Rész, Fejezet
1 2, II | hánytuk vetettük a szót, kit ide, kit oda; pedig utoljára
2 3, VII| regrutának valót küldjük be ide a vármegye házára.~- Csak
3 3, VII| Nem vesz el, biró uram, ide teszem a tarisznyába, ...
4 3, VII| Ferkót.~- Én levelet hoztam ide, - mondja Ferkó a katonáknak, -
5 3, VII| való? mire megmondá, hogy ide, meg ide.~- A bírótok tegnap
6 3, VII| megmondá, hogy ide, meg ide.~- A bírótok tegnap itt
7 3, VII| néhány órával előbb ért ide.~- Az hát előbb ide ért,
8 3, VII| ért ide.~- Az hát előbb ide ért, mint én, teins uram,
9 3, VII| azt nekem kellett volna ide hoznom, hanem a mint észreveszem,
10 4, II | Nem tehetek róla, a sors ide vezetett, s nehogy a közbeesett
11 5, I | I.~Az én szomszédom épen ide illik, - tessék csak bele
12 5, I | érdeklenének, hát nem jöttem volna ide.~- Jól van, - hát elhozom
13 6, I | Szétment a cselédség, ki ide, ki oda, ahol tudniillik
14 6, V | nem fért volna meg, mindig ide s tova járt a szeme, s hol
15 7, III| Ritkán.~- De gondolhatok ide?~- Ne tegye! - szólt határozott
16 7, IV | hihetőleg azért kullogott ide.~Kivülről jó formán megtudta,
17 7, IV | azért hát csak üljön le ide a nagy székbe, - mert úgy
18 7, VII| nagyot nézett.~- Ki hítta ide az urat?~- Én magamtól jöttem,
19 8, V | asszony - nem kend parancsolta ide minden másodnap, hogy itt
20 9, I | pénzem, csak az orvosságot ide.~- Az nem oly könnyü dolog, -
21 9, I | akarunk róla, mig az idegen ide nem jő, helyettünk is élvezi
22 9, II | egyszer megtörtént. Gyere hát ide, anglius, aztán ha háromszáz
23 9, IV | urasági vadász rendeltetett ide a távolabb eső uradalmakból.~
24 9, V | bevett vadaknak jegyzékét, ide nem számitva azon roppant
25 10 | jegyzi meg a másik.~- Ide kellene járni kosztra! -
26 11, VI | vesz észre, mikor átjössz ide?~- Az ajtón jövök, nagyságos
27 11, VI | akár itt lakjék; mert én ide egy lelket sem eresztek,
28 12, IV | fiamnak, csak nem jönnék ide leányért?~- Szeretem, ha
29 13 | volna elfeledni, azért irtam ide le, hogy több kézen megfordulván,
30 15, I | a szél, de meg nem üti! Ide járul az: családunk tagjainak
31 15, I | ba; tüstént leugrottam és ide szaladtam ifju teins uramhoz,
32 15, I | az ember az iparműtárban; ide alatt van, öcsém, egy boltos,
33 16 | kérőztek a városba, - a nap ide is besüt, s a komáromi kalendárium
34 16 | s a komáromi kalendárium ide is megmondja, mikor legyen
35 16 | megemlékszik és nem hozza ide az ördög... erre arra! és
36 16 | megyen a korcsmába?~- Add ide a pinczekulcsokat, lány!
37 17 | mennyiszer czipeltük mi őt ide s tova, mert míg Pontius
38 17 | köpönyegből.~- No hát csak adja ide, ... mert fázom, - mondá
39 17 | hónapra.~- No csak adja ide, hogy kéküljön meg...~-
40 17 | hol van.~- Ugy küldtek... ide, ... be...!~- Nos, ... hát
41 17 | hanem a kié, az nem mert ide jönni!~- Mondja meg neki,
42 18, 2 | Kisfaludy Mihály uram.~- Ide lenn is meguntam én azt
43 19, III| én is miképpen futottam ide, mekkorát ütöttem a kutyára!
44 19, III| lemaradt batyumért néztem ide s tova; de olyan volt már
|