Rész, Fejezet
1 2, I | meg, mégis Petinek adja lányát. S mindezeknek egy róka-história
2 2, II | tán Zsuzsikát, gazd'uram lányát, menyegzőre is elvihetném.
3 2, II | ijedtében mindent igért, lányát, feleségét, de még a jövendő
4 3, VII| feleljen, hogy odaadja-e a lányát biró uram fiának?~- Az már
5 6, I | ablakra?~- Kérdezze meg ked a lányát, én örülök, ha rám jön az
6 6, IV | mint az öreg Kántor István lányát, - ezen szónál szinte mindannyian
7 6, IV | egy lelket, mint a kelmed lányát.~- Jaj! oda vagyok.~- Nem
8 6, VI | egyiknek adja kelmed a lányát.~- Ha az Isten úgy akarja, -
9 7, VI | Mit hanem?~- Hanem, ... a lányát!~- Nem jól hallok Varjas
10 7, VI | Az özvegy ügyvédnének lányát akarom elvenni! - kiáltja
11 8, II | mondja újra a bejövő asszony, lányát kiküldvén.~- Minek küldöd
12 8, III| vele.~Tamási Pálné szerette lányát, egy kis szemrevaló czifraságot
13 8, III| anyának, ha meglátták a lányát, s ámbár jól tudta, hogy
14 8, III| mikor úgy szereti kend a lányát.~- Hát mi van azon nézni
15 8, IV | hirtelenében megkérte Tamási Pál lányát.~Két kézzel kapta amaz,
16 11, III| pénzt kérnek tőle; de midőn lányát kérik, s a kérő olyan elösmert
17 11, V | kérés már, - éppen az ő lányát akarom.~Ferkó nem jól érezte
|