Rész,  Fejezet

 1     1      |         szánt nő oly vén volna?~- Öcsém, lekopott már azon a százesztendős
 2     3,  VII| megrezzentheti most, pedig kedves öcsém, nem sok idő mulva akár
 3     3,  VII|        tiz esztendő mulva, - szép öcsém, biztatá a káplár, - hanem
 4     3,  VII|          szépséges virágszál vagy öcsém, - és hogy jó módjával kézre
 5     4,  I  |     számtalanszor ismétlé, legyél öcsém pappá, ha kenyered elfogy,
 6     4,  I  |          volt:~- Van-e szeretője, öcsém?~Vörös lettem, mint a rák,
 7     6,  I  |         szomszéd kutyájának is.~- Öcsém! - gyulladt fel az öreg -
 8     6,  I  |   szeresse, azt sem hihette el.~- Öcsém, ... szólt dühösen a másik
 9     6,  I  |       pedig nyitva van az ajtó.~- Öcsém Ferkó, - szólt agyarkodva
10    12,  I  |          jól megkapaszkodol benne öcsém, emberré lehetsz utána!
11    12,  V  |           uristent.~- Nem értelek öcsém?~- Azt gondolom, hogy Örzsét
12    12,  VI |         jól megkapaszkodol benne, öcsém, - emberré lehetsz utána.~
13    12,  VII|         jól megkapaszkodol benne, öcsém, emberré lehetsz utána.~-
14    13      |          mindent, azért jobb lesz öcsém, ha hallgatsz! nem mai asszony
15    13      |     husvétra egy új szoknya. Édes öcsém, igy kell gondolkodnod.~
16    13      |          világ volt akkor, kedves öcsém, násznagyomnak és a kérőnek
17    15,  I  |                                I.~Öcsém! - mondá urambátyám - huszonnégy
18    15,  I  |             Szervusz, édes Andris öcsém!~- Isten hozta kedves drága
19    15,  I  |       álmodtál? - ejnye no... te, öcsém, én is mindig olyan furcsákat
20    15,  I  |          az egész. De beszéljünk, öcsém, okosabbat! - Lám lám, hogy
21    15,  I  |           lakni; ember kell, szép öcsém a gátra, meg egy asszony,
22    15,  I  |       parancsol. Hidd meg, kedves öcsém, mióta édes anyádat eltemettük,
23    15,  I  |        kövezeten.~- Szót beszélsz öcsém; de ez a Pest megviseli
24    15,  I  |     helyesen van. - Lánczhordtát, öcsém, majd kiugrik az ember a
25    15,  I  |      iparműtárban; ide alatt van, öcsém, egy boltos, derék úri ember,
26    15,  I  |      jószágot; de szót ne vétsek, öcsém, ez a czifra mellény honi-e?~-
27    15,  I  |        baj, csak egészség legyen, öcsém Andris... aztán biz lakodalomba
28    15,  I  |     elmennék... mondd meg igazán, öcsém: kell-e feleség?~- Nincs
29    15,  I  |              Az az: Barabás; - te öcsém; olyan gyöngy két asszonyképet
30    15,  I  |         testemből.~- Itt volnánk, öcsém! nézd azon arczképet, mily
31    18,  2  |          bekötözik.~- Ember vagy, öcsém! - kiált föl a másik, s
32    18,  2  |           akarót figyelmezteté:~- Öcsém, reggel korán indulunk Badacsonyba
33    18,  7  |     köpenyegét?~- Magamra vettem, öcsém.~- Jaj, ha akkor találkozott
34    18,  7  |         találkoztam. Kedves Józsi öcsém, máig is bánom, hogy édes
35    19,  II |         mint a talált gyermektől: öcsém! ki fia vagy?...~- Biz igy
36    19,  II |         mondá még, ... kifáradtál öcsém, gyalog postán jöttél!~-
37    19,  II |           odaérnék!~- Csapd agyon öcsém mind a kettőt, ha odáig
38    19,  II |          csizma kéne neki!~- Szép öcsém, a mint én látom, helyre
39    19,  III|           uram helyett.~- Jól van öcsém, te még legényember volnál...
40    19,  IV |         te károdat beszélik, szép öcsém, - hanem azt, a mit te csináltál
41    19,  IV |         szólni.~- ... Semmi harag öcsém, - szólt ujra az öreg...
42    19,  V  |        lakziba viszel hust, Pista öcsém, hogy itt melegében várod.~