Rész,  Fejezet

 1     2,  II  |             kedves kocsisom, mert ha egyet a lovak közé legyintett,
 2     2,  II  |            volt, de meglehet, azt az egyet se szánta nekem. Körmünkre
 3     3,  IV  |              most ime hogyan küldött egyet?~- Isten neki, fakereszt, -
 4     3,  VII |           adta be a falu.~- S azt az egyet már nem tudná kelmétek kifogni
 5     4,  II  |     kávéházban" üldögélek, hol papot egyet sem, de abban az időben
 6     4,  II  |     megmondani, hogy legalább ezt az egyet hagyja nekem, hisz neki
 7     4,  II  | elbeszélhetek, de magaméból egyetlen egyet sem.~- Isten veletek fiuk! -
 8     5,  VIII|            magának is faragott volna egyet.~Ezután elhelyezkedők az
 9     6,  II  |                 nevete a tisztelendő egyet.~- Papom! - mondja a gróf,
10     7,  II  |            hánykolódván az ész, hogy egyet hazudjék, vagy kettőt.~Varjas
11     7,  III |               de óvakodjál, hogy bár egyet megvess!~ ~
12     8,  II  |             munkájává vált, hogy hol egyet, hol másikat hónapokig szemmel
13     8,  III |            tudom mégsem csapna agyon egyet is, ha egyszerre tizenketten
14     9,  III |            Mint eddig, egy forintért egyet.~- Tudja mit, szomszéd, -
15     9,  V   |             szivesen dicsekedtek, ha egyet elcsiphettek a ravasz állatokból.~ ~
16    11,  II  |          lány, hazakiáltották.~- Még egyet! - kezdi hirtelen Ferkó -
17    11,  III |      portékáját?~- Nem mindent, csak egyet nagyságos uram, már az is
18    11,  V   |        ostoba" fejére is öklözgetett egyet, hogy egy pár szón, tudniillik
19    11,  V   |             személy.~- Én már néztem egyet.~- Hát édesapám akar házasodni? -
20    11,  VI  |              gazdagságot, s ha eddig egyet fordult napjában az udvaron,
21    12,  I   |              lehetsz utána! végzé be egyet olyan ferdét nevetve, miből
22    12,  II  |        legjava álmában is fölébredne egyet.~- Bizony még prédikácziót
23    13       |           csipetnyi tudomány! - nyög egyet Schnellerné, tudod-e, te,
24    13       |       kétgarasos is mellette volt, s egyet igazitván nyakkendőmön,
25    13       |       foltjából férczelt volna össze egyet.~Példának okáért nem épen
26    14       |          hogy paripái közül engedjen egyet árverésre bizalmas körben.~
27    15,  I   |                 Mit szól ilyenkor?~- Egyet elkeriti jó módjával; -
28    15,  I   |              csak ezt vedd el.~- Még egyet, urambátyám: - Tegyük föl,
29    16       |             Még a talyigás szamár is egyet csapott a fülével, a mint
30    16       |            mind az ő számára lesz, - egyet gondolt tehát időnyerésért,
31    16       |            mondá még... majd keresek egyet apámuram, ha találok.~-
32    16       |            is, mert akkor én keresek egyet, néked találom azt, a mit
33    16       |             ütne, őt perczczel előbb egyet kerrenteni szokott.~Kinosan
34    17       |           czimet, maguk gondoltak ki egyet, és mivel az apjuk egykor
35    18,  3   |         valamit.~- Csak a legjavából egyet.~- Ellopom Kisfaludy uramnak
36    18,  3   |           Kisfaludy szavát adá, csak egyet mert kérdezni.~- Saját atyámnak
37    19,  II  |          kapott taplót, ülésében még egyet igazodott, s igy fogott
38    19,  II  |           nem mozdult, olyant vágott egyet, hogy a szegény kutya ijedtében
39    19,  II  |        ugrott; hanem aztán jó időben egyet közbe vágtam, persze a kutyára,
40    19,  III |             Vagymi gondolt is a biró egyet, de a lábak nem is mozdultak
41    19,  III |             mint illik, ittunk is rá egyet.~Ezen napságtól fogva három
42    19,  IV  |           kapott, aztán pedig mintha egyet megetetett volna, ujra tovább
43    19,  IV  |             közé? a sok szóra olykor egyet ugrottam volna is a hirért,
44    19,  IV  |            kevesen maradunk idebenn!~Egyet vajmi meghökkent az öreg,
45    19,  IV  |     korcsmáig öltötte, hanem álljunk egyet szemközt; talán szebben
46    19,  V   |         mintha fényes nappal venném.~Egyet sem szólt erre ő kegyelme!~-