Rész, Fejezet
1 2, I | is könnyezett, azt mondá "bár csak száz esztendő mulva
2 2, I | Somot, almát, körtvélyt bár eleget fala,~De nálánál
3 2, II | volna más? - róka volt!~- Bár az lett volna, de most jön
4 3, II | fiam, - mondák a szülők, bár csak több is volna.~Hazafelé
5 4, I | mégsem akart hozzám jönni, bár hivogattam.~- Kis lányom,
6 4, I | semmi kedvet sem érzett, bár az anyja folyvást biztatta.~-
7 6, II | pénze, - beszélé Jancsi, - bár csak elvesztené egyszer
8 6, IV | leütném a derekát, ha...!~- Bár csak lett volna vele valaki,
9 6, IV | arról beszélt Jancsi, hogy bár csak ő gróf volna, vagy
10 7, III | esnek megadóztatás alá, bár mennyire terjedjen ki az
11 7, III | szeretni, de óvakodjál, hogy bár egyet megvess!~ ~
12 8, II | Isten, a mit beszélsz?~- Bár csak kend hallgatna meg
13 8, VI | kárból hasznot huzzon; s bár mennyit taszigálta belől
14 8, VII | ügyvéd fiatalember volt, s bár mennyire tudta is, hogy
15 8, VIII| valami dolga Tamásinak?~- Bár csak ne lett volna, tens
16 11, I | is, mint a mi helységünk, bár mekkorát ágaskodjék nagyságos
17 11, II | hallottam az izenetet, - bár ne hallottam volna; most
18 12, V | tévedett el valahová, de bár fölforgatták az egész házat,
19 13 | egyikét fogom bemutatni, s ha bár még olyan német neve van
20 13 | derék magyar asszony volt, bár csak példája után akadna
21 14 | csak a keresztet tartá meg, bár nehezen esett neki, hogy
22 14 | franczia meglepetve.~- Uram, bár mennyire óhajtottam én egy
23 18, 1 | Igy azt gondolta, hogy bár az anya is sokkal tartozik
24 18, 4 | boldogsága, s a büszke leány bár mennyire beismeré, hogy
25 18, 6 | vendégsereg várta az egyiket, de bár Kisfaludyt senki sem várta,
26 19, I | sárgának a füle sem látszik ki, bár csak maga élhetett meg,
27 19, III | hangjából kiveszem a mérgét.~- Bár az anyám volna... Néném
|