Rész,  Fejezet

 1     3      |           ennél derekabb jutna az eszébe, hadd mondom el ezt a történetet.
 2     3,  I  |         venné még valaha, ha most eszébe jut, hogy a mit megtalálunk,
 3     3,  IV |      anyja mérgesen néz, valamint eszébe jutván, hogy tegnap majdnem
 4     3,  V  |     történet, de csak ha az anyja eszébe jutott még gyermekkorából,
 5     6,  III|          erszényt, de az mindjárt eszébe jutott: hogy amit megtalált,
 6     7,  I  |        idő arra, hogy az embernek eszébe jussanak azon cselekedetei,
 7     7,  IV |   felindulása, hogy a nyugtatvány eszébe juthatna.~Bezzeg jó kézbe
 8     7,  VI |      forintját is markában tartá.~Eszébe jutott Sándor; és nagyon
 9     8,  I  |        minden párnánál, vánkosnál eszébe jutott sok jó nap, - ki
10     8,  II |           a lány után?~- Most jut eszébe kendnek, hogy megkérdezze?~-
11     8,  IV |        pénzszámlálást... mindjárt eszébe jutott, hogy ennek vagy
12     8,  V  |          jött ki belőle.~Örzsének eszébe sem jutott apja tervein
13     9,  I  |      elszórt, senkinek sem jutott eszébe szomszédját az összeszedegetés
14    10      |        furcsa, hogy később jutott eszébe, hogy még éhes; de ime az
15    10      |           szemeit, mert már az is eszébe jutott, hogy ő bizonyosan
16    11,  IV | becsületet igy föltaksálták neki, eszébe sem jutván, hogy multkori
17    12,  VI |       meleg húsból lakmározhatik; eszébe nem jutna, hogy amannak
18    13      |         bucsúba.~Lehetetlen, hogy eszébe ne jusson valakinek azt
19    13      |         állt be; de megint jutott eszébe valami.~- Az uradnak fejhajtó
20    17      |      dörmögött, melegen jutott az eszébe, hogy ez a köpönyeg ötödször
21    18,  2  |           a gárdista.~- Ma jutott eszébe először fölmenni? - véli