Rész,  Fejezet

1001    15,  I   |                napra huzódott szivügyem is; panaszaimat a falaknak
1002    15,  I   |                  Hagyd el; mit tudna az is segiteni!~- Mit ám! legjobb
1003    15,  I   |    vöröshagymával kell borogatni; nekem is azt rekomendálták odaát
1004    15,  I   |       megszüntek már, s igy terveivel ő is felhagyott.~* * *~Zajlott
1005    15,  I   |               hiszem, éltem boldogságát is annak köszönhetem. - Lám,
1006    15,  I   |                    Lám, e macskazenének is lehet sok jó oldala.~Ügyes
1007    15,  I   |               nyilatkozatot.~Legelőször is egy nagyot sikoltottam,
1008    15,  I   |        sikoltottam, mi tán kurjantásnak is beillett volna.~- Az istenért,
1009    15,  I   |                hat reá; tán gondolatait is megzavará? tünődék az orvos.~-
1010    15,  I   |           megértették önök; valamint én is megértettem. Mindketten
1011    15,  I   |           idehaza? - vén gazdaasszonyom is elhurczolkodott a másvilágra, -
1012    15,  I   |                 akarsz; talán a bőrödet is a fiskusnak hagyod?~S több
1013    15,  I   |              teins úrfit.~- Hát ha Lizi is veled menne?~- Ugyis tudom,
1014    15,  I   |                 hogy erre magad eszétől is rá nyavalodtál; - bezzeg
1015    15,  I   |                 a jelszó, ezt mondom én is; be nem hoznak házamba csak
1016    15,  I   |                 végződik, huszadikán mi is megesküvénk; az öreg atyus,
1017    15,  I   |                 urambátyám, jó órájában is kitagadhatna. Mindég irtóztam
1018    15,  I   |      idegzetemen; meglehet, előitéletes is valék, irtóztam átkától,
1019    15,  I   |                 mozgáson kivül vadászni is jár, azt ugyan megjárja
1020    15,  I   |            valaha nem hittem, repczével is kereskedtem. Nőm megelőző
1021    15,  I   |          kereszteltetvén, hanem vérével is öregapjára ütött - inasom
1022    15,  I   |               itt lesz az öreg teins ur is; kvártélyt csináltam a lovaknak.~-
1023    15,  I   |              hogy álmában már háromszor is poczakos nyulat lőtt, és
1024    15,  I   |                   Nem igen a, erős most is, azt gondolná az ember,
1025    15,  I   |             látná ifju teins uram, mink is egygyel megszaporodtunk
1026    15,  I   |             megszaporodtunk ám; Lizinek is fia van, az öreg teins ur
1027    15,  I   |                bátyám; már szinte magam is vártam; a mult hetekben
1028    15,  I   |               ejnye no... te, öcsém, én is mindig olyan furcsákat össze-vissza
1029    15,  I   |              teljesedik be mindig... az is hazudik... haszontalanság
1030    15,  I   |                hallok, de nem hiszi; ez is az öregségnek csalhatatlan
1031    15,  I   |          Hasztalan okoskodol; a multkor is szecskavágó helyett deszkavágót
1032    15,  I   |                   aztán biz lakodalomba is szivesen elmennék... mondd
1033    15,  I   |           magyar legénytől... izé! hogy is hivják no, segéld kimondani,
1034    15,  I   |                 vénségemre már az eszem is elhagy, te mégsem hajolsz
1035    15,  I   |                az utasitás szerént, nem is kérdezem a másik arczkép
1036    15,  I   |            örült, nyakamba borult, hogy is ne? tizenegy esztendeje
1037    15,  I   |               nem láttuk egymást; akkor is úgy futtában a fehérvári
1038    15,  I   |                 se találta helyemet; őt is még leánykorában ismertem,
1039    15,  I   |              szándékommal, a leány szép is, gazdag is, minden teketória
1040    15,  I   |                 a leány szép is, gazdag is, minden teketória nélkül
1041    15,  I   |                 képet megnézni, az úton is elmondhatom a többit.~Sátorfánkat
1042    15,  I   |             jobban; nem vagy vak, magad is átláthatod.~- Jól van urambátyám;
1043    15,  I   |              láttam Rákfay leányát, nem is törődöm vele akárki lánya
1044    15,  I   |                 És tegyük fel: gyermeke is volna?~- Elment az eszed?~-
1045    15,  I   |                 eredetije.~- Rákfay nem is szólt erről az örömről.~-
1046    16       |           akarnál nézni: még a nézésben is megfájdul a nyakad?~Talán
1047    16       |                 ez a semmi a tölgyerdőt is gyökeréig hajtja: hát a
1048    16       |         kérőztek a városba, - a nap ide is besüt, s a komáromi kalendárium
1049    16       |                komáromi kalendárium ide is megmondja, mikor legyen
1050    16       |                s lesz-e hó a télen?~Azt is mondhatnám én: igy hivták
1051    16       |              keritette magát az angyalt is, pedig ki hallotta valaha,
1052    16       |                valaha, hogy az még arra is ráérjen, hogy Pál Istvánnak,
1053    16       |               Istvánnak, vagy akárkinek is a kését köszörülje.~Ha nedves
1054    16       |               ezen beszédben a felesége is, meg a lánya, meg egy szegény
1055    16       |        zsellérasszony fiastól, aztán ki is még? ... ugy... most jut
1056    16       |                a szegény öreg. Hegedüje is van neki, azt hiszi a jámbor,
1057    16       |               beszéden kapjuk; im, most is valaki mást biztat, hogy
1058    16       |                 Pál István még az ételt is káromkodva várja, nem is
1059    16       |                is káromkodva várja, nem is emlitvén azt, hogy most
1060    16       |        fenyegetéstől, de Pál István azt is megmondá, hogy kihez adja;
1061    16       |                 kell annak, a kinek ugy is van egy szeretője, pedig
1062    16       |             szeretője, pedig szép.~Maga is az volt; ugy kell neki.~
1063    16       |           összevalók: igy párosan nézni is szebb őket.~Nem adták, vették
1064    16       |           hallatára mondták még a vének is: gyermekeim, összevalók
1065    16       |         összevalók vagytok.~Ilyenkor ők is összenéztek, szót sem szóltak
1066    16       |               egymásnak, azaz, hogy nem is kérdezősködtek; de még mit
1067    16       |            jöttek haza; néha szó nélkül is megtörtént ez a kis utazás;
1068    16       |              vele, ha látja; de meg nem is keresgél ott csillagot,
1069    16       |              legények, valamint városon is jobb volna, ha a szerelmem
1070    16       |                hogy a gyönyörű lepkéről is lemarad az aranyos por,
1071    16       |             majd máskor mondja, - akkor is csak ugy sugva.~Hohó! hová
1072    16       |            felejtettem, s a szeretőkről is akarok mondani valamit.~
1073    16       |                 a leány.~Valamint azért is dörmögött és káromkodott
1074    16       |                  hogy a lánynak az esze is megjön.~- Mit akar apámuram?
1075    16       |              elég a baja, kisebb gondja is nagyobb annál, hogy a falusi
1076    16       |                 asszony - a kend részét is ez imádkozza le, van neki
1077    16       |                 hadd vigyen, akár odább is, - morgott rá Pál István -
1078    16       |               veled azt a koldus kutyát is.~- Igy bánik kend azzal
1079    16       |        szegénynyel, a ki szegénységében is az istent dicséri.~- No
1080    16       |                 No csak dicsérje tovább is; a mint látom a tavalyi
1081    16       |               az asszony - az apostolok is mezitláb jártak, mégis oda
1082    16       |   elkeseredetten az asszony, - az ajtót is beteszem, hogy a szavát
1083    16       |                   Még a talyigás szamár is egyet csapott a fülével,
1084    16       |           tolult, - valamint Pál István is ujból elejtette a gombóczos
1085    16       |          apámuram, ha találok.~- Találj is, mert akkor én keresek egyet,
1086    16       |        puffanásokat hallhassa.~Hallotta is, mert Örzse a láb alá keveredett
1087    16       |              István, hogy ha nem mondta is, de legalább eldörmögte.~-
1088    16       |          kétségbe, a tisztelendő ur ugy is szelét vette a dolognak,
1089    16       |               ember az eszét, hanem azt is megbánja, a mit eddig tett.~
1090    16       |             tisztelendő ur vezette; azt is jól tudta, hogy a mely vénember
1091    16       |                bement a házba.~- Meg én is, ilyen olyan, meg amolyan,
1092    16       |            István, talán még czifrábban is, ... csakhogy nem mondom
1093    16       |                     Emberséges embertől is sok volna, hogy ennyi békességes
1094    16       |          gondolt ő azzal, hogy őtet nem is hivták oda, talán jobban
1095    16       |                 a lány - akár hova, még is elveri a szomja.~- Fogjon
1096    16       |            szánba, parancsolá odább. Az is megtörtént olyan hamar,
1097    16       |            ember keze után; mert a lány is segitett.~- Be van fogva,
1098    16       |                 megállj! A minthogy meg is állt.~- Itthon feledtem
1099    16       |                 leszállt a szánról, nem is emlitvén, hogy a botot azonnal
1100    16       |            botot azonnal kereste, ekkor is azt mondván, hogy: megvan!~
1101    16       |             kapott volna, bármint huzta is Pál István a gyeplőt, ment,
1102    16       |               karja elfáradt, a képével is járt ott, ahova azelőtt
1103    16       |                s ha máskor eljött, most is eljön, hiszem.~- Én meg
1104    16       |                  s ezen robajra a várók is kiálltak az utra.~Pistának
1105    16       |             utra.~Pistának az esze most is inkább a leányra volt, de
1106    16       |            vénebb fejjel lévén, még azt is elfeledte, hogy a hirhordásért
1107    16       |                eléri a baj, négy kézláb is megmászná az eget. Leoldották
1108    16       |               mondá az egyik, - a fogai is vérzenek... előbb azokat
1109    16       |                vérzenek... előbb azokat is ki kellene huzni.~- Dohánylevelet
1110    16       |               káromkodás helyett ilyent is mondjon már.~ ~
1111    17       |              kitelhetett, ezen a földön is tettünk annyit, hogy a világ
1112    17       |              kegyes ember volt, magukat is kegyelmes uraknak hivatták;
1113    17       |               neveti.~Ha még ilyenekért is elkárhoznék az ember, úgy
1114    17       |              már éppen azért a kevésért is pokolra kárhozott.~A mi
1115    17       |               az a jó úristen legfölebb is valami kis apró czédulára
1116    17       |                a nagy számadásig az idő is lenyal: hanem a tietekben
1117    17       |              akarnátok, - hisz a sirást is olyan ferde szájjal csinálja
1118    17       |                 ha tükörben látja, maga is röhögi.~Egyébiránt a mi
1119    17       |                még magának nincs, másét is megeszi.~Az egyik barát
1120    17       |        fütyörészhet, - ez pedig már úgy is szokott mestersége, mert
1121    17       |                mert ő a beteget először is szépen megnyirta és meg
1122    17       |                 szépen megnyirta és meg is borotválta, s mikor ez nem
1123    17       |          használt, kezén lábán érvágást is csinált, - utóbb aztán kilencz
1124    17       |          testére, végtére pedig a fogát is kihuzta, és igy a mit tudott,
1125    17       |            mesterember; no az igaz, nem is igen dicsekedett vele, azt
1126    17       |              igen dicsekedett vele, azt is megvallotta, hogy egy ütközetben
1127    17       |           egymaga kétfelé, minthogy nem is lehet. Vele történt az is,
1128    17       |               is lehet. Vele történt az is, hogy a hátán levő bornyut
1129    17       |                     Ez a barátunk ebből is jámborabbnak látszik, minthogy
1130    17       |                  minthogy talán hazudni is tudna.~A hatodik magam volnék! -
1131    17       |                 ember, minthogy először is hetedik gyerek volt, aztán
1132    17       |                 még megvolna s beszélni is tudna, maga lehetne a legjobb
1133    17       |                   még ez a kék köpönyeg is talált volna kifecsegni
1134    17       |                 ellent az ördögnek, nem is hagyott cserben. Pécsett
1135    17       |               kétféle, tudniillik: kapa is, dohány is! - és a mig a
1136    17       |             tudniillik: kapa is, dohány is! - és a mig a dohány faja
1137    17       |                nyelvén.~No én aztán fel is hagytam vele, s maiglan
1138    17       |                 hagytam vele, s maiglan is annyira szeretek mindenféle
1139    17       |         füstöltünk: s az a néhány könyv is, a mi még körülem diákczimerképen
1140    17       |          tudniillik hogyha csak egyszer is kinyitottam volna, - mintha
1141    17       |                 rossz lelket dobnak.~Mi is mindenikünk jó formán mindenét
1142    17       |               előre tudhatta, hogy neki is majd a torkáig kerül. El
1143    17       |                majd a torkáig kerül. El is jutottunk a leg-legutolsóig,
1144    17       |                melynek az a históriában is nevezetes tulajdona, hogy
1145    17       |                 mint mondják - forgatni is lehet, - azon ártatlan kis
1146    17       |              hang, mely még a szóhangot is mintegy interesbe adni látszik,
1147    17       |                sóvár képpel, két kézzel is nyulván kuszi pajtásunk
1148    17       |            köpönyeg? ... talán már késő is van köpönyegre pénzt adni, ...
1149    17       |              meglágyul odakünn.~- Magam is azt hiszem ugyan, azért
1150    17       |              barát, ki a köpönyeg alatt is úgy reszketett kinjában
1151    17       |                 úgy reszketett kinjában is, meg a hidegtől is, mintha
1152    17       |             kinjában is, meg a hidegtől is, mintha nem is ő adná zálogba
1153    17       |                 hidegtől is, mintha nem is ő adná zálogba a köpönyeget,
1154    17       |          dohányzik a korhely, a multkor is megéreztem a szagát... ah
1155    17       |              tulajdonsága volt, hogy az is fázott tőle, a ki benne
1156    17       |                 a ki benne volt, meg az is, a kin nem volt.~- Itt a
1157    17       |             csakhogy lógott ott már más is, az a kék köpönyeg, melyet
1158    17       |               az öreg, - talán a lelkek is köpönyegben járnak! milyen?~-
1159    17       |                  én? kérdi a diák, arra is készen lévén, hogy üt, meg
1160    17       |                lévén, hogy üt, meg arra is, hogy fut.~- A világért
1161    17       |                ki nem állhatom; - nekem is van egy diák fiam, mindig
1162    17       |              nem dohányzik, pedig ő nem is gondolja, hogy a ruháját,
1163    17       |                megszagolom.~Aztán ennek is megadta a tiz forintot.~
1164    17       |             akart menni, már a gyertyát is kioltotta, s csak a hold
1165    17       |                 édes öreg úr, mindössze is pedig magának zálogba szántam.~-
1166    17       |                  aztán ezt talán a moly is ette már, érzem a szagát,
1167    17       |               már az az átkozott kölyök is pipázni jár! Akarom mondani, -
1168    17       |               van idebenn, még a farkas is megordítaná!~- Dehogy van,
1169    17       |             öreguram már a sarkantyuját is összeveri a - fogával.~-
1170    17       |               szóba az öreg, ki nyelvét is alig birta már szóra egyengetni.~-
1171    17       |               vesz kályhát?~- A magamét is elad... kidob... vagy akarom
1172    17       |            megfultam ma, - hisz a szoba is tele van füsttel.~- Érzem -
1173    17       |               veszem észre, már a lelke is megkormosodott.~- Tréfás
1174    17       |                 öreg, biz még a feketét is kék-nek nézi!~- Hüm hüm, ...
1175    17       |              negyedik!~- Jaj hát kék ez is!~- Dehogy kék, dehogy az,
1176    17       |               magát az úrfi, - pedig én is jóravaló embernek tartom
1177    17       |                magamat, és a fiamnak én is kéket varrattam, a milyent
1178    17       |              mordult rá a huszár.~- Mit is mondtam csak? ... úgy, a
1179    17       |            olyan dohányszagú, mintha az is pipára gyujtott volna.~-
1180    17       |          kilenczig kinéztük, de még meg is fogattuk vele, - aztán pedig
1181    17       |           alulról felnéztünk, még akkor is a záron volt a keze.~- Zörgesd
1182    17       |                a kilincsen, hogy ő maga is majd ajtóstul bedült.~-
1183    17       |          bizonyosan el sem sül, meg nem is szól.~- Hát mi járatban
1184    17       |                  maga féltében beszélni is alig tud. Na ne féljen,
1185    17       |                 levette a köpenyt. - Ez is kék, - milyen sáros? ...
1186    17       |           hágtunk utolsó krajczárunknak is, pedig el nem maradhatánk
1187    17       |             höbögött az öreg - többinek is csak a formáját tudom már,
1188    17       |                 s azt mondják, hogy meg is fagyhattam volna: - míg
1189    17       |                 hogy jött, tán a többit is elvitték volna, mert a mint
1190    17       |                 megsétáltatott köpönyeg is, melynek gazdáját ezennel
1191    17       |           meghülés ujra ágyba verte. Rá is ijesztett az orvos, hogy
1192    17       |               Használt a szó, de meg én is raktam a szót, a mint lehetett,
1193    17       |              szót, a mint lehetett, meg is fogadta, hogy felhagy fösvénykedésével.~-
1194    17       |            ellopták. Most pedig már úgy is véget vet ennek a mesterségnek,
1195    17       |                  mig nekem lesz, nektek is lesz, ne busuljatok.~Hetedik
1196    18       |          legelején, volt biz annak több is, és hogy senki se kételkedjék,
1197    18       |                kételkedjék, név szerént is megmondom ő kegyelmét, Zalamegyében
1198    18       |             csuda történt vele, hogy én is azt kérdém, a mit önök:~~
1199    18,  1   |                 a mi nem volt fehér, el is határozta magában, hogy
1200    18,  1   |          minthogy ezzel már a házi gond is megszaporodott, kedves élete
1201    18,  1   |                viselje; hanem hogy azon is történjék valami változás,
1202    18,  1   |              nagyon boldog volt; fiának is örült, meg a köpönyegnek
1203    18,  1   |                örült, meg a köpönyegnek is, mi évenkint keveset vásott;
1204    18,  1   |       jóvoltáért még a fehér köpönyeget is megtűré még esztendeig,
1205    18,  1   |              gondolta, hogy bár az anya is sokkal tartozik saját gyermekeinek,
1206    18,  1   |          menyasszonyi visszaemlékezések is követelhetnek valamit; tehát
1207    18,  1   |                ment, a második esztendő is elmult és Kisfaludy Mihályékhoz
1208    18,  1   |       szaporodott, az asszony másodszor is elengedte a köpönyeget;
1209    18,  1   |                 a sümegi hatalmas váron is megmutatta, hát még egy
1210    18,  1   |               Az asszony lassankint azt is észrevette, hogy Mihály
1211    18,  1   |           vásárra sietni, hogy ehelyett is újat vegyen; hanem mivel
1212    18,  1   |           elgondolható, hogy a köpönyeg is megmaradt, és minthogy a
1213    18,  2   |                 jó barátinak tanácsával is élt, és végre megállapodott,
1214    18,  2   |             lesz, különben pedig gyalog is megjön.~Épittetett ő nagysága
1215    18,  2   |                elkezdte; azt persze nem is kellene mondanom, hogy későn
1216    18,  2   |                legjava ágybélit kölcsön is kérette.~Jókor megérkezett
1217    18,  2   |            föláztathassa, már ekkor úgy is közel esett a mentének másik
1218    18,  2   |            röstelt néhány hatos tallért is kivenni, s ez volt a jele,
1219    18,  2   |               czigány most már vigabbat is húzhat.~Kiszálltak a vendégek,
1220    18,  2   |         hallgatja legjobban. Tudom most is azután mászkál ott, ha akadna
1221    18,  2   |              ölbe vegyelek, vagy gyalog is mersz jönni?~- Én már megyek! -
1222    18,  2   |               higgyünk el egyetlen szót is! - tréfálódzik a leány,
1223    18,  2   |         hegytetőn.~- Ma-holnap ott fönn is lakik az a bolond kölyök.
1224    18,  2   |                 Mihály uram.~- Ide lenn is meguntam én azt hallgatni;
1225    18,  2   |                megyek, helyettem a fiam is jó lesz.~Ezután megindult
1226    18,  2   |                 hosszú vizsgálódás után is még a romok közt tévelyegtek,
1227    18,  2   |         gazember! Nem látod, hogy magam is mindjárt ríva fakadok?~A
1228    18,  2   |               hangulathoz illett a nóta is, melyből csak a klarinét
1229    18,  2   |           benneteket, ha estig maradtok is kezet fogva, - teszi hozzá
1230    18,  2   |                 indulunk Badacsonyba te is velünk jössz!~- Nehezen
1231    18,  2   |              rendelkezett velem.~- Apád is eljön.~- Bajosan - véli
1232    18,  2   |                Mihály uramat, aztán nem is eresztették; hanem midőn
1233    18,  3   |            hinné, hogy még tudtán kivül is elloptak némely embert;
1234    18,  3   |        nagyságos uram! de mindjárt ríva is fakadok! - mondja a czigány,
1235    18,  3   |         parancsolja ő nagysága, ki maga is megvallotta, hogy ilyen
1236    18,  3   |         multakat siratta.~Bizony, magam is azt mondom: furcsa látvány
1237    18,  3   |                 sirva vigad, és vigadva is szokott sirni, - talán nem
1238    18,  3   |              szokott sirni, - talán nem is kell mondanom, miért?~Szinte
1239    18,  3   |               átkarolta, hogy a csontja is ropogott.~- Nem búsulok! -
1240    18,  3   |               vissza, vagy már maguktól is jöttek, megtellett a nagy
1241    18,  3   |                 a ki mindjárt az igazat is megmondja.~- Most is azt
1242    18,  3   |             igazat is megmondja.~- Most is azt mondom: bánom, hogy
1243    18,  3   |           találom, hogy még a leányokra is ráér visszagondolni.~- Leányokra? -
1244    18,  3   |             olyant kér, mi egy leánynak is szabad.~- Nem többre; hanem
1245    18,  3   |         észrevette, hogy a zene mellett is fölhevül ugyan a fiatalság,
1246    18,  3   |                  de e pirban az indulat is lerajzolta magát.~A leánynak
1247    18,  3   |             boldogságot, még a mentéjét is lekoldulhatta volna a nyakáról.~
1248    18,  3   |             uramnak pedig kisebb gondja is nagyobb volt annál, hogy
1249    18,  3   |           bolondját járja, s ámbár neki is szembetünt, hogy Sándor
1250    18,  3   |                bizonyosan több leánynak is megtetszik még; azért inkább
1251    18,  3   |                 nehogy a vén ember fiát is elvigye, nagyon vigyázott
1252    18,  3   |                mondja Horváth. - Te ugy is a szomszédban hálsz. Éjszakának
1253    18,  3   |                játékban, ámbár játékból is, valakinek kezét nyujtsa;
1254    18,  3   |        Kisfaludyék szőlője mellett máig is épen van.~Aki Badacsonyban
1255    18,  3   |            óvatossággal járnak, s ekkor is a vezetőnek kezében ugyancsak
1256    18,  3   |         vallomás volt, melyre a felelet is oly hirtelen jött, mint
1257    18,  3   |                 nem engedem, hogy atyám is tudjon valamit e viszonyról.
1258    18,  3   |                  Ha magad volnál, magam is azt mondanám, hogy ne csak
1259    18,  3   |              apját kereste, de még neki is jól esett a zajosabb körből
1260    18,  3   |          Kisfaludy Mihály uram már maga is ugy intézett, hogy sok keresés
1261    18,  3   |               csak egy-két szót mondana is neki, utána sietett, s a
1262    18,  3   |                kurtán, mi helybenhagyás is volt, és miatta a beszédet
1263    18,  3   |              volt, és miatta a beszédet is lehetett folytatni.~- Beszéltem
1264    18,  3   |          dologból? tehát akkor még joga is van a Kisfaludy Mihály uram
1265    18,  3   |      köpönyegébe takarózni; tehát azért is elviszi.~Még két napig tartott
1266    18,  3   |                vendégszeretetét, és azt is észrevevén, hogy ő nagysága
1267    18,  3   |         megszánta az elválókat, kik nem is gyaniták, hogy Szegedy uram
1268    18,  4   |               hosszú; hanem egyszer még is csak elvégzik; igy lőn vége
1269    18,  4   |             vége a badacsonyi szüretnek is, és a mi szerelmeseink boldogságának
1270    18,  4   |             szerelmeseink boldogságának is. Hej, az a sors nem sokkal
1271    18,  4   |            meglássék rajta az ő hatalma is.~Kisfaludy Bécsbe ment,
1272    18,  4   |           vissza, hol a különben nagyon is éles eszü leány hamarább
1273    18,  4   |           elárulta magát, mint azt maga is merte volna hinni.~Hiába,
1274    18,  4   |             hinni.~Hiába, a küzdelemnek is megvan boldogsága, s a büszke
1275    18,  4   |             erős köteléket.~Kármentőnek is jó volt e gondolat; a leány
1276    18,  4   |                 volt, még néha atyjának is, ki minden áron meg akarta
1277    18,  4   |             apám, még ha idősebb volnék is, magának kellene eltagadni
1278    18,  4   |                 mert lásd, emberek közé is kell mennünk!~- Miattam
1279    18,  4   |                többet mondjon, vagy ezt is engedje el; mert nekem ugy
1280    18,  4   |               Kisfaludy testőrhadnagyra is, kedves szép kis leányom? -
1281    18,  4   |            leány oly hangon, hogy atyja is megrémült, s azt gondolva,
1282    18,  4   |              világ előtt jó korán dobra is üthesse!~- Isten veled férfinép! -
1283    18,  5   |       badacsonyi vendégek, sőt, hogy az is itt legyen, kit legkevésbé
1284    18,  5   |                megjött Kisfaludy Sándor is, elég szomorúan; mert a
1285    18,  5   |                  csak önmagamat; én meg is érdemlem, és kiállom büntetésemet.~-
1286    18,  5   |            szigornak nem adják okát: én is adós maradok a magyarázattal,
1287    18,  5   |                 kedves apám! Én őt most is szeretem, és nem kételkedem,
1288    18,  5   |                 apámon kivül, - apámnak is ugy, hogy itt a szobában
1289    18,  5   |                 megmondám, hogy a leány is szeret.~- Hol mondtad nekem,
1290    18,  5   |                 hogy ilyen bolond dolog is történt, miattam, persze,
1291    18,  5   |              hogy te érted-e? azt magam is kétlem. Megmagyarázom, fiam, -
1292    18,  5   |             akartam én szökni, kerestem is a köpönyegemet, de nem találtam;
1293    18,  5   |               mit én akkor mondék, Róza is megtudta; ugy nem csudálkozom
1294    18,  5   |            háboruba! - Egyszersmind azt is hozzágondolta, hogy: ott
1295    18,  5   |            viszont szivességből engemet is megöl.~Az apa magára hagyá
1296    18,  6   |                 annak keletkeztét végre is kimondja:~1-ső dal:~Az életnek
1297    18,  6   |                 enyhet adott a másiknak is, hogy volt ember, kinek
1298    18,  6   |                 hozott e zavarba?~- Nem is kételkedem benne.~- Annyit
1299    18,  6   |              reményszikra; de mindössze is csak szikra, melyhez száz
1300    18,  6   |       mérföldnyire vannak, mi már azért is kinos; mert egy ember sorsához
1301    18,  6   |          hazaszabadulás lenne.~Végre ez is megjött, a két fogoly haza
1302    18,  6   |                mit sem tudott, s ha nem is akarta hinni, hogy a leány
1303    18,  6   |                a régi ő,~   Szép ő most is, sőt szebb még,~Megérlelvén
1304    18,  6   |      Megérlelvén őt az idő,~   Gőgösebb is tán, mint rég!~Miként nőttek
1305    18,  6   |                ő, s érzéktelen,~   Most is dulja életem;~Kinaimban
1306    18,  6   |                 vég,~   Szeretem őt ott is még.~A találkozásnak értelmezéséül
1307    18,  6   |            táplálkozott, mint arról meg is emlékezett később.~Sem nyugalma,
1308    18,  6   |             türt, még rászánta a többit is, meghagyván egykori fogoly
1309    18,  7   |              elmenetele után a vendégek is eltávoztak, kivévén Szegedyéket, -
1310    18,  7   |                 ebben a lében végtére ő is volt a kanál; rászánta magát
1311    18,  7   |    Balatonmellékig meghallják, azaz meg is fogják hallani, olyan szüretet
1312    18,  7   |           Elmegyek, aztán ott leszek én is, mint máskor, - felel rá
1313    18,  7   |              akarok, akár nem; aztán én is ott leszek.~- Már látom,
1314    18,  7   |                Kedves Józsi öcsém, máig is bánom, hogy édes apjának
1315    18,  7   |               nézett. - Ezen szóra Róza is figyelmes lőn, ezt ő nem
1316    18,  7   |            kiált az öreg házigazda, azt is tudni akarjuk.~- Csak annyit,
1317    18,  7   |               eltávozott.~- Most már én is szólhatok, - mondja az öreg,
1318    18,  7   |                kéreti őket az öreg, nem is kételkedik, hogy ezen kérését
1319    18,  7   |              avult köpönyegre, - már én is azt mondom, hogy vehetne
1320    18,  7   |             gazdálkodtam én ki a tiedet is.~Eddig volt a tréfa, mely
1321    18,  7   |           legyen tanuja boldogságunknak is.~Uraim, egy köpönyegből
1322    19,  I   |         holdvilágos égen, mire kocsisom is elbámultan mondá:~- Most
1323    19,  I   |          Mondják, mondják, - a pletykát is mondják, aztán kend ezt
1324    19,  I   |               de ezt már az öregapámtól is hallottam.~- Hallotta kend?
1325    19,  I   |                 volt, a kelmed öregapja is csak hallotta, de azt nem
1326    19,  I   |            tudta, hogy az a fényes, nem is csillag, hanem valóságos
1327    19,  I   |             sirni szokott, néha szikrát is ad.~- Az már igaz! - de
1328    19,  I   |               már igaz! - de azt már én is tudom.~- No ha tudja kend,
1329    19,  I   |           megterem, ott az a kis szikra is kikerül, mely esténkint
1330    19,  I   |              pottyant volna le csak egy is!~- Azt nem láttam, uram!~-
1331    19,  I   |               erre maga.~- A sánta Kata is ott biczeg a kaszás után! -
1332    19,  I   |           melyiknek hiányzik egy bogara is! és ha már minden embernek
1333    19,  I   |                 ennyi idő óta a gönczöl is lepottyant volna mán!...~
1334    19,  I   |               szép sárga lovat!~- Akkor is, meg nem is, a mint veszi
1335    19,  I   |              lovat!~- Akkor is, meg nem is, a mint veszi az ember, -
1336    19,  I   |          fizetésemből tulajdonképen nem is telett volna, mert a mit
1337    19,  I   |                mindennapra. A falu maga is szegény volt, a bakter jövedelmét
1338    19,  I   |                 jól megvertek volna, az is mind az enyém. Ez volt az
1339    19,  I   |                élni.~- Nappal napszámba is eljártam, dologközben nótákat
1340    19,  I   |                bucsun jó pénzért hát el is énekeltem. Apám, az isten
1341    19,  I   |                 koromban már az orgonát is tudtam billegetni; de a
1342    19,  I   |           szegődtem... a ki meghalt, ki is énekeltem, menyegzőn pedig
1343    19,  I   |             kelve szüret után kályhákat is rakok, - karácsonytájban
1344    19,  I   |               karácsonytájban sertésölő is voltam; igy aztán a sok
1345    19,  I   |                 arra, a mi egykor rossz is volt, de jó is!~- A sokából
1346    19,  I   |             egykor rossz is volt, de jó is!~- A sokából a mint hallom,
1347    19,  I   |                 mindenféle sok segitett is itt-ott, egyszerre csak
1348    19,  I   |                 bizony bizony ha haszon is, csak cseppenkint jött az?~-
1349    19,  I   |          felültében.~- Talán bizony ott is aratott János gazda, ahol
1350    19,  I   |           aratott János gazda, ahol nem is vetett? - mondám féltréfálva.~-
1351    19,  I   |               viselte.~- Na, ... biz én is azt mondom, hogy az isten
1352    19,  I   |        gondviselés.~- Abból azt t'om én is, hogy keservesen keresgéltem
1353    19,  II  |                      Megmondom majd azt is! ... Ha az úr úgy ösmerte
1354    19,  II  |          ösmertem, ... az igaz, hogy én is ösmerhettem legjobban, mert
1355    19,  II  |                 telhetett, énekelhettek is; - de az én apámnak a hangja
1356    19,  II  |                 mondtam, hogy már akkor is milyen zajt tett, ha a hangot
1357    19,  II  |               időben a harmadik faluban is úgy meghallott a sok könyörögj
1358    19,  II  |          könyörögj érettünk! - hogy azt is mondták sokszor, ha az isten
1359    19,  II  |               volt, már az apró gyermek is leste az édes apám hangját,
1360    19,  II  |              napköltekor szépen mutatja is magát az idő, fölöstökömkor
1361    19,  II  |                 azt gondolták, belőlünk is majd csak válik olyan; igy
1362    19,  II  |            aztán - uram - akadt ápolónk is, és széjjelhordtak bennünket,
1363    19,  II  |                ur? - voltaképpen én nem is kerültem sehova, mert a
1364    19,  II  |             lógósnak szegődtem. - Engem is már megszokott a falu, mert
1365    19,  II  |           hiszem uram, ha a jó embernek is el nem vásnék az emlékezete, -
1366    19,  II  |                biróuramék, hogy anyámat is elénekelhessék, most már
1367    19,  II  |             vigasztalám Jánost.~- Magam is azt véltem, ... összeszedtem
1368    19,  II  |              még itt talán válogathatok is... eredj János, menj ki
1369    19,  II  |             menj ki arra jobbra! ... ki is mentem, éppen Mihálynap
1370    19,  II  |              kinéztem a világ felé, itt is falu, ott is falu, valahol
1371    19,  II  |            világ felé, itt is falu, ott is falu, valahol csak terem
1372    19,  II  |                 mást mit tenni, ... fel is az ut, alá is, neki mentem
1373    19,  II  |            tenni, ... fel is az ut, alá is, neki mentem a legjártabb
1374    19,  II  |          mellékén, s a mint láttam erre is csak gömbölyünek látszott
1375    19,  II  |                 mérjük, néha még többet is, kivált mikor a gyóntató
1376    19,  II  |          ráadást adunk a mennyországért is!~- Hátha mészáros uramnak
1377    19,  II  |              uramnak a lelke üdvösségét is azon a fonton mérnék, a
1378    19,  II  |      kivásárolni, - de készen álltam én is a botommal, mely a vállamon
1379    19,  II  |           magamban, ha nem bánod, tőlem is kaphatsz akkorát, minőt
1380    19,  II  |                 mért!~Közel volt a falu is, ahol éjszakára maradni
1381    19,  II  |               napja, ugy tudom még most is, hogy a lábaim szinte jobban
1382    19,  II  |               malomnak a torka, a réten is meglátszott messziről, hogy
1383    19,  II  |                A nagy gondolkozásban el is felejtettem volna a mészárost,
1384    19,  II  |             gazda szemét látta, a kutya is oda nézett, egyenesen le
1385    19,  II  |             biztatta a kutyát, mely ugy is azt leste már, hogy a boszuját
1386    19,  II  |           szegény párának, hanem futott is, pedig a lány is erősen
1387    19,  II  |                 futott is, pedig a lány is erősen tartotta a pórázt.~
1388    19,  II  |                volna, ott álltam már én is szemközt vele.~Nagyot sikoltott
1389    19,  II  |              Most tehát ott álltunk, én is, a leány is, meg a harmadik
1390    19,  II  |                 álltunk, én is, a leány is, meg a harmadik is, - a
1391    19,  II  |                leány is, meg a harmadik is, - a szegény pára alig birta
1392    19,  II  |               pedig... a mint mondám az is ott állt, meg én is.~- Hisz
1393    19,  II  |           mondám az is ott állt, meg én is.~- Hisz már kétszer mondja
1394    19,  II  |              persze hogy ott álltunk én is meg a lány is... aztán... -
1395    19,  II  |                álltunk én is meg a lány is... aztán... - mondá ismét
1396    19,  II  |               azt gondoltam, a mint meg is tettem, ... előljáró beszédképen...
1397    19,  III |            nézik, van egy mondani valóm is, a mi voltaképpen nem is
1398    19,  III |                is, a mi voltaképpen nem is idevaló.~Alakjaim nem a
1399    19,  III |               annak idejében olcsóbbért is megesküsznek - mig a falusi
1400    19,  III |           szinte mint a városi hős, meg is házasodik.~A milyen a vászon,
1401    19,  III |            malomkő a szivéről, de merte is volna mondani, meg nem is.~-
1402    19,  III |               is volna mondani, meg nem is.~- No csak odább János gazda -
1403    19,  III |               embert - halljuk a többit is, mi történt azután?~- Hát
1404    19,  III |             neki, hogyan láttam meg, én is miképpen futottam ide, mekkorát
1405    19,  III |            ennek a dolognak, - aztán az is szép rendén elmondta a maga
1406    19,  III |               maga a leány! Aztán ebből is kifogytunk, ... megint elhallgattunk.~-
1407    19,  III |            mondják - uram - hogy a szem is árthat; akárhányszor rám
1408    19,  III |             nézett a leány, még a vesém is érezte, azt hittem volna,
1409    19,  III |                hittem volna, hogy látja is azt, a mit beszélni akarok,
1410    19,  III |        keservesen mondta, hogy a szivem is megesett, - persze hogy
1411    19,  III |              neki azt mondani, hogy ugy is szegődségért járok, talán
1412    19,  III |                 mint én, csakhogy attól is megijedt, és ha magam is
1413    19,  III |                is megijedt, és ha magam is a pórázra nem kapaszkodom,
1414    19,  III |           holmiért nyulva.~- Aztán kend is egyedül van? - mondá neki
1415    19,  III |           pirosodva, hogy szinte bennem is megszorult a lélek.~- Én
1416    19,  III |                megszorult a lélek.~- Én is csak a magam mindene vagyok,
1417    19,  III |    nénémasszonynak, a mit szépen vissza is köszöntek, aztán elmondtak
1418    19,  III |                mint hogy az szentül ugy is volt. Elmondatták velem,
1419    19,  III |      körülnéztem, a ház, meg a gazdaság is a mint látszott, a faluban
1420    19,  III |                 a faluban akármelyiknek is bátyja lehetett volna. Benn
1421    19,  III |         lehetett volna. Benn a szobában is meglátszott a jómód, - és
1422    19,  III |               szegény ember legyen!~Nem is az irigykedés szaga ütötte
1423    19,  III |             több nincs - gondoltam - ez is jó! ha ez nincsen? - azután
1424    19,  III |                markom, ezekkel a lesz-t is megfoghatom.~Közben-közben
1425    19,  III |              voltak, a megkinálásra nem is igen vártak, hanem aztán
1426    19,  III |              meg a néni, de még a többi is mind csak engem unszolt...
1427    19,  III |            kivettem a részem, toltam én is odább a nagy teli tálat.~
1428    19,  III |                néztek, ... dejsz látott is ám, a ki látott egy emberért
1429    19,  III |                 kettőt!~Benézett a hold is az ablakon, s minket az
1430    19,  III |           asztalnál ért; talán hallotta is, mikor biró bátyám az asztalt
1431    19,  III |                 ő mond. A többi magától is elhitte, mert csak annyi
1432    19,  III |                 sor rajt van, tegnap én is tudtam kiáltani, pedig majdnem
1433    19,  III |          csizmatorkánál.~Vagymi gondolt is a biró egyet, de a lábak
1434    19,  III |              biró egyet, de a lábak nem is mozdultak rá; azért tehát
1435    19,  III |               az udvaron voltam, a lány is utánam jött, a botomat hozta
1436    19,  III |                a kárt teszi,~Az uristen is csak nézi;~Azért van a kend
1437    19,  III |        mindennap,~És a mit kér, tán meg is kap.~És aki azt meg is eszi;~
1438    19,  III |              meg is kap.~És aki azt meg is eszi;~Mind azt kelmed maga
1439    19,  III |                 ujkomponált nótát nekik is elénekeltem.~A kis lány
1440    19,  III |                 mit én már énekszó közt is láttam, s aztán, hogy az
1441    19,  III |             várt engem az ajtón.~- Hogy is hivják kelmedet? hisz még
1442    19,  III |       megalkudhatnak.~- Száraz kenyérre is beszegődöm, hugom, - csak
1443    19,  III |                 a többi szegődséget nem is hallgatja meg.~- A padotokért
1444    19,  III |               ma én voltam a bakter.~Be is mentem, és nagy kurtán meg
1445    19,  III |              mentem, és nagy kurtán meg is lett az alku, s a mint illik,
1446    19,  III |                  s a mint illik, ittunk is rá egyet.~Ezen napságtól
1447    19,  IV  |        meghallotta, bizonyságul még meg is kiáltja; és a ki egész éjen
1448    19,  IV  |                a padon csikorogtam, nem is azért a maroknyi bérért,
1449    19,  IV  |           mondhattunk el egymásnak, igy is megértettük!~Nehéz mesterség
1450    19,  IV  |              nekem akkor bátran a fülem is rághatnák, mégsem ébrednék
1451    19,  IV  |                  de ez? ha csak egyszer is megállt a kerék a rokkán,
1452    19,  IV  |              csakhogy aztán a beszédnek is előbb a nénémasszony füle
1453    19,  IV  |             megjárni. Hát mikor fagyott is az idő? nem egyszer óraszámra
1454    19,  IV  |              csak egy garas nagyságnyit is, hogy valamikép mégis beláthassak!
1455    19,  IV  |                ha nem kellek? hát odább is van falu!~Pedig dehogy mentem
1456    19,  IV  |           Tudtam én, mit akar? mert nem is hinné az ur, hogy ez a mi
1457    19,  IV  |               küszöbön belül nincs, nem is megy be aztán; legfőkép
1458    19,  IV  |                 én csak egy mákszemnyit is; nem is busultam én sokat
1459    19,  IV  |                 egy mákszemnyit is; nem is busultam én sokat a nénémasszonynak
1460    19,  IV  |                  hanem a mennyit voltam is, bezzeg kimaradtam; mert
1461    19,  IV  |            ugyan nem volt sugva, de nem is kiáltották.~- Hol van a
1462    19,  IV  |                 s bizonyosan az ablakot is az hagyta nyitva; mert a
1463    19,  IV  |             mint jobban láttam, az ajtó is nyitva volt, és a kályhavállán
1464    19,  IV  |                az utczát, befeküdtem én is a kunyhómba.~Tulajdonképen
1465    19,  IV  |              alatt még a dadogó gyermek is azt beszélte, hogy még éjjel
1466    19,  IV  |                beszélte, hogy még éjjel is kikerülöm azt a házat, melynek
1467    19,  IV  |                 hallottam az órát. Igaz is volt, mert ezután már csak
1468    19,  IV  |               az óra? Nem mertem tájára is menni a háznak, és ha már
1469    19,  IV  |         kiáltanom kellett, még a hangot is ugy meglapitva adtam, hogy
1470    19,  IV  |                ideig, s azon közben más is észrevette, hogy még a hangom
1471    19,  IV  |           észrevette, hogy még a hangom is messze jár Örzséék házától.
1472    19,  IV  |                 jár Örzséék házától. El is kezdődött nénémasszony házánál
1473    19,  IV  |             megszaporodott még a háznál is, hogy a bekötött zsáknak
1474    19,  IV  |                 hogy a bekötött zsáknak is gyakran hija maradt. Mig
1475    19,  IV  |           kerekedett.~Váltig mondta egy is, - hogy ne üldözzön el engem
1476    19,  IV  |                leányt, - szinte a lábam is jobban fordult volna a házuk
1477    19,  IV  |                 huzta volna hátra.~Jobb is, hogy nem mentem, mert a
1478    19,  IV  |              vén asszony már olyan hirt is költött, hogy az ő tyukhordó
1479    19,  IV  |             nagy maradhatnékom, másfelé is nézek, és ha fordul a szerencsém
1480    19,  IV  |             gond közt biró uram leányát is kétszer kihirdették; - egy
1481    19,  IV  |              versem, melyben szépen azt is megmondottam, hogy a falu
1482    19,  IV  |      kicsoszogott, és utána a cselédség is egymásután pusztult. - Örzse
1483    19,  IV  |                visszajőjek-e még!~- Nem is mondtam én azt, hogy menjen
1484    19,  IV  |                 nagy ládája? Szinte meg is bosszankodtam, azért nem
1485    19,  IV  |                bosszankodtam, azért nem is igen válogattam a szót!~-
1486    19,  IV  |                 tévedt, szólt a hegedüs is, a mint négy czigány markában
1487    19,  IV  |             czigány markában nem akarva is szólt, - a legénység tánczra
1488    19,  IV  |              volt aztán az az egy másik is, a ki nekem odahaza maradhatott
1489    19,  IV  |             olykor egyet ugrottam volna is a hirért, hanem a mint módom
1490    19,  IV  |                 között ott kapott a dél is.~Reggel óta, mintha megelevenedett
1491    19,  IV  |              mind hiába, még az ablakon is néztek.~Kérdem a korcsmárost: -
1492    19,  IV  |                 benne csak egy fillérem is!~- Persze, hogy nem volt, ...
1493    19,  IV  |               volt, ... éppenséggel más is azt beszéli!~- Annál jobb,
1494    19,  IV  |               kárvallott czigány.~- Nem is a te károdat beszélik, szép
1495    19,  IV  |                  ösmerlek én téged, nem is hiszem, a mit itt locsognak,
1496    19,  IV  |               locsognak, hanem talán te is megrághatnád, a mi nyelvedre
1497    19,  IV  |         nyelvedre jön; mert talán magad is emlékszel, hogy az öreg
1498    19,  IV  |             voltam.~Egy kis maradék bor is volt talán a fejemben, de
1499    19,  IV  |            talán a fejemben, de a méreg is jó formán megjárta a nyelvem,
1500    19,  IV  |                 jól, mit mondtam, - azt is tudom, hogy nem bánná kelmed,