Rész, Fejezet
1 2, I | esztendő mulva látnánk meg egymást," szegény igen félt tőlem,
2 3, VI | mintha ma látták volna egymást legelőször.~- Egyetek már, -
3 4, II | elfolyt a Dunán.~Pesten látjuk egymást.~- Bizonyosan a középponti
4 5, I | Szomszéduram! (megurazzuk egymást, semmibe sem kerül.)~- Mi
5 6, I | söpörnének össze.~Meg-megnézik egymást, egy drága szót nem szólnának, -
6 7, III| ha a fiúk meghurczolták egymást.~Hasonló körülmények közt
7 7, VII| háborgassuk őket, hadd öleljék meg egymást.~ ~
8 8, III| meg a leány összecsókolták egymást.~- Nénémasszony! ne hagyják
9 8, V | Pál fejében a gondolatok egymást könyökölték, maga sem tudta,
10 8, V | a két indulat lebirkózná egymást, addig Tamásit ütötte meg -
11 9, VII| vadászat élveivel kecsegteték egymást.~Öt nap alatt nyolczszáz
12 11, II | kastélyba való.~A mint meglátták egymást, majd lepottyant a korsó
13 12, III| a más világon sem látjuk egymást, pedig az hosszabb, mint
14 12, III| leányom, - ha szeretitek egymást, - az én áldásom mellé áldjon
15 12, IV | Szeretem, ha megértjük egymást, mert a mint mondám, leányt
16 13 | egymással, hogyan szerethették egymást?~- Bolond Istók, te, ...
17 13 | megöleltük, megcsókoltuk egymást, és addig van.~Hol van mai
18 14 | menni. - Addig biztatták egymást a kimenésre, hogy egyik
19 15, I | váltak, látogatásaim Ninánál egymást érék; repült az idő, kószált
20 15, I | kedveskedések válták fel egymást. Nyelvünket alaposan érté,
21 15, I | tizenegy esztendeje nem láttuk egymást; akkor is úgy futtában a
22 18, 3 | Látom, ki nem kerülhetjük egymást. Itt a kezem! Hanem hallgatni
23 18, 7 | Csakhogy megértették egymást.~Horváth Zsigmond ur jobban
24 19, IV | verte a fejét, néztük akkor egymást, s a mit szóval nem mondhattunk
|