Rész,  Fejezet

 1     2,  I  |        átlátván, a megdöngetendő fél most az egyszer csakugyan
 2     3,  III| elöljárósággal egyetemben majd a fél falu szemközt jött Péterrel.~-
 3     3,  VI |       rakosgatott.~Talán tartott fél órát, hogy az öregasszony
 4     4,  I  |         lányra, hogy még most is fél tőlem!~A hölgy a dajkát
 5     4,  II |       szereted?~- Nem telik bele fél óra, már megvallom, hogy
 6     5,  III|     mondja ki, orvos úr, ... nem fél, hogy szomszédurunkat megüti
 7     6,  III|         akkorát kiáltani, hogy a fél világ hallja?~- De most
 8     6,  V  |    nemcsak a rossz, de még az is fél tőle, a kinek nincsen is
 9     9,  I  |  okvetlenül is tud.~- Megtanulok fél év alatt, méltóságos uram. -
10    11      | gondolattal ébredt föl: ha nekem fél helyem volna! Meg sem gondolta
11    12,  II |       nem vallotta kárát, mert a fél falu benn ült erszényében,
12    12,  III|         fordulna, a legény pedig fél órája nem tud egy kezdő
13    15,  I  |      mert ember, ki reggelenkint fél font szalonnát megeszik,
14    17      |       most nem érek rá, ... majd fél óra mulva megnézem, s mire
15    17      |             Az kellene még, hogy fél óráig vizitálja! - mondám
16    18,  6  |       egy csapat osztrák fogoly, fél rongyban, gyógyulatlan sebbel;
17    19,  III|      jussom ez énnekem, - mondám fél kezemmel a holmiért nyulva.~-
18    19,  IV |         nyugovónak, de maga csak fél fülével alszik, mert a másikat