Rész, Fejezet
1 2, I | el szemét, hogy tekintsen vissza bátran, meglátni a terhet,
2 2, II | csendesült időben tartottunk vissza falunkba.~- Nemzetes uram! ...
3 3, I | mosogatták.~Ríva futott vissza a gyerek, s olyan keservesen
4 3, III | elvitt volna, tüstént adja vissza, mert annak bizonyosan akad
5 3, VI | jönne, hogyan tartóztassalak vissza?~A leány csak sirdogált
6 3, VII | messziről kisérte amazt. Péter vissza se nézett, csakhogy a bor
7 3, VII | pénz, azt majd a leánynak vissza kell fizetni, mégpedig kamatostul,
8 6, II | találnám én meg.~- Nem adnád vissza? - kérdi egy harmadik.~-
9 6, III | amit megtalált, nem adja ő vissza.~Egy lépést sem ment odább,
10 6, III | nézett a leány után meg vissza, hogy az egyik ökör bogaras
11 6, IV | szóval mondá, - nem adná ő vissza.~Nagyot nézett a tisztelendő
12 6, V | szinte oly szivesen ölelte vissza... mint apa a fiát, vagy
13 7, II | lakói bánatosan huzódnak vissza azon falak közé, melyekről,
14 7, II | kedélyt.~Férjét sóhajtja vissza a nő, apját a lány, - mindkettő
15 7, II | nyugtatványt nem cserélte vissza, - elég lehet ez a megijesztés.~-
16 7, III | III.~Menjünk néhány hóval vissza, tán derültebb képre is
17 7, III | Igazi férfi, - feleli vissza Róza, - semmi egyéb, mint
18 7, IV | kigondolta maga, hogy más is vissza kivánja!~- Mindig tréfa,
19 7, IV | kérem az én nyugtatványomat vissza.~- Mindjárt, - mindjárt!
20 7, V | hogy volna egy valami, a mi vissza kérné tőlem azon órának
21 7, VI | Sándor, - hanem emlékezzék vissza, midőn én magának egyszer
22 7, VI | megtréfált.~- Most meg tréfáljon vissza engem, Varjas úr, - és adja
23 7, VI | engem, Varjas úr, - és adja vissza azt a nyugtatót, mivel az
24 7, VI | Húsz esztendőmet add vissza, vén tolvaj! ... add vissza
25 7, VI | vissza, vén tolvaj! ... add vissza hitemet, mit zálogba adtam
26 8, V | állitottam lesbe? - rivalt vissza az asszony - nem kend parancsolta
27 8, VI | tán miképpen, azt mondja vissza.~- Ne sirjon, kedves édes
28 8, VIII| pár lélegzetet, s menjünk vissza emlékezettel oda, midőn
29 9, II | Hasonlóképpen! - kivánják vissza amazok is; hanem azt is
30 9, IV | egybeállításánál előadásához híven adom vissza az egészet, s olvasóim bizonyosak
31 9, IV | mert néha falkánként tért vissza a szarvas, és elég időbe
32 9, IV | akkor is mennyi menekült vissza.~Minél közelebb értek a
33 10 | Milánóba, azonképen gyerünk vissza.~ ~
34 11, II | apámnak melyik ökre mondja vissza, hogy szereti? tán az az
35 12, III | jön utána, de a világért vissza nem fordulna, a legény pedig
36 12, III | leány meglepetve nézett vissza, s talán már ő sem bánta,
37 12, IV | bajom nekem is van - mondja vissza nevetve amaz, - csakhogy
38 13 | meglódul, akkor is ne rántsd vissza erőszakkal, hogy a mente
39 14 | után már mint óbester tért vissza egykori szállására, hol
40 14 | nagy szégyennel huzódtak vissza, s Napóleon tűrhetetlenségében
41 14 | keservesen nyert érdemkeresztjét vissza nem nyerhette.~Beszélgetés
42 17 | ficzkók, és édesen emlékszünk vissza diákkori csinyeinkre, mert
43 18, 3 | elkergetlek a konvenczióból, hogy vissza nem rimánkodod magad.~-
44 18, 3 | A zene csalta-e a többit vissza, vagy már maguktól is jöttek,
45 18, 3 | messziről gondoljon majd vissza.~- Tehát feledjen el.~-
46 18, 3 | Menjünk!~A társaság már vissza akart jőni, azt gyanitva,
47 18, 4 | az atyai háznál álmodta vissza, hol a különben nagyon is
48 18, 5 | szolgálatba alig tér már vissza.~Alig lépett az ismerősök
49 18, 5 | pedig csak ugy kurtán felelt vissza a köpönyeg közől.~- A köpönyeg
50 19, III | Örzse!~Erre ijedten fordult vissza a lány.~- Neked szóltak,
51 19, III | nénémasszonynak, a mit szépen vissza is köszöntek, aztán elmondtak
52 19, V | itt mészáros? - kiáltám én vissza.~- Mondom, hogy kend vagy
|