Rész,  Fejezet

 1     2,  II |         mondá az asszony, jóslói hangon.~- Vén asszony mese; "ludhus
 2     3,  I  |          kérdem! - szólt szigorú hangon az anyja.~- Nem láttam édesanyám! -
 3     3,  VII|        kamatostul, mondja kemény hangon az alispán.~Biró uram szivesen
 4     4,  II |           válaszolék oly csöndes hangon, hogy alig értették.~- Nem
 5     6,  I  |         közelébe állván, dorgáló hangon mondá: rosszabb kelmed akármi
 6     6,  V  |       áll köztetek! - szólt erős hangon a pap. Legjobban örült,
 7     7,  I  |     asszony! ... mondja áhitatos hangon az elcsipett róka.~- Mi
 8     7,  II |        az egész, - mondja nyájas hangon Varjas, - nem is szóltam
 9     7,  III|             mondja elfátyolozott hangon a hölgy.~- Megvallom, kivánom
10     7,  III|        tegye! - szólt határozott hangon a leány.~- Gyűlöl?~- Erre
11     7,  IV |           kérdi az ügyvéd kemény hangon, végét akarván vetni a dolognak.~-
12     7,  V  |         Senki! mondja határozott hangon Róza, szemközt nézvén Sándornak
13     7,  VI |             mondja engeszteltebb hangon Ágnes.~- Csak addig ne nézze
14     8,  II |          Mi baj? - kérdé katonás hangon a gazda, nem igen szoktatván
15     8,  III|     megindulva a lány, mire tele hangon mondja a fiú.~- Nekem? ...
16     8,  V  |  kételkedő képpel, amire őszinte hangon szólva:~- Én! - felele Örzse, -
17    10      |        és pezsgőt! - mondja mély hangon az udvari cselédnek, ki
18    10      |          a domino a legvastagabb hangon, mi az ember és medve közti
19    11,  I  |       mondja Budai engeszteltebb hangon, mikor máséról volt a szó.~-
20    12,  II |             mondja a másik olyan hangon, mire a lelkiismeret legjava
21    12,  III|        mondja a leány, rimánkodó hangon.~- De majd elfutsz, ha megmondom.~-
22    18,  2  |          bús magyart a legalsóbb hangon, és oly csöndesen, mintha
23    18,  3  | megvallotta, hogy ilyen keserves hangon nem szólt a régi nóta, -
24    18,  4  |       ember! - kiált a leány oly hangon, hogy atyja is megrémült,