Rész, Fejezet
1 2, II | hihetőleg - nyulra leskelődött. Na, megállj - gondolá gazduram -
2 3, IV | asszonyon, Péternek az anyján.~- Na, csak nagy bolond ő kelme -
3 3, VI | asszony elvitte a tálat: - Na bizony nézhettek egymásra,
4 3, VII | gondolkodék alispán úr... Na! mindegy, majd holnap megkeresem.
5 3, VII | gyereket én találtam.~- Na annak örülök, kedves fiam,
6 4, I | pirulásomból, azt mondá:~- Na, ficzkó! ne búsuljon, ha
7 4, I | szél fujta ki a képét, ... na de milyen kuszált az ön
8 4, I | mondám nem értve e szót.~Na, de nem is mondom ezt odább;
9 4, I | homlokomat csókolta meg.~- Na, hála istennek! - gondolám, -
10 4, I | erősen bújt az anyjához.~- Na, ne legyen olyan kis vad, -
11 4, I | anyja folyvást biztatta.~- Na, ne féljen a bácsitól, -
12 4, II | kezdem magamat menteni.~- Na, ezután ki fogja ön ezt
13 4, II | mondja ő.~- Elutazom!~- Na, de ezt az utazást elhalaszthatja
14 5, III | orvosszernek?~- Némi derültség.~- Na, az megvan, csak hogy a
15 7, I | vagy nem?~- Akarom, akarom, na! csak térjen meg egyszer
16 7, VI | is jó, Ágnes asszony.~- Na! ... majd meglátom, mi az? -
17 8, VIII| könnyen elolvashatta.~- Na! ki ad többet érte? - kérdi
18 10 | anyjukat nem ismeri az ember.~Na, de hát ne irjuk le a várost,
19 11, IV | mondja komolyan Budai.~- Na, úgy-e? Budai szomszéd!~-
20 11, IV | nagyságos szomszéduram.~- Na aztán szép keresete is van.~-
21 11, VI | magam is szeretném tudni.~- Na, na, kópé maga édes Budai
22 11, VI | is szeretném tudni.~- Na, na, kópé maga édes Budai szomszéd -
23 12, VII | mikor az átjáróhoz értek.~- Na, ne támolyogjon kend, hanem
24 14 | Simonyinak azt mondja:~- Na, nekem végem van, ha ez
25 14 | husra.~- Érted busúltunk.~- Na csakhogy busúltatok, különben
26 14 | szakácsnéval a sültet.~- Na, de az már mégis megmaradhat
27 15, I | az!~- Zichy?~- Az sem az; na látod, vénségemre már az
28 17 | féltében beszélni is alig tud. Na ne féljen, tudom mit akar,
29 17 | orvos ébresztett fel.~- Na csak siessen öreg úr, mert
30 18, 5 | értem csak még a dolgot.~- Na, csak hogy érti, kedves
31 19, I | isten gondomat viselte.~- Na, ... biz én is azt mondom,
32 19, IV | kiáltja nagy mérgesen.~- Na hát ha hallja, hát hová
|