Rész,  Fejezet

 1     3,  I   |       lássuk, mi lett a gyerekekből utóbb?~ ~
 2     3,  V   |           az aranyat megláthassa, s utóbb a tanitó úr megunván a zajt,
 3     3,  VII |               böffenté ki a szót, s utóbb Péterre gondolt, hogy éppen
 4     3,  VII |       halljuk.~Péter is megérkezett utóbb, beállított az alispán úrhoz,
 5     4,  I   |          némi elégtétel volt, hanem utóbb aztán mennyre, földre esküdött,
 6     4,  I   |            a hölgy nevén szólíta, s utóbb tőlem elválni nem akaró
 7     5,  I   |             kedves szomszédomnak, - utóbb azonban megint fölelevenedett.~-
 8     6,  I   |         középen akart megszegni, de utóbb az életlen kés úgy benyakalta
 9     6,  I   |            az öreg jött közelebb, s utóbb a lány is egy félig nyitott
10     6,  III |            szóhoz.~- Igyatok, szólt utóbb a leány helyett az ökrökhöz, -
11     6,  IV  |        Méltóságos uram! - - - szólt utóbb ijedten... akárhová tegyen
12     8,  II  |          igen válogatván az embert, utóbb az egész falut úgyszólván
13     8,  II  |           többi férfi milyen lehet?~Utóbb pedig mintegy toldalékul
14     8,  III |             firtatta a legényt, míg utóbb rászánta magát, hogy egy
15     8,  III |            az ilyen ember, mint én, utóbb aztán a tele tál mellett
16     8,  III |         végig hallgatta a beszédet, utóbb mintha többet értett volna,
17     8,  IV  |          Keresztes István, mit amaz utóbb készpénz gyanánt vett, s
18     8,  VII |             ügyvéd csizmájába, hogy utóbb, kivált a falu végén jobban
19     8,  VIII|              hogy eresszék be, mire utóbb a lány csakugyan kiment,
20     8,  VIII|             egy hangosabb beszédet. Utóbb tisztán hallatszott minden
21     8,  VIII|          hallgatag tömeget, melyből utóbb csak a biró szólamlott meg,
22     9,  V   |     vigyázott, mint a rókára; hanem utóbb rájuk is került a sor, s
23    11,  III |               mondja sietve, - mert utóbb a nyakamra töri a nyavalya.~
24    11,  VI  |          esze! - mondja Vámody, míg utóbb, azt kérdi: apád tudja-e
25    12,  IV  |          nem is találta már helyét, utóbb kiment a kert alá, hol egy
26    13       |      adhatsz mindig gombóczot; mert utóbb a vékonya is kidagad belé.
27    13       |           beszédet; utánalátott, és utóbb ki félszből, ki meg belátott
28    13       | napról-napra fogy belőle valami, és utóbb annyi sem marad életükből,
29    16       |            hagyott várakozni valót, utóbb azt gondolta, hátha Örzse
30    16       |        kezdék a lovakat, s még csak utóbb vették észre a nyöszörgő
31    16       |          esett a kend baja? - kérdé utóbb az asszony.~- Elég, hogy
32    16       |              Ki hozott meg? - kérdé utóbb a körülállókat.~- Az öreg
33    17       |        lábán érvágást is csinált, - utóbb aztán kilencz köpölyt vetett
34    18,  2   |             beleegyezésével katona, utóbb magyar testőr lőn, - aztán
35    18,  2   |             tiszt előadásában, hogy utóbb szinte kínnal mondá:~- Jaj,
36    18,  3   |  szomorithatnálak meg? - Bizony még utóbb megharagitasz, és ugy elkergetlek
37    18,  3   |         furcsán érezte magát; hanem utóbb elgondolva, hogy a hadnagy
38    19,  I   |         hallgatott az én Jánosom... utóbb fütyörészni kezdett; mi
39    19,  II  |                egyebet semmit! hogy utóbb azt sem tudtuk isten igazában,
40    19,  II  |            meg kéne már állni; mert utóbb még neki megyek az ég oldalának,
41    19,  II  |           pedig vagy kétszáz lépést utóbb ballagtam utána. A megnáspángolt
42    19,  IV  |             után vetné el a szemét.~Utóbb aztán jól kinéztem, hogy
43    19,  IV  |          csak nem feledtem a bút, - utóbb osztán egyre-másra hordattam
44    19,  V   |      végéből embernyomot hallok, és utóbb az ajtó előtt két ember