Rész,  Fejezet

 1     1      |   asztalról gyűrt papirt kapván fel - ha lelkem üdvét a magadéként
 2     1      |        A nap vérvörösen csapott fel a visegrádi berkes oldalon,
 3     1      |     igáját.~- Uram! világositsd fel a tévelygőknek elméjét!~-
 4     2,  II | hallja-e, nemzetes uram! keljen fel, itt az alkalmatosság, a
 5     3,  V  |        Györkéné keze alatt nőtt fel, nőhetett a jóban, valaminthogy
 6     6,  I  |         is.~- Öcsém! - gyulladt fel az öreg - vagy ez a tacskó
 7     7,  III|         volna? - sajnálom, hogy fel nem néztem, mondja a lány
 8     8,  IV | hozzávaló ember, s alig tátotta fel a száját Keresztes uram,
 9    15,  I  |        a tűz hiányzik! - kiálta fel, tenyerébe vervén pipájából
10    15,  I  |  kölcsönös kedveskedések válták fel egymást. Nyelvünket alaposan
11    15,  I  |  iparmükiállitás, ezereit csalá fel hazánkfiainak. Ez időtájban
12    15,  I  |     szokatlan kopogatás riaszta fel ugy, hogy önkénytelen felkiálték:~-
13    15,  I  |    kelve, sarkantyupengés kelte fel ábrándozásomból; sieték
14    15,  I  |       Az nem lehet.~- És tegyük fel: gyermeke is volna?~- Elment
15    16      |        magasságot, melyre mikor fel akarnál nézni: még a nézésben
16    16      |       koldusnak neveltem én azt fel.~Tehát gyanitotta a gazda,
17    16      |          nagy erőlködve emelvén fel a kidőlt keresztet.~- Hogy
18    17      |     czédulára plajbászszal irja fel, a mit talán a nagy számadásig
19    17      |      ember nyelvén.~No én aztán fel is hagytam vele, s maiglan
20    17      |          hanem a dohányszag üti fel az orrom, pedig ki nem állhatom; -
21    17      |    friss vizet a szájába, üljön fel egy vas kályhára, fűttesse
22    17      |          mint egy nagy puska.~- Fel menj, - sugá neki a huszár, -
23    17      |       elejtett burgonyát kapott fel, melyet a zálogos ajtajához
24    17      |        hogy az orvos ébresztett fel.~- Na csak siessen öreg
25    19,  II |       cz-ére fogtam. Igy nőttem fel tizennyolcz éves koromig,
26    19,  II |        volt mást mit tenni, ... fel is az ut, alá is, neki mentem
27    19,  III|         irigykedés szaga ütötte fel az orrom, hanem isten ugy
28    19,  IV |        leheletemmel melengettem fel az ablakot, ha csak egy
29    19,  IV |         a nem haragjában szedte fel a fáját, hanem azért beszóltam
30    19,  V  |        Mi az ördög! - dörmögtem fel álmomban: egy falu, két