Rész,  Fejezet

 1     2,  II  |       is arra volt utja, merre nekünk, vigan szaladt utánunk,
 2     3,  I   |  találj valamit, jó lesz ám az nekünk... Ekképp biztatja még odább
 3     3,  V   |        rá a tanító újra.~- Van nekünk otthon több is - mondá fogait
 4     5,  II  |    Buksi koma is magyar ember, nekünk pedig nincsen elkártyázni
 5     5,  VII |     nem igen magyaros!~- Igen, nekünk, kik avatlanok vagyunk a
 6     5,  VII |       egy tudós finn hazánkfia nekünk beküldeni sziveskedett.~
 7     5,  VII |      te fösvény ördög, - hanem nekünk nem maradt úgy-e? talán
 8     5,  VIII|                          VIII.~Nekünk nincsen kalodánk, hanem
 9     6,  IV  |       beszélgetés; mert hiába, nekünk magyaroknak olyan kenyeres
10     7,  I   |            édes Ágnes asszony, nekünk meg kell fenyítenünk magunkat...~(
11    11,  II  |       keresni annyit, a mennyi nekünk kell? - mondja a fiú.~-
12    11,  III |      ha valami okosat gondolt, nekünk ne is mondja, miránk ne
13    14       |  csiripoló madarakat.~- Adsz-e nekünk? kérdi valamelyik, ki a
14    17       |       mit az ifjú úr egy óráig nekünk nagy igazságkép össze-vissza
15    18,  2   | mászkált föl a zalai hegyekre. Nekünk multak emlékét hozta le
16    19,  III |        fért ki a száján, a mit nekünk hinnünk kellett volna. Egy
17    19,  VI  |       sárga csikót, mind mást, nekünk adta.~- És a bakterság?~-