Rész,  Fejezet

 1     1      | szerencsétlenséged után? ha nem kell, mondd meg a királynak; kérj engedelmet
 2     3,  I  |      gondoltam én is, hogy...~- Ki ne mondd, mit gondoltál, - fenyegetődzött
 3     3,  II |           vinni.~- Én is; hanem előbb mondd meg, mit láttál? kérdi Péter
 4     4,  II |               nők nincsenek?~- De hát mondd meg, mit mondasz nekik?~-
 5     6,  I  |               kötekedék Jancsi, annak mondd meg, ha mered; ne a zsákokat
 6     6,  I  |               megmondom.~- Én előttem mondd meg, ha akarod, ... hiszen
 7     6,  I  |                    Mondtad ám, ... de mondd én előttem.~- No hát...
 8     6,  I  |        mondta-e mindig: Vicza! meg ne mondd anyádnak.~- Persze, hogy
 9     8,  II |               nem mondtam.~- No ne is mondd; mert ha én megtudom, hogy
10     8,  III|           hiszem, gyermekem, ... csak mondd meg, mid hiányzik?~- Az,
11    11,  III|               a lelket, ... üsd le...~Mondd, hogy te czimeres úr vagy,
12    11,  III|          legyen irva a te méltóságod.~Mondd: fia vagy a nagyvilágnak, ...
13    11,  III|              tán a napon felejtették?~Mondd: hogy őseid vannak: hazudtold
14    11,  III|               a teremtés könyvét, ... mondd, hogy Ádám ő nagysága Éva
15    11,  III|         átmelegedhessék.~Mid van még, mondd el?~Hited? tán azért, hogy
16    15,  I  |               is szivesen elmennék... mondd meg igazán, öcsém: kell-e
17    19,  III|        locspocsban... eredj hát, csak mondd el majd, a mit tudsz - mondá