Rész,  Fejezet

 1     2,  II |        mert hátha magam venném valaha hasznát - vélem - jobb,
 2     3,  I  |     pedig jó hasznát venné még valaha, ha most eszébe jut, hogy
 3     4,  II |      hogy ezt a hölgyet láttam valaha?~- Azt sem mondtad, hanem
 4     5,  I  |      hisz azokról is tanultunk valaha.~- Régen volt az szomszéduram,
 5     5,  IV |      non est vita).~Itt voltak valaha a gyászintések.~Itt teremnek
 6     8,  III|     milyen jól esett volna, ha valaha valaki nekem úgy tett volna.~-
 7     9,  II |  mégpedig annyit aligha látott valaha angol ember, kinek atyafiságából
 8     9,  VII|  hiszem, hogy a tamási erdőben valaha olyan kemény fejü bakot
 9    12,  II |       csak neki szabták volna.~Valaha iskolába is járt Holló Péter
10    13      |       tudta volna, hogy én még valaha ujságba is kiteszem, nem
11    13      |        az is megijed tőled, ki valaha legjobban bolondult utánad.
12    13      |     neki öregéből mindazt, mit valaha apródonkint százszor is
13    15,  I  |     véremnek medre; végre, mit valaha nem hittem, repczével is
14    16      |  angyalt is, pedig ki hallotta valaha, hogy az még arra is ráérjen,
15    17      | melyről egy barátunk azt mondá valaha, hogy azt ugyan ágyúnak
16    18,  2  |      komolysággal állitá, hogy valaha csakugyan fehér volt.~~
17    18,  3  |      te, Ferkó, búsultál-e már valaha?~- Még nem próbáltam, nagyságos
18    18,  3  |        azt mondom: bánom, hogy valaha megláttam. Nehéz dolog lesz
19    19,  III|     ángyom, sógorom, a ki csak valaha üngöm vagy gallérom volt,