Rész,  Fejezet

 1     2,  I  |        akárki lánya!" Zsuzsika persze mindenről meg akarván győződni,
 2     2,  II |       bukkantott ki az erdőre; persze hogy könnyen rókának nézhette
 3     3,  VI | történt ilyen furcsa dolog, de persze hogy régen volt az, el is
 4     3,  VII|        hogy katonává legyek.~- Persze hogy nem, - különben nem
 5     4,  I  |    hogy ő engem kinevethessen.~Persze, hogy a mártirok nem így
 6     4,  II |       aztán az életben soha!~- Persze, hogy nem kapaszkodik beléd
 7     5,  IV |    tudod, mit?~- Nem thodom.~- Persze, hogy nem tudod, hanem vigyázz
 8     6,  I  |       meg ne mondd anyádnak.~- Persze, hogy azt mondtam, mert
 9     7,  I  |      nagyon félvállról vesz.~- Persze, Varjas uram, azon tépelődik,
10     7,  VII|     asszony? - kérdé Sándor.~- Persze, hogy én? - felel Ágnes, -
11     8,  V  |        nézett be az ablakon?~- Persze, hogy láttam.~- Hát az a
12    11,  VI |         No, Ferkó, - mi ujság?~Persze, hogy volt ujság, mit elmondjon,
13    13      |  holnap nyolczvan éves leszek; persze meg is untam ám már ezt
14    13      |   bennünket, pedig nem ártana.~Persze, ez most tréfából sem szokás,
15    14      |        még sohasem futottatok! Persze hogy nem futottak; de nem
16    15,  I  |      meg, csak úgy kong a ház; persze - katonás asszony volt,
17    17      |       fázom, - mondá a diák.~- Persze hogy fázik, mondá az öreg, ...
18    17      |    lelhette ezt a fajankót?~Mi persze hogy tudjuk, mi lelte, -
19    18,  2  |        a czigány elkezdte; azt persze nem is kellene mondanom,
20    18,  4  |  megeszi az embert a rozsda.~- Persze, édes apa, maga engem félt
21    18,  5  |     dolog is történt, miattam, persze, könnyen történhetett; mert
22    18,  5  |     szinte megszánva a fiut.~- Persze, hogy édes apámnak, édes
23    18,  7  |      harag ne legyen belőle.~- Persze, hogy el kell mennünk, azért
24    19,  II |     időben egyet közbe vágtam, persze a kutyára, a mely aztán
25    19,  II |       volt beszédének.~- No... persze hogy ott álltunk én is meg
26    19,  III|        a szivem is megesett, - persze hogy szerettem volna neki
27    19,  IV |        csak egy fillérem is!~- Persze, hogy nem volt, ... éppenséggel
28    19,  IV |      keressem.~- Értem, értem! persze hogy azt mondtam, mikor
29    19,  V  |         hogy ő itt a bakter!~- Persze, hogy az vagyok, hiszen