Rész,  Fejezet

 1    18,  2|     akkorban oly hires szépségü Szegedy Rózát, s a mint az ebédlőterembe
 2    18,  2| Zsigmond, karján vezetve a szép Szegedy Rózát, Kisfaludy Sándorral
 3    18,  2|       kik közöl ketten, az öreg Szegedy, Rózának apja, és Horváth
 4    18,  3|     bizalmasabb ember, közöttük Szegedy Ferencz úr és Róza leánya,
 5    18,  3|     karcsu testőrtisztet, midőn Szegedy Rózát a tánczba karolta,
 6    18,  3|     szembetünt, hogy Sándor fia Szegedy uram Rózája mellett igen
 7    18,  3|       Tudod mit, Zsiga? - kezdi Szegedy, - én gondoltam valamit.~-
 8    18,  3|         mégis a fiut:~- Sándor, Szegedy uram hatalmas ember! azért
 9    18,  3|         zavar keletkezett, hogy Szegedy uram legalkalmasabbnak találta
10    18,  3|       keresés nélkül elvihesse; Szegedy tehát hirtelen levevén,
11    18,  3|    éppen az ajtóban állt, mikor Szegedy a köpönyegben kiosont; tehát
12    18,  3|       édes apám.~- No! - mondja Szegedy, megismervén a hadnagyot,
13    18,  3|      vagyok.~- No, no! - mondja Szegedy kurtán, mi helybenhagyás
14    18,  3|    szeret!~- Szerbusz! - mondja Szegedy, majdnem kifordulva a köpönyegből;
15    18,  3|  éjszakát.~Ezzel visszasietett, Szegedy uram pedig Kisfaludyék köpönyegében
16    18,  3|  nyilatkozatra engedelmét adja.~Szegedy uram, tudván mindent, szinte
17    18,  3|       kik nem is gyaniták, hogy Szegedy uram a titkot köpönyegben
18    18,  4|      szép kis leányom? - mondja Szegedy, a leggyöngédebben átkarolva
19    18,  6|     inkább örvendeztek, s midőn Szegedy Róza meglátta Kisfaludyt,
20    18,  7| országra szól, mit szólsz hozzá Szegedy barátom?~- Elmegyek, aztán
21    18,  7|         mint máskor, - felel rá Szegedy.~- Hát az én kis hugom mit
22    18,  7|     bosszankodni, - teszi hozzá Szegedy, - meg mikor észrevettük,
23    18,  7|        apjának nézett, - mondja Szegedy, - hanem a többit már egyszer