Rész,  Fejezet

 1     3,  VII|           szólt bele a káplár.~- Az lehetetlen, - mondja az alispán, -
 2     4,  II |    találkozás oly közeli volt, hogy lehetetlen volt az esernyővel meg nem
 3     4,  II |            ezt pótolni!~- Fájdalom, lehetetlen! - mondám, mire a nő holt
 4     4,  II |           néhány napra kedvemért!~- Lehetetlen, - mindenem a gőzösön, és
 5     5,  II |            mint az a győri Miska!~- Lehetetlen!~- De nem lehetetlen; mert
 6     5,  II |                Lehetetlen!~- De nem lehetetlen; mert a gerendát verte a
 7     6,  IV |         leány tette-e el a pénzt?~- Lehetetlen hinnem, gróf úr, de mégis
 8     7,  II |        kérdik, - hogy nem tréfál?~- Lehetetlen ez a dolog, uram, - riadt
 9     7,  III|              Még néhány gondolat, - lehetetlen tovább nézni a hímzés szineire;
10     7,  V  |            alszik.~Oly közel áll, - lehetetlen e közelségből visszalépni,
11     7,  V  |      restelt azon órára gondolni?~- Lehetetlen volt elfelednem, mondja
12     9,  I  |              ajánlkozik a fiú.~- Az lehetetlen, - jegyzi meg az úr, ...
13     9,  I  |          fáradván, mégis erősödött.~Lehetetlen volt észre nem venni, hogy
14    11,  III| megalkudhatnánk, tekintetes uram.~- Lehetetlen, - válaszolt a mérnök.~-
15    13      |              eleresztett a bucsúba.~Lehetetlen, hogy eszébe ne jusson valakinek
16    14      |          segítni! mondja Simonyi.~- Lehetetlen, uram, - felel az igazgató,
17    17      |         felhagy fösvénykedésével.~- Lehetetlen, - mondánk mi - hát a köpönyegedet