Rész,  Fejezet

 1     2,  I  |             volna, s ez az ő kedves, egyetlen fia volt. Az ifjú úr Kaposvárott~
 2     3,  VII|          akkor, ki vagy? mi vagy? ha egyetlen fiú volt is, kurta volt
 3     4,  I  |          elfoglalá a helyet.~Kivülem egyetlen lélek nem volt az utczában,
 4     4,  II |        ablaksorait fölérje; azért az egyetlen módhoz folyamodám.~- Valahára! ...
 5     4,  II |          elbeszélhetek, de magaméból egyetlen egyet sem.~- Isten veletek
 6     5,  I  |              mondja egy hét mulva.~- Egyetlen egy szócskát sem halottam,
 7     6,  I  |             tövig vásik még ma; s én egyetlen szóval sem hallám, hogy
 8     6,  II |           tréfálkodásban töltvén el.~Egyetlen egy volt, a ki békét hagyott
 9     7,  I  |                                 I.~- Egyetlen egy jó ember sincs a föld
10     8,  V  |      végképpen jóllakni győzelmével, egyetlen szó nem jött ki belőle.~
11    11,  III|           védelemre.~De soká küzdött egyetlen gondolatért; mert hogy egy
12    12,  I  |              fiát koldusbotra jutni!~Egyetlen egy szó nem hallatszik,
13    12,  III|          elhagyván a többit, kivévén egyetlen egy legényt, ki a lépést
14    12,  V  |             a megriadt emberek, csak egyetlen egy halottat kelle megsiratni,
15    12,  VI | visszariadván minden ember, a jó fiú egyetlen egy kapával ment ki az apai
16    15,  I  |            kivülem, bácsikám volt az egyetlen gyümölcs, és annyira érett,
17    15,  I  |          volna állitani a másikat. - Egyetlen egy ürügy alatt mehettem
18    17      |             rossz kesztyüben bujkál.~Egyetlen egy köpönyegünk maradt,
19    18,  2  |                 Aztán ne higgyünk el egyetlen szót is! - tréfálódzik a
20    18,  3  |          köpönyegben?~Nem ez volt az egyetlen eset hajdanában, hogy vendéget
21    18,  3  |           volt a badacsonyi hegyeken egyetlen egy napszámos, ki a hires