Rész, Fejezet
1 1 | lélek. Nem is csoda. Nagy hirtelen felröppenni szerelem szárnyain
2 3, II | érkeztek.~- Mit akarsz? kérdi hirtelen megállván mind a kettő,
3 4, I | szeretőm, még pedig - kettő!~Hirtelen leültem a székre ijedtemben,
4 4, I | kuszált az ön haja, - mondja ő hirtelen egy fésüért szaladva, s
5 4, I | jöttem el az utczára; azért hirtelen megfogadám, hogy máskor
6 4, I | csók helyett, - és vérem hirtelen csöndesülni kezdett, és
7 6, IV | lenne legjobb? - kérdék hirtelen az urak.~- Az lenne talán
8 6, V | morzsa van a fején! - mondja hirtelen, mire Jancsi a feje tetejére
9 8, V | eszed? - mondja az öreg, hirtelen az ablakba tekintvén, hol
10 9, I | Valamikor Bécsben lévén, vadásza hirtelen megbetegedett; tehát utasitást
11 9, III| nagyértékü épületek sora hirtelen egy lángfolyammá lőn.~Szemtanuk
12 9, III| a mint az angol elment, hirtelen lóra ült és kinyargalt Fürgédre.~-
13 11, II | hazakiáltották.~- Még egyet! - kezdi hirtelen Ferkó - azt mondtad, hogy
14 12, III| mondja aztán, mire a leány hirtelen elereszté a legény kezét.~-
15 18, 2 | bandához érkezett.~A czigányok hirtelen rendbe álltak; de a nagyságos
16 18, 3 | melyre a felelet is oly hirtelen jött, mint a kérdés, és
17 18, 3 | hogy e nyilatkozat ily hirtelen jöhessen, mintha magában
18 18, 3 | elvihesse; Szegedy tehát hirtelen levevén, magára vette, és
19 18, 5 | Mindenki csudálkozott a hirtelen változáson, Kisfaludy maga
|