Rész, Fejezet
1 3, I | fenyegetődzött az anyja - mert mindjárt agyonütlek.~- Galambom édesanyám -
2 3, III| pálczáját, teszed le most mindjárt? hol loptad?~Ezen szóra
3 3, V | összemarkolván a hetvenkedőt, - mindjárt kiteszlek én, - ezen szóval
4 3, VII| kiadom az utasítást, mindjárt nyakon csipetem itt.~- Biz
5 3, VII| én haza szeretnék menni mindjárt, - mondja megint a gyerek.~-
6 5, II | kidugja fejét az ember, mindjárt nyakon csipik.~- Hát már
7 5, III| orvos úr, tisztába leszünk mindjárt, - csak azt mondja meg,
8 5, IV | kérdi valaki.~Majd meglátjuk mindjárt, hogy mit csinál?~- Nincs
9 5, VI | Orvost, mondom, orvost! most mindjárt kimegyen belőle a lélek.~-
10 6, II | ezt az ezer holdas táblát mindjárt bevettetném vele; de lenne
11 6, III| búsuljunk, elhozza azt is mindjárt, a kinek az ördög a pénzt
12 6, III| nyissa-e föl az erszényt, de az mindjárt eszébe jutott: hogy amit
13 6, V | mondta: adj uram esőt, de mindjárt.~- Mit mond a biró?~- Délelőtt
14 7, IV | nyugtatványomat vissza.~- Mindjárt, - mindjárt! höbögött Varjas,
15 7, IV | nyugtatványomat vissza.~- Mindjárt, - mindjárt! höbögött Varjas, átvévén
16 7, VII| kérdi Sándor, - ám lássuk, mindjárt meggyőződhetünk.~- Itt semmi
17 7, VII| tartozom, és le is fizetem mindjárt.~- Majd meglátom! - mondja
18 8, II | Itt van, ni! gondoltam mindjárt, hogy azt akarod, hogy a "
19 8, IV | megszokta a pénzszámlálást... mindjárt eszébe jutott, hogy ennek
20 8, IV | ezen egy kézzel segithetek mindjárt.~- Volna kelmed körül készpénz?~-
21 9, IV | mily nagyszerü lehetett az, mindjárt a legelső adat meggyőz bennünket;
22 11, I | legelőször hozzábotlik, mindjárt melléje kell állni.~- Hüm! -
23 11, II | saját édesapja kullog oda, mindjárt hanyatt esnék.~ ~
24 11, III| vászonkorsónak. - Aztán ha az ajtónál mindjárt kitálaljuk a szót, szerencse
25 11, III| kézikönyv.~Aztán meg az a lány mindjárt ríva fakad, a mint az apa
26 11, VI | fiának, hogy megházasodik mindjárt.~- Már látom, nem marad
27 12, IV | elhuzkodja a földön, mert ha mindjárt kirántaná, keveselné az
28 12, VI | másik veszedelmet hallá, mindjárt tudta, hogy ő miben kapaszkodhatik
29 13 | elásva a földben, mégis mindjárt kelendők, ha emberek közé
30 14 | mutatnia, hogy de mer!~Deszkát mindjárt hoztak a padlásról, és Simonyi
31 14 | mondja Simonyi, különben mindjárt ráfojtom a kötelet.~A megrémült
32 16 | krajczárt.~No de kezdjük mindjárt Pál Istvánon magán.~Éppen
33 16 | engedelmeskedik.~Ugyancsak mindjárt hallotta a kutyalármát,
34 16 | piszkafával küldötte.~- Mindjárt gondoltam, hogy itthon van, -
35 17 | hamar, mert itt fagyok meg mindjárt!~- Csak hagyja itt ifiúr,
36 17 | ne okoskodjék, mert én mindjárt elalszom, - mire egy ruhatartóhoz
37 18 | el ne hibázzam a dolgot mindjárt a legelején, volt biz annak
38 18, 2 | Nem látod, hogy magam is mindjárt ríva fakadok?~A czigány
39 18, 2 | ríva fakadok?~A czigány mindjárt kézre kapta a hegedüt, s
40 18, 2 | jövendőnek, melynek folytatása mindjárt következett, midőn Horváth
41 18, 3 | már, nagyságos uram! de mindjárt ríva is fakadok! - mondja
42 18, 3 | Hadnagy ur az első férfi, a ki mindjárt az igazat is megmondja.~-
43 18, 4 | bajos te veled beszélni. Mindjárt tövéről hegyére veszed a
44 18, 6 | szerelmet, melynek végére mindjárt elvezetem önöket.~~
45 19, IV | megállt a kerék a rokkán, mindjárt szóhoz kapott, aztán pedig
46 19, V | Csak ez kellett nekem, mindjárt szemközt nézek én a mészárossal
47 19, VI | kikutattam és a padláson mindjárt megleltem a nénémasszony
|