1-500 | 501-666
Rész, Fejezet
1 1 | mi szépet Etelkán látott, azt pápaszem nélkül is szépnek
2 2, I | A hajdú is könnyezett, azt mondá "bár csak száz esztendő
3 2, I | bácsi volt-e, vagy néni, azt nem szükség megmondani,
4 2, I | nem tágított Vakabin, még azt is igérte, hogy ha beleegyezik
5 2, I | legyen hőseinknek. Pedig azt is megmondjuk előre, hogy
6 2, I | Ugyan, lője meg már egyszer azt a rókát! - figyelmeztetnek
7 2, II | rásuhintott ostorával - azt gondoltam én, ha a jó isten
8 2, II | lánya volt, de meglehet, azt az egyet se szánta nekem.
9 2, II | futás.~- Hát mit látott?~- Azt látta, hogy még olyan rókát
10 3, I | mégpedig hogyan? mikor azt mondja a fiának.~- Jól van
11 3, I | miért ne? hisz az anyja is azt teszi, ahelyett, hogy keresne
12 3, I | Anyjuk, anyjuk, ne sajnálja azt a vásznat, ... hadd visítson
13 3, I | akadozék a kérdett... hanem azt gondolom, hogy...~- Láttad-e?
14 3, I | gondolom, hogy...~- Láttad-e? azt kérdem! - szólt szigorú
15 3, I | gyerek, - soha sem mondom azt, a mit nem láttam.~- Miért
16 3, I | hogy mindig lop, aztán azt gondoltam én is, hogy...~-
17 3, II | másodszor is a vezérgyerek azt a másik fosztogatót.~- Azt
18 3, II | azt a másik fosztogatót.~- Azt gondolod, mondja a szomszéd
19 3, II | magad otthon; azért hát azt is megmondom, hogy én azt
20 3, II | azt is megmondom, hogy én azt a kis gyereket látom azon
21 3, II | be az ajtón, még akkor is azt kiabálta; találtam! találtam!
22 3, II | gondolkodott, hogy az anyja neki is azt mondja: kedves fiam ezt
23 3, III | Péterrel.~- Hová viszed azt a ruhát? - rivallt rá a
24 3, III | ütésért ijedt meg, vagy hogy azt mondák a fiáról, hogy lopott.~
25 3, III | mondhatták, hogy tartsa ki azt a kis gyermeket.~- No hát,
26 3, III | lehajtja a fejét, szinte azt vélné az ember, hogy a fölhozott
27 3, III | a másik.~Bizony, bizony azt mondom én édes atyámfia,
28 3, IV | csak nagy bolond ő kelme - azt mondom én, - szólt az egyik
29 3, IV | komámasszony.~- Magam is azt kivánom.~Én meg azt mondom,
30 3, IV | Magam is azt kivánom.~Én meg azt mondom, ha már többet nem
31 3, V | újabb kérdés, hogy hol vette azt a pénzt? mert az arany akkor
32 3, V | hogy valamennyi majd nem azt kiáltá, hogy igaz.~- Hol
33 3, V | is megnől. A kis lány is azt mondja a nótában:~Kicsiny
34 3, V | a kit egymaga megfogott, azt hitte, hogy ketten markolták
35 3, V | gyermekkorából, nem merte kimondani azt a szót, a mi a nyelve hegyéről
36 3, V | nem merte kimondani, hogy azt a pénzt loptad, - nehogy
37 3, VI | öreg.~- Ki tudja, érjük-e azt? - mondja a lány.~- Meg
38 3, VI | annak, fiam, a ki kéri.~- De azt nem tudja kelmed mondani
39 3, VI | szólt a fiú, ... még is azt mondja anyám, hogy nem értett.~
40 3, VII | gondolkodott, hogy éppen azt katonának mérje.~Benn volt
41 3, VII | nem adta be a falu.~- S azt az egyet már nem tudná kelmétek
42 3, VII | tekintetes urat, s addig is azt a regrutának valót küldjük
43 3, VII | vetődött, hogy nem volna-e jó azt a lányt menyének fogadni?~
44 3, VII | ezt a levelet...~- Hisz azt a levelet édes apám irta, -
45 3, VII | a mit el akart mondani, azt már nem is halljuk.~Péter
46 3, VII | az alispán úr először is azt kérdé, hogy hová való? mire
47 3, VII | irást ma bővebben megnéztem, azt látom belőle, hogy egy erszény
48 3, VII | erszény is volt az asszonynál, azt nem találtad meg?~- Nem...
49 3, VII | valaki... megmondhatom én azt?~- Kötelesség édes fiam,
50 3, VII | mondja a kérdezett, - azt is mondá, hogy ő levelet
51 3, VII | hivják, tekintetes uram?~- Azt mondja, hogy ő a biró fia, -
52 3, VII | fiát katonának?~- Én is azt hiszem, - vélé a káplár.~
53 3, VII | mint én, teins uram, mert azt nekem kellett volna ide
54 3, VII | aludtam, kivette a levelet, azt gondolván, hogy valami baj
55 3, VII | Áthivassam tekintetes uram azt a talált leányt?~- Csak
56 3, VII | Csak várjanak, ... hanem azt kérdem, hogy valami jelnek
57 3, VII | mondja alispán úr, - azt is tudom, hogy kinél van, -
58 3, VII | tudom, hogy kinél van, - meg azt is, hogy ötszáz forintot
59 3, VII | meg hogy megvan a pénz, azt majd a leánynak vissza kell
60 4, I | az már rég meghalt; hanem azt, hogy én 1840-ben tizenhét
61 4, I | kiokosodván jámbor pirulásomból, azt mondá:~- Na, ficzkó! ne
62 4, I | padon üldögéltünk; csak azt nem tudtam megfogni, hogy
63 4, I | magam, hisz ő bizonyosan azt véli, hogy én rossz diák
64 4, I | föladott leczkét elvégeztem, azt kezdtem tanulni, a mit majd
65 4, I | magamat ajánlom-e? vagy azt mondjam: alászolgája?~A
66 4, I | harangszó kondult meg, s én azt mondám:~- Jaj! már delet
67 4, II | valaki szép olvasónőim közül, azt gondolva, hogy a kis szamár
68 4, II | Kicsinybe mult, hogy azt nem mondám, hogy hazudik, -
69 4, II | vallomással fogja meglepni azt a hölgyet, ki őt meghallgatja;
70 4, II | hogy az egészből éppen azt nem tudtam, hogy ő a váczi-utczában
71 4, II | hogy mi érdekből jegyzé meg azt a két órát, holott én gyakran
72 4, II | kérdem:~- Hát mondtam én azt, hogy vesztettem el valamit?~-
73 4, II | soha sem mondtad.~- De azt sem mondtam, hogy ezt a
74 4, II | hölgyet láttam valaha?~- Azt sem mondtad, hanem a nők
75 5, I | csudálkozott, mikor a professzor azt mondta, hogy Debreczen környéke
76 5, I | A patvar tartogatta ám azt a sok könyvet a fejében, -
77 5, I | átballag hozzám.~- De már azt csak hallotta? - mondja
78 5, I | ujságot mondjon róluk; mert azt hallom jó helyről, hogy
79 5, I | bundát hozott szomszéduram, s azt a tudós társaságnak ajándékozta.1~-
80 5, I | mond róluk az a Reguly?~- Azt, hogy atyafiak.~- Tyhü! ...
81 5, I | várnak is.~- Pedig maga azt hitte, hogy majd azok fölkerekednek
82 5, I | volt az a Reguly szücs.~- Azt nem mondtam, hogy szücs.~-
83 5, I | lappok micsoda emberek? ... azt a könyvet aztán vegye meg
84 5, I | megöli?~- Mit csinálok? ... azt kérdezheti?~- Kérdezem,
85 5, II | szóba - ha nem bujná mindig azt a ménkü sok könyvet, láthatta
86 5, II | szomszéduram! már az maga megéri azt a pénzt, ha azt mondják,
87 5, II | maga megéri azt a pénzt, ha azt mondják, hogy nekem van
88 5, II | szomszéduram.~- Magam is azt hiszem! - mondja önérzettel...
89 5, II | tudja mi volt, ... csakhogy azt is becsipték valahol, hogy
90 5, II | szomszéduramnak kellene azt megfizetni, a mit én évenkint
91 5, II | csak a lábaimra költök.~- Azt fizesse ki szomszéduram
92 5, II | tanultam? - kérdi - tehát azt tudom, hogy szomszéduram -~
93 5, II | 4-er rossz magyar...~- Azt ne mondja szomszéduram! ...
94 5, III | leszünk mindjárt, - csak azt mondja meg, hogy mi hatása
95 5, III | legyen, - a ki...~Csak hogy azt már ne mondjuk meg, hogy
96 5, III | orvos, - hát ön még most is azt hiszi, hogy a minő bolondot
97 5, III | bolondot tesz a szomszéd, - azt azért teszi, mert hipokhondrikus?~-
98 5, IV | bukfenczet hány, mint ahogy azt szomszéduram parancsolja,
99 5, IV | inas is rákap, és mentségül azt hazudja, hogy a kedvencz
100 5, IV | oltottak...~- Himlőt?~- Azt ám! ... valóságos bárányhimlőt.~-
101 5, IV | szomszédurunknak, és csak azt lesik, hogy a házigazda
102 5, IV | mondja a szomszéd, - én azt a nyers bőrt kiteríttetem,
103 5, IV | Ime, azon ország, melyről azt mondák, hogy csak egy Magyarország
104 5, IV | meggyalázzák tetteikkel azt a nemzetet, melynek nevével
105 5, V | az mindegy, magyar könyv! azt gondolja, megveszem - ha
106 5, V | hogy tőlem lopta el?~- Hisz azt mondád, hogy jegyedről ösmered
107 5, V | úgy megbélyegezni, mint azt, ki a padláson rabol.~ ~
108 5, VI | Jaj! uram, keserves kín azt elmondani, - hát még végig
109 5, VI | Jaj, tekintetes úr, csak azt ne, hisz az etette meg vele.~-
110 5, VI | Nohát máshoz megyek, csak azt mondja meg József, hogy
111 5, VI | úr tanítja őket, kivált azt a Hunfalvit, - jerum! de
112 5, VI | nem?~- Hát ki érti, uram, azt a nyelvet? finn grammatika
113 5, VI | az Emich.~- Bizony az, - azt mondhatom.~- Veszi a munkákat,
114 5, VI | Veszi a munkákat, hallom.~- Azt nem teszi, tekintetes úr, -
115 5, VII | voltak, egy másik tudós azt fejtegeté, hogy vajon Magyarországban
116 5, VII | kincseket birnunk; szükség azt megőrzenünk, főleg pedig
117 5, VII | nem maradt úgy-e? talán azt gondolod, hogy itt ingyért
118 5, VIII| beleültetünk.~Hallották már önök azt a czigány-eszthetikát, midőn
119 5, VIII| hanem Fekete úrnak mondá.~Azt is hallották önök, hogy
120 5, VIII| póznára, hogy az emberek azt süvegeljék.~Ezt már mind
121 5, VIII| elhelyezkedők az iródiák, és azt irta, mit a főnök úr tolla
122 5, VIII| kicsinynyel irom!~- Hallja ön, - azt hiszem, bolondnak néz engem,
123 5, VIII| annyit mégis mondok, hogy ha azt akarják, hogy a tudóstársaság
124 6, I | dobálja kend, úgy-e? mert azt mondja kend, maradjon a
125 6, I | kitelt az esztendőd, akár azt mondjam, hogy isten úgy
126 6, I | ha én elkezdek kiabálni, azt a hátaddal is hallod.~-
127 6, I | ólálkodol?~- Ne kötekedjél, azt mondom; mert ha nem nyugszol:
128 6, I | éppen a lány ezt szeresse, azt sem hihette el.~- Öcsém, ...
129 6, I | vége legyen a szónak, azt mondom, - többet egy szót
130 6, I | Eleget hallott kend, - azt hiszem, felelt Jancsi.~-
131 6, I | bement, - ezt az Örzse leányt azt tom, hogy szeretik.~- Nem
132 6, I | ne tudnám, hanem már most azt kérdezem; ez a leány szeret-e
133 6, I | szeret-e valakit?~- De meg azt sem tudom, apjuk.~- Hát
134 6, I | gazdám, már hogyan tudnám én azt? hát mikor kelmed elszeretett
135 6, I | kelmed elszeretett engem, nem azt mondta-e mindig: Vicza!
136 6, I | anyádnak.~- Persze, hogy azt mondtam, mert hisz a milyen
137 6, I | anyámra.~- Nem most mondom én azt először, csakhogy te most
138 6, I | mit csinálna kelmed, ha azt mondaná valaki, hogy minden
139 6, I | lármázott a férfi, - de most azt akarom tudni, ki jár az
140 6, I | láttam, édes apámuram.~- Azt már nem szereted, tudom;
141 6, I | zokogott a leány.~- Nem azt kérdeztem, ... kit szeretsz
142 6, I | zokogott a leány, nem tudván azt, miért riasztják így?~-
143 6, I | mindent tud édes apám, akkor azt is tudhatja, hogy én senkinek
144 6, I | Ezzel nyugovóra mentek, azt gondolván a gazda, hogy
145 6, II | tegnapi beszéd, s ámbár félig azt hitte, hogy a leány őt szereti
146 6, II | utána a másik, de a leány - azt gondolja - furcsa egy portéka,
147 6, II | egy harmadik.~- No csak azt lesse, mikor én visszaadnám.~-
148 6, II | kedves papom, - szólt a gróf, azt hiszem, különb ember vagyok,
149 6, II | megfogyott a számunk, én azt sem bánnám, hogy az is megelevenedjék,
150 6, II | legény van a faluban szegény, azt én házasítom ki az idén,
151 6, II | dugván az erszényt, legalább azt hitte, hogy oda teszi; mert
152 6, III | legényeit, ne búsuljunk, elhozza azt is mindjárt, a kinek az
153 6, III | hitt a maga szemének, mikor azt a tele erszényt megtalálta,
154 6, III | mellé állítják, örömében azt sem tudja, hébérhez nyúljon-e,
155 6, III | a szóba, de csak megint azt gondolta, hogy még egyszer
156 6, III | hogy a mit köszöntem neki, azt elfogadta volna.~- Nekem
157 6, III | felelt kurtán a leány.~- Hát azt mért nem mondtad meg apádnak,
158 6, III | kurta válasz.~- Hisz apád azt mondta, hogy tudja, ki szeret
159 6, III | udvaron hallgatta, mikor azt mondta kend, ... a mit mondott.~-
160 6, III | most mit szól apád? ha már azt mondja, hogy tudja.~- Hadd
161 6, IV | legalább én úgy tapasztaltam azt.~- Bocsássunk meg annak
162 6, IV | a mit a pap mondott, és azt mondá neki:~- Édes papom,
163 6, IV | isten úgy segéljen azt mondom, hogy kurta az én
164 6, IV | becsülete, ha a faluban azt találják mondani, hogy nem
165 6, IV | lehajolt, és már akkor is azt mondták, hogy bizonyosan
166 6, IV | a lány valamit fölvett.~Azt pedig előbb kellett volna
167 6, IV | mikor a lovászok kérdezték, azt mondá, hogy ő nem talált
168 6, IV | nagy mérgében találta, s azt gondolván, hogy a dolgot
169 6, IV | többet is mondok, hanem azt kérdem, maga volt az a lány
170 6, IV | beszédnek a végét?~- Tehát csak azt mondom, hogy a mint a gróffal
171 6, IV | egy szó sem igaz.~- Én is azt mondom, hogy nem igaz, -
172 6, IV | Miféle pénzt beszélsz?~- Azt a pénzt, a mit el akartam
173 6, IV | valamelyest a gazda.~- No azt a pénzt, a mit a gróf a
174 6, IV | a kelmed volt szolgája, azt mondja, sőt még esküdözik
175 6, IV | elhalaványodva újra Kántor István.~- Azt a kenyeret szedtem föl,
176 6, IV | akartam terelni az ökröket, ők azt gondolták, hogy nem hallom;
177 6, IV | küldték utánam Jancsit, meg azt is mondták neki nevetve,
178 6, IV | dülőútnak a dombosán mentem, azt láttam, hogy talán hat lépést
179 6, V | volna, hozzá gondolván még azt is, hogy mindenki irtózott,
180 6, V | csakhogy az egyszeri czigány is azt mondta: adj uram esőt, de
181 6, V | legény megvallja; csakhogy azt még jobban szeretném, ha
182 6, V | annyi szomszédunk van, a ki azt a rosszat is szivesen fecsegi,
183 6, V | én is! - mondja a gróf, - azt tartom, van, hogy miért
184 6, V | maga mellett látta, szinte azt gondolta, hogy az pandúr.~
185 6, V | is ijedt, mikor hangosan azt mondá a tisztelendő úr:~-
186 6, VI | tesz az Isten csudát, ma azt tette, nem tudom kelmedért-e,
187 7, I | az én lelkemről, nem kell azt se áztatni, se szapulni,
188 7, I | ötezer esztendeig lúgban, mig azt a fösvénységet kieszi a
189 7, I | egyforma lármáját, hanem azt kérdem: akar-e engem fogadásomban
190 7, I | bizonyosan meg fogom lepni, azt elhiheti.~- Jaj! az az úristen,
191 7, II | szépet akarnék mondani, nem azt mondanám, hogy fényesek,
192 7, II | apját a lány, - mindkettő azt gondolja: az enyém volt,
193 7, II | hamvazószerda van, - tán azt hiszi ön, hogy nekem szives
194 7, II | ha pénzt kér az ember, azt kérdik, - hogy nem tréfál?~-
195 7, II | keveredett.~- Csak velem!~- Azt ne mondja uram! - mondja
196 7, III | esztendőre, melynek elteltével azt mondák: ime itt van Lea,
197 7, III | czélzott volna Petőfi, midőn azt mondja: megy a juhász szamáron -
198 7, III | kik szemeitekben keresik azt a lángot, mely a tűzhelyen
199 7, III | a kik kebleiteken látják azt a márványt, melyet napszámosok
200 7, III | egy tükördarab megteszi azt a szolgálatot, amire szükségtek
201 7, III | egy varjut kell lőni, hogy azt meglátva, azt mondhassa
202 7, III | lőni, hogy azt meglátva, azt mondhassa valaki az imádott
203 7, III | Sándor.~- Annak az egynek azt is megmondhatja, hogy szánandó
204 7, III | leczkepéldánynak szánt ön engemet?~- Azt ön maga sem hinné, ha mondanám
205 7, III | oly sokáig hallgatott?~- Azt hittem, hogy ön megértett
206 7, III | gondolni is óvakodva merek.~- Azt hittem, - szólt a másik.~-
207 7, III | lány atyjához.~- Hát másnak azt mondtad, hogy nem szereted?~
208 7, IV | behintheti, - megmutatja azt a délibábot, melyben nem
209 7, IV | nem sajnál?~- Nem én, csak azt nem szeretném, ha itt a
210 7, IV | Egészen vége, ... többet azt nincs olyan biró, ki megváltoztassa.~-
211 7, IV | kapott a szóba Varjas, azt gondolván, hogy még föl
212 7, IV | Sándor és hallván a dolgot, azt jegyzi meg:~- Főnök úr!
213 7, IV | alázatosan Varjas.~- Varjas uram azt gondolja, hogy talyigán
214 7, V | szórul-szóra tudják reggel azt, a mit délután hazudnak.
215 7, V | akarok e házból, - és most azt kérdem, menjek-e? ez a századik
216 7, VI | Varjas úr, - és adja vissza azt a nyugtatót, mivel az özvegy
217 7, VI | ne zörögjünk.~- Magam is azt akarom, nehogy oktalanul
218 7, VI | félig mosolyogva Sándor.~- Azt már nem teszem, kedves ifiúr,
219 7, VI | rá Sándor.~- Ha az, hát azt! még pedig ma akarom tudni
220 7, VI | az ügyvéd nyugtatóját, és azt összehajtogatván, egy csomó
221 7, VI | fonált gombolyított reá. Azt gondolta magában, Ágnes
222 8, I | alig látja meg az ember azt az öregasszonyt, ki két
223 8, I | mintha félszemmel néznék azt a néhány czintányért, mely
224 8, I | kérdezi valaki.~- Majd azt is megmondom.~ ~
225 8, II | helyben jól helyben is hagyta.~Azt ugyan senki sem bánta, ha
226 8, II | gondoltam mindjárt, hogy azt akarod, hogy a "hét ördögről"
227 8, II | meséljek valamit, - hagyjuk azt anyjuk a gyerekeknek, -
228 8, II | mit akarsz, hadd hallom?~- Azt akarom mondani, hogy kend
229 8, II | kiküldvén.~- Minek küldöd ki azt a lányt? ha már beléd ragadt
230 8, II | már beléd ragadt a szó, azt hadd vallassam ki.~- Csak
231 8, III | mindig a falu házánál van, azt mondja: megvárom.~Az öregasszony
232 8, III | Hát enned sem volt elég?~- Azt akkor megszoktam hamar,
233 8, III | esik az éhesnek, ... csak azt vártam nehezen, hogy nagyobb,
234 8, III | mond.~- Hogy jó fiú vagy?~- Azt akárhányan mondják, nénémasszony.~-
235 8, III | Ej selma! ... bizony még azt várod, megdicsérjenek, milyen
236 8, III | kérdi Tamásiné.~- Csak azt gondolom, hogy nekem milyen
237 8, IV | egy fösvény ember, ki csak azt várta, hol szólamlik meg
238 8, IV | mint az eladó marhát; hanem azt gondolta, hogy jól kiismeri
239 8, IV | a fazékból, kidagadt, - azt gondolta, nem ártana a szomszéd
240 8, IV | szerencse, hogy hirtelenében azt nem kérdezte: hát a feleségem
241 8, IV | kiforditva mindannyi.~- Azt gondoltam, hogy más bajt
242 8, IV | honnét ő "fogadásképpen" azt a darabot rántotta ki, a
243 8, V | az ajtó felé fordult.~- Azt tartom, Örzse, - szólítá
244 8, V | csináljak itt annyi ideig, azt tartom, úgy is minálunk
245 8, V | uram, - nem veti ki ember azt a napot.~- Hát mit csinálsz?~-
246 8, V | napot.~- Hát mit csinálsz?~- Azt kérdi ked, hogy mit csinálok? -
247 8, V | kérdi a lány is, - ha én azt megmondanám kednek... -
248 8, V | legény, - ha az a jó Isten azt is meghallotta volna, a
249 8, V | s mielőtt mást mondana, azt parancsolja a lánynak.~-
250 8, V | mondja tovább az asszony.~- Azt akartam, hogy a télen házasodjék
251 8, V | Csúfnak ragasztja kend oda azt a papirost? kérdi az asszony.~-
252 8, V | mondja amaz, - hanem most azt kérdem, mit akar kend a
253 8, V | kérdi a feleség.~- Csak azt lesd, hogy én kérdezzem.~-
254 8, VI | kötelezvényeket összegezték, s végtére azt mondja a jegyző.~- Van-e
255 8, VI | sem tudná tán miképpen, azt mondja vissza.~- Ne sirjon,
256 8, VIII| ösmerős, hanem valamiből azt gyanítom, hogy Keresztes
257 8, VIII| ugye, kérdi az ügyvéd?~- Azt nem tudom uram, - ... mert
258 8, VIII| nem volt szólásom, - hanem azt mondhatom, hogy épen az
259 8, VIII| papirost is jobban megnézvén, azt mondja az asszonynak:~-
260 8, VIII| holnapig? kérem alázatosan.~- Azt is majd holnap mondom meg,
261 8, VIII| sem kell kimenni e házból, azt én mondom.~- Áldja meg az
262 8, VIII| anyai áldását adván.~- Én is azt mondom, - mondja az ügyvéd, -
263 9, I | tudott magyarul, különben azt mondta volna neki:~- Látom,
264 9, I | hagyni a külföldiek; legalább azt ma már összeszámlálhatnám,
265 9, I | némely jelenségekben, melyek azt mondják, hogy de mégis haza
266 9, I | ezen ujabb állomásért; ha azt nem hiszi méltóságod, hogy
267 9, I | magukat, mire aztán, magam is azt mondom, csakugyan nem vagyunk
268 9, I | hogy én voltaképpen nem is azt akartam elmondani; hanem
269 9, I | villámlás közt tanulják meg azt a bölcsességet, mit a jó
270 9, II | a mit más nagynak hitt, azt ők kicsinynek találták;
271 9, II | vissza amazok is; hanem azt is hozzá kivánták, hogy
272 9, II | e sajátszerü népességet, azt a következő fejezetek elolvasására
273 9, III | vidék borzadva nézte az égen azt a nagy tűzfoltot, melyet
274 9, III | valaki, hogy vettem a bort, azt fogja mondani, hogy négy
275 9, III | ménesmester a dolgot, s apám csak azt mondá:~- Ha megint lesz
276 9, IV | nyulkergetés lett volna; és azt hiszem, hogy illető körökben,
277 9, IV | nagy képpel, ha a dolog azt meg nem érdemlené.~Szeptember
278 9, IV | harmadik hajtó tüzet rakjon, s azt éjen át elaludni ne engedje,
279 9, VI | ordit ily szokatlanul?~- Azt bizonyosan farkas támadta
280 9, VIII| szekér kivántatik. Egyuttal azt is megmondhatjuk, hogy midőn
281 10 | alföldi padlóról?~- Már uram, azt véltem, így is jó lesz,
282 10 | hasztalan fülelünk, csak azt tudjuk, hogy az álarczos
283 10 | ismét itt van, s mielőtt mi azt vélhetnők, hogy tán valamit
284 11, I | mennyit birnak; mert a világ azt gondolja, ha ő meg nem számolhatja
285 11, I | nincs az a számtartó, ki azt úgy apróra föladná, mint
286 11, I | ember szomszéduram, - én azt a legény-gyereket embersorba
287 11, I | valót, - mondja Budai.~- Azt tartom, talált már, csakhogy
288 11, I | nincsen magának elég?~- Azt elhiszem, hogy van; de ha
289 11, I | ember, nem is.~- Pedig már azt hallottam, hogy elszalasztjuk
290 11, I | az ilyen gyerek hova lép? azt gondolja sokszor, hogy a
291 11, I | hanem már most mindegy, azt tartom Budai uram, valaminek
292 11, I | igéri Budai - de csak azt mondom, a mit látok.~- Elég
293 11, II | Vámody, Ferkónak - apád azt akarja, hogy buzás zsákjainak
294 11, II | fért ki a száján, hanem azt tudom, hogy a szegénységgel
295 11, II | hogy kit akarok elvenni?~- Azt nem kérdezte.~- Az még hála
296 11, II | nem látom kendet, most meg azt gondolom, hogy a föld alól
297 11, II | hallottam volna; most már azt sem tudom hazamenjek-e vagy
298 11, II | csak az édes apja mondja azt kendnek.~- De azt mondja
299 11, II | mondja azt kendnek.~- De azt mondja ám, hogy ne vegyelek
300 11, II | ne vegyelek el.~- Ha már azt mondja! ... fohászkodék
301 11, II | fohászkodék a lány.~- Azt ám, ... aztán én azt elhallgassam
302 11, II | Azt ám, ... aztán én azt elhallgassam ugye?~- Hát
303 11, II | mit akar kend mondani?~- Azt, hogy elveszlek, ha lopom
304 11, II | hogy elveszlek, ha lopom is azt a pénzt, a miért megesketnek.~-
305 11, II | mond majd?~- Kitagad, ... azt mondja, ... akkor aztán
306 11, II | tud, ... nem tudod te még azt, hogy a gazdag ember az
307 11, II | kezdi hirtelen Ferkó - azt mondtad, hogy esténként
308 11, II | ám, - felel a lány - csak azt nem tudom, hogy ki.~- Majd
309 11, II | magyar szokás szerint, hogy azt kérdi, a mit lát, mintha
310 11, II | másképp nem lehetne?~- Hüm! - azt mondja az öreg, - de készen
311 11, II | miképp érje az ablak alatt azt az egypár csizmás lelket,
312 11, III | semmi? mert ha ő reá biznák azt a "makfa" csinálást, hamarább
313 11, III | emberek voltak, s mindhárman azt a szentet tarták patrónusoknak,
314 11, III | egyik-egyik, megbámulván azt a fontos dolgot, mit a hátulsók
315 11, III | kidurranik, ... tehát mikor Budai azt mondta: Hát aztán? mint
316 11, III | mit akarunk?~- Értem én azt, - mondja Budai - kendnek
317 11, III | találjuk; azért keresem én azt a szót, a melyik ütni nem
318 11, III | meginditván, - úgy is csak azt várta, hogy a közbizodalom
319 11, III | legeslegelől kell elkezdeni azt a pályát, melyet a ruganyos
320 11, III | seprű ő utána kiabált, - azt hinnéd, hogy megtört lelkét
321 11, III | aszott méltóságos nyomorék, azt mondhassa rá: minő rongyos!~
322 11, III | meg vele, - vágd földhöz azt a lelket, ... üsd le...~
323 11, III | orvosságához; - mert ha még azt is megrablod, nem érdemled,
324 11, III | egyebe nem volt. Ez is elég. Azt mondám, küzdjél! Eleven
325 11, III | árnyékába tolja, de hogy azt fölemelje azon egy szócskáért,
326 11, III | orditanának, ha megadná azt, mit esenkedve kérnek?~Azonban
327 11, III | ugyan mennyi?~- Biz uram, azt mondja, hogy százezer forintért
328 11, IV | az ember becsületes.~- De azt már én is mondhatom, - mondja
329 11, IV | szomszéd!~- Csak én mondhatom azt leginkább, nagyságos szomszéduram.~-
330 11, IV | beszélt ezen dologról, és most azt kérdi.~- Mennyit is érhet
331 11, IV | valamennyiért!~- Hisz a multkor azt mondta Budai szomszéd, -
332 11, IV | engedett?~- De nem ám!~- S azt mondta, hogy nem adja százezer
333 11, IV | forintért.~- Szóról szóra azt mondá, hogy: még százezer
334 11, V | kupeczkedni kellett, még azt is megkérdezte, hogy hegyes-e
335 11, V | vagyonára gondolván, mindenik azt mondá magában: az is az
336 11, V | jól érezte magát, azért azt mondja:~- Édes apám! tetszik
337 11, V | Tetszik bizony, azért azt akarom, hogy neked is tessék.~-
338 11, V | vegye el kelmed maga.~- Én azt mondom, muszáj! - lármázott
339 11, V | édes apám?~- Ki mondja azt?~- Kelmed édesapám! Mert,
340 11, V | pap elébe állok, s a pap azt kérdi: szereted-e azt a
341 11, V | pap azt kérdi: szereted-e azt a lányt, hát azt mondjam,
342 11, V | szereted-e azt a lányt, hát azt mondjam, hogy szeretem?~-
343 11, V | mondjam, hogy szeretem?~- Azt.~- De akkor hazudom ám édes
344 11, V | hát nem házasodol?~- Ha azt gondolja kelmed is, a mit
345 11, V | gondolja kelmed is, a mit én.~- Azt gondolom; hanem gondolok
346 11, V | ember, másra akarja tolni azt, a mi magának sem tetszik.
347 11, VI | megházasodik.~- Tehát vegye el azt, a kit neked akart adni, -
348 11, VI | mondja Vámody.~- Én is azt mondtam, nagyságos uram, -
349 11, VI | mondtam, nagyságos uram, - de azt mondja ám édes apám, hogy
350 11, VI | mondja Vámody, míg utóbb, azt kérdi: apád tudja-e már,
351 11, VI | fiát látja ott benn, kiről azt gondolta, hogy otthon, szokott
352 11, VI | meghallotta, de nem szólt.~- Azt tartom belelövök egy párt
353 11, VI | hadd kapaszkodjam ki.~- Azt már nem teszem - nevete
354 11, VI | később a lakodalom megvolt, azt mondja Budainak: - Szomszéduram!~-
355 12, I | ujra, mire a szolgabiró is azt mondja:~- Atyafiak! ne húzódjunk
356 12, I | útjába állt, - megbánta azt halálos holtáig.~- Először
357 12, II | neki bolondult, mindegyre azt mondá, hogy kétszer kettő
358 12, II | még ugyanazon napon meg azt is mondá, hogy kétszer kettő -
359 12, II | Már a ki jobban ismerte, azt mondá, hogy ő kelmének kétféle
360 12, II | látszik, nem igen kivánta meg azt, a mit a másik neki mondani
361 12, II | kelmednek használ; csakhogy azt hiszem, hogy elvesztegetett
362 12, II | gúnyolgatva amaz.~- Talán azt hiszi kend, hogy nem. No,
363 12, II | adnám kendnek.~3-or. Kend azt mindig tudja, hogy ki a
364 12, II | a megszorult ember, kend azt megkerüli, s egy-két rendirás
365 12, III | két orczájára, hogy a ki azt nem röstelli nézni, bizony
366 12, III | kitalálja.~Hányszor mondja azt egyik-másik néném asszony,
367 12, III | kell mondani, néném asszony azt a vasárnapi fekete selyemkendő
368 12, III | legény megszólamlik, - tehát azt kérdi:~- Mit felejtett el
369 12, III | keresztútnál elváltunk?~- Azt, hogy majd mond kend valamit,
370 12, III | összetalálkozunk.~- Jaj! ha én azt neked megmondanám - fohászkodik
371 12, III | kárhozzék kend?~- Magam is azt gondoltam, hogy igy már
372 12, III | félvállról a legény, mire a leány azt mondja:~- Inkább majd én
373 12, III | Bizony pedig, édes Örzsém, azt tartom, hogy ezen a világon
374 12, III | most mondja meg kend?~- Azt tartom, most is jókor van.~-
375 12, III | de ha a szót kimondád, azt emberül megtartsd.~- Megtartom,
376 12, IV | nagyobbon töri fejét, mert azt gondolja, ha ennyit is megsokaltak,
377 12, IV | mondott meghallotta volna, azt gondola, hogy az a legkönnyebb
378 12, IV | igen megválogatják; aztán azt az ötven esztendőt nem is
379 12, IV | öt forintos bankót, hogy azt még el is tagadhatja, ha
380 12, IV | egyenesen nem mehetett, azt gondolta, nem rösteli a
381 12, IV | megkinálja vele.~Az úristen tudja azt legjobban, mért kötötte
382 12, IV | megköszöni a kinálást, mert azt az egy pár garast, a mi
383 12, IV | Péter kitanult ember volt, azt gondolta, hogy a borbély
384 12, IV | ráadásul az anyját kérné, még azt is bealkudná.~- Adjon Isten! -
385 12, IV | nevetve amaz, - csakhogy nekem azt leány formában adta az úristen.~-
386 12, IV | odanyujtott jobbot, s végül azt mondván: - Egy hónap alatt
387 12, V | szántóföldeken is verekesznek, és még azt sem kérdik a gazdától, buza
388 12, V | találták ki, hanem azért azt is agyonüti, a ki nem katona.~
389 12, V | kikurrentálta már, sőt még azt is, hogy a hidakat mindenfelől
390 12, V | Holló uram a kurrensből azt is kiértette, a mi nem is
391 12, V | várna, neki készült, hogy azt is elviseli.~Megszaladta
392 12, V | önkéntelenül, mire a legény, azt gondolva, hogy az utolsó
393 12, V | nyugodtan mondja:~- Édes bátyám, azt csinálja, a mit most gondol
394 12, V | Nem értelek öcsém?~- Azt gondolom, hogy Örzsét akarja
395 12, V | szómmal mindig a tied lesz.~Azt mondják, hogy a hol legnagyobb
396 12, VI | fáj ez, - neki pedig, - azt gondolja, - ez egy kedves
397 12, VI | ki is folyjon.~Most tehát azt lássuk meg, hogy hogyan
398 12, VII | rágondol a jobb időre, mikor azt egy-egy ünnepnapon minő
399 12, VII | hogyan dobja el az ember azt a rongyot, - nem tud tőle
400 12, VII | s nehéz szivvel kereste azt, kinek parancsoló hangja
401 12, VII | kezét kérte; hanem az öreg azt felelte, hogy nem.~Tehát
402 12, VII | munkájához látott, s mivel ő azt már régóta cselekszi, az
403 13 | szándékomat, s talán még azt is megbánja, hogy néha nekem
404 13 | ha kezembe találom venni azt a "laczifikácziót" (értsd:
405 13 | apádnak, hogy tartogassa azt a csikót a tavaszig; mert
406 13 | eszébe ne jusson valakinek azt kérdezni:~- Mi köze volt
407 13 | van bátorsága.~De most már azt is elmondom, hogyan lett
408 13 | csak egymaga lesz, kivel én azt a nyelvet beszélhetném;
409 13 | magát, ... mondja a kérő.~- Azt is tessék neki megmondani,
410 13 | szerint eszem, hanem ő eszi azt, a mit én főzök; s ha a
411 13 | egy párszor, majd tudom én azt, hogy mivel gyógyitják azt
412 13 | azt, hogy mivel gyógyitják azt nálunk. Ha igy tetszem,
413 13 | hanem ha az én németem azt akarná, hogy ezt rendes
414 13 | csutás kukoriczán is; - azt sem mondom, hogy minden
415 13 | keresményedet abba ölnéd; hanem azt meg aztán nagyon is mondom,
416 13 | tajtpipából, mi a szádban van, azt tartom került volna egy
417 13 | ször: Tiszta igazság volt, azt pedig mindig igen nehéz
418 13 | gazdasszony volt; mert csak azt tanultatták meg vele, mire
419 13 | szüksége van.~Mai napon már azt is megértük, hogy javabeli (
420 13 | Schnellerné asszonynéném aligha azt nem mondaná, hogy inkább
421 13 | egy válogatós kis lánynak azt mondá:~- Hallod-e, te leány?
422 13 | csakhogy sebesebben!~Én is azt mondom, a mit aztán ő mondott
423 13 | eleinte, édes lányom, apád is azt mondja: bocskorban keresni,
424 13 | adogatok másnak, sőt még azt is hozzá teszem, hogy: az
425 13 | kard is van az oldalán, azt gondolnád, minden lépten
426 13 | akkor pedig visszabeszélik azt, a mit ő mondott el másról.~
427 13 | asszonynéném?!~- Ostoba, nem illik azt nőktől megkérdezni; hanem
428 13 | mondja nevetgélve, még azt gondolná valaki, hogy tacskóba
429 14 | terv megbukik; hanem egyik azt találja mondani Simonyinak:~-
430 14 | megijedt, és Simonyinak azt mondja:~- Na, nekem végem
431 14 | édes jó barátom, hogy te azt miért érdemletted meg, áldjon
432 14 | káplárság nem nagy méltóság; de azt sem kapta ingyen. - Midőn
433 14 | közember, ki németül is tudott, azt mondja Simonyinak.~- Strázsamester
434 14 | akarják ellopni?~- Éppenséggel azt akarják, a mint a szóból
435 14 | bemegyen az asszonyhoz, és azt kérdi, hogy van-e a háznál
436 14 | pedig a vasmarku közlegény azt is nyakon szorította.~-
437 14 | Simonyi látván a pecsenyét, azt mondja:~- Nagyságos asszony,
438 14 | szegények-e az illetők, azt nem tudom, azoknak pedig
439 14 | felel a kérdett.~- Tehát azt utólagosan fogom megkapni?~-
440 14 | pajtásainak nagy mulatságára azt monda:~- Ha még egyszer
441 14 | ur, hogy én rendbeszedjem azt a lovat? kérdi Simonyi a
442 14 | haszontalan lesz minden munka, azt előre tudom, - egyébiránt
443 14 | hogy Csákynak is megküldje azt, mit megigért.~A franczia
444 15, I | vigyázz, hallgass, tanulj; azt mondják: a ki a malomba
445 15, I | kell borogatni; nekem is azt rekomendálták odaát a konyhában.~
446 15, I | szólni? mi lesz belőled? azt gondolod, én holtig bolondod
447 15, I | mozgáson kivül vadászni is jár, azt ugyan megjárja a szél, de
448 15, I | beszéld el, hogy élitek azt az istenadta falut?~- Csak
449 15, I | Gyanitja-e, hogy feleségem van?~- Azt ugyan nem, de beszéli, hogy
450 15, I | poczakos nyulat lőtt, és ez azt jelenti - aszongya - hogy
451 15, I | Nem igen a, erős most is, azt gondolná az ember, hogy
452 15, I | szóra, rosszul ért valamit, azt hiszi, hogy nagyot hall,
453 15, I | boltos, derék úri ember, azt mondja Pozsonyban lakott,
454 15, I | gyárából? dehogy mondám én azt: az iparműtárból, kedves
455 15, I | dolgot.~- Elhamarkodni? azt gondolod, pulykapásztorod
456 15, I | ám - két kézzel... de te azt gondolod, nekem; ne félj,
457 16 | átkot mersz szórni az égre? azt gondolod, eléri nyelved
458 16 | gondolod, eléri nyelved azt a nagy magasságot, melyre
459 16 | fennáll!~Hát nem ösmered azt a nagy hatalmat, melynek
460 16 | veled az ég; nem láttad fúni azt a semmit, a láthatatlan
461 16 | meleg, s lesz-e hó a télen?~Azt is mondhatnám én: igy hivták
462 16 | nagyobb rosszat, mint a többi; azt mondom, hogy az ember egytől
463 16 | ki a száján, még inkább azt káromkodva várja.~Pál István
464 16 | öreg. Hegedüje is van neki, azt hiszi a jámbor, hogy a hegedü
465 16 | szól, mint ő; pedig a ki azt a két talyiga kereket nyikorogni
466 16 | miért?~- Nem tudod elhozni azt az ebédet, hogy ez meg amaz.~-
467 16 | káromkodva várja, nem is emlitvén azt, hogy most mindaddig istentelenkedik,
468 16 | honn volt; a ki kaszált, azt kapálni hajszolta, a mely
469 16 | vasaltatni akart, annak azt mondta: fogj be, ... a ki
470 16 | nem eszed a kenyeremet - azt mondja Pál István nagy mérgesen -
471 16 | fenyegetéstől, de Pál István azt is megmondá, hogy kihez
472 16 | ilyeténkép megteremte őket, azt gondolák, összevalók: igy
473 16 | ebből a sok czifraságból azt sem hiszi az ember, a mi
474 16 | pingálja ám magát Örzse; azt sem mondja, hogy a válla
475 16 | ki a módiból a nyakkendő! Azt sem mondja Pista, milyen
476 16 | rosszul gondolva, hogy a kik azt járják, nem annyira egymás
477 16 | nem koldusnak neveltem én azt fel.~Tehát gyanitotta a
478 16 | a leány.~- Ne bőgj! ... azt a Pontius Pilátusodat, ...
479 16 | Pilátusodat, ... ne bőgj, azt mondom, holnap reggel átjönnek
480 16 | istenáldás hiányzott belőle; mert azt nem fazékban főzik.~Elfakadt
481 16 | kiabált a feleségének - elverd azt a vén kötni valót az ablak
482 16 | feltáltani a száját.~- Elverd azt a mennyországba verbuváló
483 16 | Pál István - vigye veled azt a koldus kutyát is.~- Igy
484 16 | mondá a lány, csakhogy azt az édest vajmi keserüen
485 16 | Soha sem tagadtam én azt apám uramnak, - mondja a
486 16 | uram... hebegé a leány, azt gondolván, hogy az engedelmesség,
487 16 | gondolt tehát időnyerésért, s azt mondá még... majd keresek
488 16 | keresek egyet, néked találom azt, a mit megtalálok, magyarázkodék
489 16 | kivánván a dologban.~- Verd el azt a vén gazembert az ablak
490 16 | konyhában meglelvén a piszkafát, azt egyik kezébe, s egy tányér
491 16 | ablakon, tudniillik először azt, hogy igaz, másodszor még
492 16 | szelét vette a dolognak, s azt mondta, majd annak a vén
493 16 | jóravaló ember az eszét, hanem azt is megbánja, a mit eddig
494 16 | tisztelendő ur vezette; azt is jól tudta, hogy a mely
495 16 | sarkához került a szeme, mindig azt mondá, hogy: megvan!~Pedig
496 16 | hallottad... hanem oda ne jöjj, azt megmondom, a ki, ... és
497 16 | azonnal kereste, ekkor is azt mondván, hogy: megvan!~Jó
498 16 | hagyott várakozni valót, utóbb azt gondolta, hátha Örzse megizente
499 16 | vénebb fejjel lévén, még azt is elfeledte, hogy a hirhordásért
500 16 | szóhoz kapott, mindig csak azt nyögte: Jaj Istenem,! jaj
1-500 | 501-666 |