Rész, Fejezet
1 3, I | anyjának a szeméből, hogy a talált portékának az is örül; mégpedig
2 3, I | hiszik, hogy valamit úgy talált az ember.~Anyjuk, anyjuk,
3 3, III| volna hallani, hogy valaki talált volna valamit, pedig Ferkónak
4 3, III| kiált a biró - a ki mit talált, a kezemhez adja.~- Ezt
5 3, IV | embersoron, hogy a ki mit talált, adja kézre, - de a feleletet
6 3, VII| Áthivassam tekintetes uram azt a talált leányt?~- Csak várjanak, ...
7 3, VII| lehet, a mit az én fiam talált, rukkolt ki a biró, jó móddal
8 6, IV | egymásnak, hogy valamit talált.~A csoport megállt az urakkal,
9 6, IV | mondták, hogy bizonyosan talált valamit, s a mi több, Jancsi
10 6, IV | kérdezték, azt mondá, hogy ő nem talált semmit; hanem minthogy igaz
11 7, I | térjen a jó útra; de csak nem talált rá. Hány keserves könnyet
12 9, V | futásban rogyott össze a jól talált vad.~Csak vadász ember képes
13 9, V | megjelenése okoz, és a jól talált lövés mennyire kielégítő
14 9, VI | kényelmével is elég lődöznivalót talált volna.~A hímszarvas, mintha
15 9, VI | a másik két vadász is talált; hanem a farkas helyett
16 10 | tárgyai olyanok, mint a talált gyerekek, sem apjukat, sem
17 11, I | mondja Budai.~- Azt tartom, talált már, csakhogy szomszéduram
18 13 | valamennyire; hanem azért talált ám mondanivalót, mint ime
19 17 | még ez a kék köpönyeg is talált volna kifecsegni valót.
20 18, 1 | gyermekében annyi örömet talált, hogy annak jóvoltáért még
21 18, 1 | olyant varrt föl, a minőt talált, s ha nagyon vizsgálgatta
22 18, 3 | pillanatokban majd alig talált egy okos szóra, mely a beszédnek
23 19, II | sem kérdik tőlünk, mint a talált gyermektől: öcsém! ki fia
24 19, III| keresett azt, a mit meg nem talált, azt mondá, hogy nem tudja
25 19, III| hogy a jó szándék későn talált volna, mert az utban nem
26 19, IV | szomorúság egy üveg bornál talált. Eleinte kortyonkint nyelegettem
|