Rész, Fejezet
1 1 | emlékét e történetkének, melyet a nép ajkáról vettem és
2 2, I | bátran, meglátni a terhet, melyet húz, s az irgalmatlan ostort,
3 5, VII| juhászbunda Magyarországról, melyet egy tudós finn hazánkfia
4 6, I | közepébe látott egy tálnak, melyet Kántor István egész háznépével
5 6, I | markolván egy kenyeret, melyet rossz bugylijával éppen
6 6, III| tele erszényt megtalálta, melyet a tisztelendő úr a zsebje
7 7, II | eltörölni azon szinezést, melyet az első pillanat adott helyettünk;
8 7, III| kebleiteken látják azt a márványt, melyet napszámosok kaparnak a földből...
9 7, IV | bizonyitvány tizezer forintról, melyet a beruházásokért fizettem, -
10 7, V | idézzen elő az a bódító illat, melyet a fodrász az úrfi fejére
11 8, IV | nagy fába vágta a fejszét, melyet Tamásinak embersége nélkül
12 9, I | biztos menedéket adott volna, melyet egy kis szellő nem fújt
13 9, III| égen azt a nagy tűzfoltot, melyet az ozorai Kulának égése
14 11, II | vagy az a pénzes erszény, melyet napjában ötvenszer megtapogat, -
15 11, III| elkezdeni azt a pályát, melyet a ruganyos párnák hőse ásitozva
16 11, III| regényekből olvas ki.~És ez a faj, melyet az idő úgy megviselt, egyik
17 11, III| előmutatni egy elhervadt virágot, melyet ágastól letörtél, hogy dicsekedhessél
18 11, III| teremnek még egy ajtaja van, - melyet éjjel-nappal megnyithat
19 12, VII| csudájával azon kapával, melyet Holló uram ma reggel kezébe
20 14 | van-e a háznál valami hely, melyet jól el lehet zárni.~Az asszony
21 14 | érdemlette meg a kitüntetést, melyet kérésre oly ritkán adnak
22 15, I | jobbommal kezét tartám, melyet most szoritottam meg legelőször.
23 15, I | tudám, mily erős a harcz, melyet önmagunk ellen vivunk.~Szomszéd
24 17 | övé volt azon köpönyeg, a melyet mi hétszer tettünk zálogházba,
25 17 | más is, az a kék köpönyeg, melyet mi egy kevéssé ismét láttunk,
26 17 | elejtett burgonyát kapott fel, melyet a zálogos ajtajához vágott -
27 18, 2 | Jókor megérkezett a karaván, melyet a szent-györgyi bandán kivül
28 18, 4 | fölött a férfinak győzelmét, melyet leggyakrabban térden állva
29 19, II | darab két esztendős tinónál, melyet az egyik kert végénél egy
|