Rész, Fejezet
1 2, I | mert az asszony elejét vette a veszedelemnek, mert a
2 2, I | esze, oly könnyen magába vette a szót, beleegyezett mindenbe,
3 2, II | kezdett kikupállani, neki vette magát, s nehogy más elüsse
4 3, V | az újabb kérdés, hogy hol vette azt a pénzt? mert az arany
5 3, VII| szólamlott meg:~- Teins uram! vette a mi birónk levelét?~- Itt
6 5, II | maga fog.~- Tehát pénzen vette?~- Ezüst huszasokon, kedves
7 6, IV | tisztelendő úr a kapunál bucsuzóra vette le kalapját, el akarván
8 6, IV | esküdözik is, hogy a lány vette föl az erszényt.~- Hát mit
9 6, V | mit mondott, jól fejébe vette.~- Tehát mennyire mentünk, -
10 7, II | hogy a széknek felerészét vette igénybe, nehogy a székhátnak
11 8, II | ott megtanult, úgy magába vette; ahelyett, hogy maga kiszokott
12 8, III| mindaddig csak darabszámra vette, míg embersorba nem nőttek;
13 8, III| javát-rosszát mérték alá vette, s addig keresett kutatott,
14 8, III| átkozta senki.~Fejes Imrét vette most kéz alá az öreg, -
15 8, IV | kellett, saját szájizéhez vette a mértéket; s minthogy már
16 11, I | Budai uram, valaminek úgy is vette szelét?~- Egy-két szót hallottam,
17 11, V | zab?~Budai pedig édes fiát vette szemre; a multkori útban
18 12, VII| kiment, önkénytelenül kezébe vette örökségét, a kapát, mintha
19 14 | helynek kulcsát magához vette, egyszersmind megkérte az
20 16 | tisztelendő ur ugy is szelét vette a dolognak, s azt mondta,
21 17 | mire az öreg szemügyre vette a köpenyt.~- Mintha csak
22 17 | Világért sem, még azt sem vette észre, midőn egymásután
23 18, 2 | köszönteti ő nagyságát, vette az izenetet, s ha a lova
24 18, 3 | hirtelen levevén, magára vette, és a zajgó vendégeken keresztül
25 18, 7 | Kedves urambátyám, magára vette az öreg Kisfaludy köpenyegét?~-
26 19, IV | nénémasszony alighanem szelét vette, hogy én nem hiában őrzöm
27 19, V | Nem mondaná meg azt, hol vette ezt a jó csontu ökröt?~Arra
28 19, V | embert, ki az ágas mellé vette magát, hanem a szüréről
|