Rész,  Fejezet

 1     1      |          indulandó lévén.~Magasról esett az apród, de földön volt;
 2     2,  I  |         kiütvén, a meszes sajtárba esett, s hogy aztán a mészszel
 3     2,  I  |            Zsuzsikának is csak jól esett, ha fejéskor a kis borjúkkal
 4     2,  I  |     csókolódzhatának, legalább jól esett a korsó száján egymásután
 5     2,  II |            uramra. - Kellemetlenül esett álmomat megszakasztani,
 6     2,  II |          nem hittem volna" formára esett ki a dolog...~- Tehát megkapod
 7     6,  I  |           kis szeretet neki is jól esett.~Az öregnek a zöreje hallatszott,
 8     6,  IV |          mindannyia, ki csak közel esett az országúthoz, köztük Jancsi
 9     6,  IV |            dugtam, s az országútra esett... minthogy pedig az országúton
10     6,  V  |            látszik nagyon szorosan esett a helye, s mintha a büne
11     7,  V  |             de érzé, mint a Dunába esett ember, hogy itt úszni kell,
12     8,  III|           kinek más is mondja.~Jól esett az anyának, ha meglátták
13     8,  III|    gondolom, hogy nekem milyen jól esett volna, ha valaha valaki
14     8,  IV |         számokat odább; szinte jól esett neki, hogy azok megállnak
15     8,  IV |           későn lesz.~Gondolkodóba esett Tamási Pál, végre nagy szóval
16     9,  II |         került, lőfegyvere zálogul esett, és fizetett, a mennyit
17     9,  VI |  lelkesülés közben igen jó aratása esett.~Másnap megint hozzákezdenek,
18     9,  VII|          szarvas, dámvad és disznó esett el. A herczeg ezuttal egy
19    12,  III|           még ő is leány volt, jól esett ám, ha a háta mögött meglépték
20    12,  IV |          mire egy kis gondolkodóba esett, és hasonló gazemberek módjára
21    12,  V  | legrosszabbkor esnék, ahogy úgy is esett ki; mert Galamb István alig
22    12,  VII|           is édesapja faragta, jól esett azon helyet fogni, hova
23    12,  VII|    fürészeltem be, s édes apád igy esett a folyóba.~- Az isten legyen
24    14      |   keresztet tartá meg, bár nehezen esett neki, hogy a derék tisztet
25    15,  I  |   lepottyantában egy kiálló kardba esett. Már a francziák is majd
26    16      |      belefordult a kutba, ... neki esett az apostoloknak, a helyett,
27    16      |           utazás; hej pedig jobban esett ez a szótlanság, mint mikor
28    16      | elkeritette. Valamint Örzsének sem esett nagy vigasztalódására a
29    16      |           az ember.~* * *~- Hogyan esett a kend baja? - kérdé utóbb
30    18,  2  |             már ekkor úgy is közel esett a mentének másik zsebje,
31    18,  3  |        kereste, de még neki is jól esett a zajosabb körből elhuzódni,
32    19,  I  |        elbeszélte, hogy szinte jól esett neki a történteket ujra
33    19,  IV |         hirért, hanem a mint módom esett, megint ott kinn voltam.~
34    19,  IV |            öreg, mert gondolkodóba esett, s aztán lassabban kezdett