Rész, Fejezet
1 2, I | babszár rákanyarodik.~Vakabiné tudta, hányat kukorékol a kakas,
2 2, I | örömest adta volna gyermekét; tudta, van egy halmaz habos tallér
3 2, I | szőlőszomszédja volt. Jól tudta, hogy az öreg Vakabiné tallérokat
4 3, I | szeméből is látszik, hogy jól tudta, hogy a szomszédnak egy
5 3, V | tánczot.~Szólni nem mert, jól tudta, hogy a patvarkodás kurtán
6 3, VII | kinálás, hirtelenében maga sem tudta, mennyi bort ivott meg,
7 3, VII | előre is gyanithatott, mert tudta, hogy nemigen issza a bort,
8 3, VII | a bajból, - ugyan kitől tudta tekintetes uram?~- Csakhogy
9 6, I | nyelved én miattam, úgy-e?~Nem tudta a legény mit gondoljon?
10 6, I | lány, most már csakugyan tudta, hogy a zsákokat miért emelgette
11 6, I | öntött volna nyakba, ha tudta volna, hogy az ablak alját
12 6, II | magát Ferkó a másikkal, tudta, hogy messze marad el utána
13 6, III | csapon igyék? ... Jancsi sem tudta örömében, kézzel vagy lábbal
14 6, IV | ne ijedt volna meg, mikor tudta, hogy elvesztette; pedig
15 6, V | könnyen beszélt... maga sem tudta talán, hogy micsoda náczió
16 7, III | fogalmakkal volt megtömve, - nem tudta Leát méltányolni; mert rövidlátó
17 8, III | magára szedte, maga is jól tudta, hogy a mennyit a czifráját,
18 8, III | meglátták a lányát, s ámbár jól tudta, hogy egyszerre csak egy
19 8, IV | még a déli harangszó sem tudta kimozdítani helyéből, szinte
20 8, V | egymást könyökölték, maga sem tudta, hogyan adja tudtukra a
21 8, VII | istenen kivül senki sem tudta, az előljáróság hasztalan
22 8, VII | fiatalember volt, s bár mennyire tudta is, hogy a kötelességen
23 8, VIII| zokogott, hogy az ügyvéd nem tudta szó nélkül megállni.~- Mi
24 9, V | szenvedélyében is mérsékelni tudta magát, s nem lőtt arra a
25 11, II | szemének sem hiszen.~Ferkó nem tudta bizonyosan, hogy kérdés-e
26 12, II | hogy az nem elég; pedig jól tudta kend, hogy pör útján jó
27 12, II | a vén bolond maga is jól tudta, hogy csak olyan igazsága
28 12, IV | hazaterelgeti.~Hanem jól tudta a vén bolond, hogy a vőlegényt
29 12, V | minthogy mindig leselkedett, tudta, hogy esteli harangszókor
30 12, V | ládáját adná nekik elő.~Tudta a fiú, hol szokott állni
31 12, VI | veszedelmet hallá, mindjárt tudta, hogy ő miben kapaszkodhatik
32 12, VII | nem mert megmozdulni, mert tudta, hogy a legény úgy is nyakon
33 13 | asszonynéném, ha élne, vagy előre tudta volna, hogy én még valaha
34 13 | használt, és végtére mindenki tudta, Schnellerné pedig, mint
35 13 | volt, mindezt legjobban tudta, s az ő szava olyan volt,
36 13 | vagy nem, csakhogy ő mégis tudta, mi köze van hozzá?~A menyecske
37 13 | nem mindig hajlandó.~Jól tudta ezt az én asszonynéném,
38 13 | adott enni, mig meg nem tudta mondani, a mi a tálban elébe
39 13 | az én kedves asszonynéném tudta, mikor mit kell alkalmas
40 15, I | egyszeri ficzkó a hegedüvel: tudta, de nem próbálta. - Mit
41 16 | eb sem ugatta meg; mintha tudta volna, hogy annak elég a
42 16 | tisztelendő ur vezette; azt is jól tudta, hogy a mely vénember asszony
43 16 | korsót vizzel, mindig ivott. Tudta a lány, hogy az ilyentől
44 17 | vakarta meg a fejét, mert nem tudta, hogy hol van.~- Ugy küldtek...
45 18, 2 | álldogáló testőrtiszt el nem tudta gondolni, honnét jő ez a
46 18, 3 | utazásra, hogy maga sem tudta, merre viszik.~Badacsony
47 18, 3 | megzaklatott leány el nem tudta magát szánni többé, hogy
48 18, 7 | figyelmes lőn, ezt ő nem tudta, s mintha valaminek lehetőségét
49 19, I | csak hallotta, de azt nem tudta, hogy az a fényes, nem is
|