Rész,  Fejezet

 1     2,  II |            futott; de bezzeg elállt szeme - szája!~- Tán még futni
 2     3,  II |   cselekedted.~De jó, hogy az isten szeme ugyanazon pillanatban mindenfélét
 3     5,  I  |           néhány eljőne látogatóba.~Szeme, szája elállt az én kedves
 4     6,  II |        tekintett át a többin, míg a szeme Jancsin akadt meg, ki széles
 5     6,  V  |          nagyon rajtunk van a világ szeme, - kedves papom, - annyi
 6     6,  V  |            mindig ide s tova járt a szeme, s hol az egyik lábára nehezkedett,
 7     8,  IV |             falu derekán akadt el a szeme, - lakott ott egy fösvény
 8     9,  V  |          állásokon figyelő vadászok szeme láttára végezni.~Végre a
 9    11,  V  | szegődhetnék jobb helyre; - az apák szeme után meglett az egyezség,
10    11,  VI |         látásán még az ő két szürke szeme is megélesedett.~- Majd
11    13      |  virágszövésekkel, ugy őrizte, mint szeme fényét.~- Más világ volt
12    16      |            álltak, s az elmenőnek a szeme rajtuk akadt, ha leány volt,
13    16      |             a kisasszonynak a képe, szeme, szája, keze, lába, meg
14    16      |        mondja Pista, milyen a leány szeme, beéri vele, ha látja; de
15    16      |           lisztes tálat apja urának szeme láttára, Vincze pedig sugva
16    16      |           az ajtó sarkához került a szeme, mindig azt mondá, hogy:
17    17      |          lyuktól, melyen a két apró szeme kilát, árendát nem kaphat! -
18    19,  I  |           látta kend, hogy az ember szeme, a melyikkel sirni szokott,
19    19,  III|                Csak a vén asszonyok szeme az ártalmas! - kötekedém
20    19,  III|             a leánynak nem tudtam a szeme közé nézni! ... Szerettem