Rész,  Fejezet

 1     5,  VI  |     hazánkfia megírta, meg sem várta, hogy a porzót rádöntse, -
 2     6,  IV  |         Azonban őket is készen várta a kocsi s biróstól mind
 3     7,  II  |      öregebbik pedig nyugodtan várta a bekoczogatót.~Varjas úr
 4     7,  VII |      gombolyagban, szívdobogva várta Sándort.~Sándor bejött.~
 5     8,  IV  |     fösvény ember, ki csak azt várta, hol szólamlik meg a dob?
 6     8,  IV  |       végre megszólamlott.~Ezt várta Tamási Pál; ezért ülte meg
 7     8,  VIII|       az asszony derült képpel várta őket, bizván az ügyvéd úr
 8     9,  III |        háromszáz forint készen várta.~Apámnak megmondta a ménesmester
 9     9,  VIII|  minden állomáson 12 négylovas várta.~Az egész szállitáshoz 728
10    11,  III | meginditván, - úgy is csak azt várta, hogy a közbizodalom kiáltsa
11    12,  VII |        mig a kis ártatlan alig várta, hogy már elkiálthassa magát,
12    12,  VII |     úgy is nyakon csipi, azért várta az időt, hogy most hogyan
13    14       |       vitt.~Az igazgató készen várta, s midőn a lovat elővezették,
14    16       | hallotta a viszonzást, és alig várta, hogy a puffanásokat hallhassa.~
15    16       |    kerrenteni szokott.~Kinosan várta a lány, hogy az apja a korcsmába
16    16       |        csikó ló nyughatatlanul várta, hogy már meginditsák.~-
17    16       |       háromszor a lány, s alig várta, hogy a kaput betehesse,
18    16       |      kapott Örzsétől... készen várta a rohanó lovakat, és Pál
19    18,  6   |     háza volt, hol vendégsereg várta az egyiket, de bár Kisfaludyt
20    18,  6   |       bár Kisfaludyt senki sem várta, annál inkább örvendeztek,
21    19,  II  |         mielőtt a kutyát odáig várta volna, - és futott a mint