | Hol mondtad nekem, édes fiam?~- Badacsonyban, édes apám,
47 18, 5 | egy szót sem tudok, édes fiam! Most hallom először, hogy
48 18, 5 | Nekem mondtad, édes Sándor fiam? - kérdi az apa, szinte
49 18, 5 | elégtünk falustól, édes fiam. Most értem csak még a dolgot.~-
50 18, 5 | Én értem most már kedves fiam - hanem, hogy te érted-e?
51 18, 5 | is kétlem. Megmagyarázom, fiam, - mondja az öreg, - aznap
52 18, 5 | mitévők leszünk, Sándor fiam?~- Összekészülök, édes apám,
53 18, 7 | volt már fehér.~- De édes fiam, - a te köpönyegeden van
54 19, VI | hanem egy kis négy esztendős fiam hál ott, a ki már javában
|