Rész,  Fejezet

 1     2,  I  |       jó isten tudja, - magam mentem az igaz, de mint az egyszeri
 2     6,  IV |      lányra az apa.~- A kútra mentem! - szólt siránkozva a lány.~-
 3     6,  IV |   mint a dülőútnak a dombosán mentem, azt láttam, hogy talán
 4    15,  I  |       irányban előre tódulni, mentem a sokaság után; végére kiváncsi
 5    18,  6  |       édes gyötrelem.~Nem ugy mentem, a mint jöttem,~Nagy különbség
 6    19,  I  |      világ dolgához... jöttem mentem, mig a falunkba vetődtem,
 7    19,  II |     ki arra jobbra! ... ki is mentem, éppen Mihálynap előtt egy
 8    19,  II |       egy héttel, ... könnyen mentem, nem volt valami nagy terhem, ...
 9    19,  II |    fel is az ut, alá is, neki mentem a legjártabb utnak. Elmentem
10    19,  II |     isten, mégis oly szivesen mentem belé, mintha csak elejbém
11    19,  III|     én voltam a bakter.~Be is mentem, és nagy kurtán meg is lett
12    19,  IV |     is van falu!~Pedig dehogy mentem volna én odább, mintha csak
13    19,  IV |      hátra.~Jobb is, hogy nem mentem, mert a vén asszony már
14    19,  IV |      a tele czifra korsót, én mentem a dolgomra; - de a vén asszonynak
15    19,  IV |   szépen kigondoltam, ugy nem mentem én el.~A nap már a hegyek
16    19,  IV |     ment kiki dolgára, én meg mentem nagy busan a falu korcsmájára.~
17    19,  IV | nyelvére.~Felkaptam a szűröm, mentem az utczára, azt sem tudom,
18    19,  IV |      Más időben tüstént velük mentem volna, de most nem mehettem,
19    19,  IV |     le ne düljek, a félszerbe mentem, és nagy nehezen a tyukászok
20    19,  V  |      lassan-lassan az utczára mentem. Felhős volt az idő, de